SumidaAnna-bál
Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg Balatonfüreden a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Krisztinának a tiszteletére.
Krisztina ezen az első bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki később a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike volt.
A település központjában álló, copf-stílusú épület, melyet 1798-ban építtetett a Szentgyörgyi Horváth család, nemcsak az akkori társasági élet központja volt, hanem egyfajta szellemi alkotóműhely is, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek.
Az első bált követően a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt a kor neves személyiségei – Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Blaha Lujza is.
Anna-bálokat nemcsak Füreden rendeztek, hanem más fürdőhelyeken is, de kétségtelen, hogy az Anna-naphoz közel eső szombaton megtartott balatonfüredi táncvigalmak voltak a leghíresebbek. A 19. században a füredi bálokat kedvelték igazán az arisztokraták, a hagyományok szerint ezeket az alkalmakat ragadták meg, hogy magyaros öltözékükkel és a bál szintén magyaros jellegével hangsúlyozzák nemzeti érzéseiket. A fennmaradt korabeli beszámolókból azonban nem politikai állásfoglalás, hanem egy divatos társasági esemény képe bontakozik ki.
Az első világháború után megváltozott a fürdőélet jellege, így az Anna-bálok is veszítettek eredeti jelentőségükből, a két világháború között is csak csendesen élt a hagyomány. A II. világháború után hivatalosan 1954. július 31-én rendezték meg újból az Anna-bált a Balaton étteremben, majd 1957-től a felújított egykori Kúrszalon, a későbbi SZOT Szanatórium (ma
Anna Grand Hotel) színházterme adott otthont a bálnak.
A bálokat ezt követően már minden évben megtartották, és az elődök iránti tiszteletből úgy számozzák őket, mintha sohasem szüneteltek volna.
A bál előtti pénteken rendezik meg a hagyományos balatoni szívhalászatot:
A legenda szerint az lesz a lányok jövendőbelije – legalábbis báli kísérője -, akinek a neve a Balatonból általuk kihalászott, fából faragott szíven áll. A szokást Krúdy Gyula Balatoni szívhalászat című novellája nyomán keltik életre.
1861-ben választottak először bálkirálynőt…
A hölgyek közül a báli közönség szavazza meg a tizenöt legszebbet, közülük pedig szakmai zsűri választja ki az Anna-bál szépét és két udvarhölgyét. A bálkirálynő jutalma Erisz-aranyalmája mellett egy Viktória-mintás herendi váza, két udvarhölgyéé pedig egy-egy herendi váza, Rothschild- és Apponyi-díszítéssel. Kiss Ernő emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.
A bál napján hagyományosan az előző évi bálkirálynő hajt végig hintón a városon. A báli menet szombaton a Vaszary-villa kertjéből indul, ahol a bálon részt vevő hölgyek nyakába akasztják a sorszámozott porcelánszíveket, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra készít. A bál nyitótánca hagyományosan a díszpalotás, amelyet a Magyar Állami Operaház balettművészei mutatnak be. 1962 óta felcsendülnek az Anna-báli keringő – Huszka Jenő utolsó szerzeménye.
A bált követő vasárnap délelőtt pedig az Anna-bál legszebb hölgye és kísérői díszes hintón, lovas huszárok kíséretében indulnak sétakocsikázásra.
1975, a 150. Anna-bál éve után a népművészet is bevonult a bálterembe, ahol magyar tájegységek mutatkoztak be, így 1976-ban Kalocsa, 1977-ben Hódmezővásárhely, 1980-ban Karcag volt Balatonfüred vendége.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*Anna-bál hivatalos honlapja
*www. balatonfured. hu
*veol. hu
* LikeBalaton
