SumidaSiroki vár
A Siroki vár Heves megyei Sirok település központjától 1 km-re északra, a 294 méter magas Vár-hegy csúcsán a Mátra legnagyobb és legjelentősebb várromja.
Nemrégiben felújított vár hazánk egyik legvadregényesebb várromja is egyben, mert nem csak a pazar kilátást nyújtó várfalak közt, hanem a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is lehet kalandozni.
Története
A siroki vár elődje még az avar korra nyúlik vissza.
A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, melynek Borh-Bodon ága veszi birtokába az ősi pogány várat, amit átalakítottak, a mai fellegvár helyén új várat építettek a tatárjárás után.
A régi várat a feljegyzések legkorábban 1267-ben említik, addig a község első írásos említése Sirák névalakban csak 1302-ben történik.
Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja és az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá. Kompolthy-t ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősít. A király 1331-ben visszaveszi a várat, és egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozza. A vitéz halálával a Siroki vár ismét királyi birtok lett.
A vár a későbbiek folyamán Domoszlai Miklóshoz kerül, aki javításokat végzett a váron, ezután a Tari családhoz kerül birtok, majd Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai.
A Siroki vár a török időkben
Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte védőműveinek modernizálását. Ennek eleget téve Országh Kristóf korszerűsítette a felső várat, kiépítette az alsó várat három ó-olasz típusú bástyával. Az őrséget 100 jól felszerelt lovas katonával egészítette ki. Így a Siroki vár lett Eger egyik legerősebb elővára.
Erős, bevehetetlen vár hírében állt, a törökök meg sem próbálkoztak a bevételével. Kristóf 1567-ben bekövetkező halálával a család fiúága kihal. Kristóf lánytestvére révén Török Ferenc, majd Homonnai István, végül Nyári Pál egri várkapitány tulajdona lett. Az utódok azonban nem fordítanak figyelmet a vár állapotának megőrzésére. Ennek következtében Eger eleste után, 1596 októberében az őrség elmenekült, így ostrom nélkül került a törökök kezére.
A Törökök megerősítették az alsó várat, új bástyákat építettek, a falakat pedig felmagasították. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan, elpusztult falvak templomaiból hordják fel. A sarokbástya kváder kövein a román kori díszítmények ma is szépen láthatók. A várat a törökök 91 évig uralták, 1687 októberében adták fel: Doria János 1687-ben ostrom alá vette Eger várát, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A Siroki vár így gyakorlatilag védelem nélkül maradt, ostrom nélkül került a magyarok kezére a felszereléssel és élelmük egy részével együtt.
Ezután a vár elvesztette hadi jelentőségét, és idővel az állapota tovább romlott.
A jelentőségét vesztett vár
1694-ben Bagni márki birtoka lett, aki komoly anyagi erőket megmozgatva rendbe hozatta a várat és császári őrséggel látta el. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a Sirok hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők – a többi veszélyesnek tűnő várral együtt – a siroki várat 1717-ben felrobbantották, azóta áll romokban.
A vár ettől kezdve csak pusztult, pedig több tulajdonosa is volt: Báró Orczyné, majd a Novotny, később a Vécsey család birtokához tartozott. A későbbi időkben ismét a Nyáry család kezére került, tőlük 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a család tulajdonában maradt 1945-ig.
A vár szerkezete
A riolit tufa sziklára épített, szabálytalan alaprajzú fellegvár két részre tagozódik: alsó- és felsővárra.
Az alsóvár
A vár legrégibb, legősibb területe, amely keletkezése óta számos átalakuláson ment át. Délnyugati és északkeleti sarkain egy-egy ötszög alakú ún. olaszbástya helyezkedik el. A falakat ágyúlőrésekkel tagolták. A déli bástya melletti falak átlag vastagsága 2,20-2,50 m, míg az északié 3,30-3,50 m. A vár főbejárata az északi fal kiszögelésének védelmében helyezkedett el. A kapu előtt kettős farkasvermet tártak fel, mely alapján kiszerkeszthető az eredeti, ellensúlyos felvonóhíd szerkezete. A kapu felett Rómer Flóris feljegyzése szerint Országh Kristóf várépítési munkájára emlékező felirat volt látható.
Felsővár
A felsővárhoz vezető gyalogút három ágra szakad. A középső rész közvetlenül a felsővár nyugati részébe vezet, a két szélső út pedig a vár alatt körbehúzódó alagutat alkot, amely valószínű borospinceként szolgált. Egy függőleges járaton át lehetett felhúzni a hordókat és az ott tárolt egyéb terményeket. A pince keleti végében egy szintén feltáratlan lejtős járat mélyül a szikla alapzatba, mely a néphit szerint az egri várral kötötte össze az erősséget.
A felsővár téglalap alaprajzú területének sarkait is 18×18 méteres, feltehetően több emelet magas bástyák védték, ágyúlőrésekkel. A délkeleti oldalon helyezkedik el a „Mulatópalota”, míg az északi falak alatt húzódik a vár legvadregényesebb része, a kazamata-alagút. A járatok zegzugosan behálózzák az északi sziklafalat, ablakokkal, kéményjáratokkal, ajtó- és rekesztőfal fészkekkel szabdalva. A figyelmes látogató még egy páncélinges vitéz rajzolatát is felfedezheti a lejárat aljában a falon.
A felsővár falai átlag 1,5 m vastagok. A déli, falu felőli oldalon 25-30 méteres magasságot elérő meredek sziklafal is védte a várat a támadástól.
A romok közül fantasztikus a panoráma a környező hegyekre, tán a legérdekesebb látvány a közeli két legendákkal teli sziklaalakzat, a Barát és az Apáca. A vulkáni működés és az időjárás okozta erózió alakította őket ilyen különleges formájúra. A Vár-hegy nyergéből mindenképpen sétáljunk el a várral ellentétes irányba a különös sziklaformációkhoz!
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*Siroki vár honlapja
*Felső-magyarországi Várak Egyesülete
*kirandulastippek. hu/matra/siroki-var
*mult-kor.hu
*www.sirok. hu/latnivalok /barat_apaca. php
