SumidaHUNGARIKUM A MAKÓI VÖRÖSHAGYMA
A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának eredménye: kifejlesztettek egy, csak erre a térségre jellemző technológiát, amely különleges értékké, sajátos magyar mezőgazdasági termékké tette a makói vöröshagymát. Előállításának egyik módja – a kétéves termesztési mód – a makói száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg. A hagyományos vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért termesztési időt egy évvel meg kellett toldani. A közép-ázsiai eredetű vöröshagyma számára a makói tájkörzet adottságai, a Maros hordaléka által alakított, magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag lösz és öntéstalaj, továbbá a jó levegő és vízgazdálkodás lehetővé tették a megfelelő alkalmazkodást. A száraz és forró nyár, a napsütéses órák magas száma kiváló minőséget, többrétegű, jól záródó nyakrészű erős héjazatot eredményez, mely a jó eltarthatóság feltétele. Szakemberek szerint ezek a jellemzők határozzák meg a makói hagyma minőségét.
A történelem az asztalon
A vöröshagyma az egyik legrégebb óta termesztett konyhakerti növényünk. Így származási helyét tekintve Ázsia földjéig kell elkalandoznunk, ahol például a kínaiak már a Krisztus előtti időkben is előszeretettel használták ételeik zamatossá tételére. Az egyiptomiakat ez a növény bűvöletben tartotta, így nem csoda, hogy istenként tisztelték, áldozati ételek alapanyaként használták.
Hazánkba őseink által került be a hagyma. Mennyisége és értéke olyan magas volt, hogy a török hódoltság alatt értékesítési adót is kivetettek rá.
Vöröshagyma mint orvosság
A vöröshagymát hazánkban nem csak a gulyás, a pörköltek, a lecsó alapanyagát képezheti, hanem főzetek, teák is készíthetők belőle. Ezt már őseink is felismerték, és előszeretettel alkalmazták is gyógyító célzattal.
Valószínűleg elődeink nem voltak még tisztában azzal, hogy ez a nemesített növény igen gazdag C-vitaminban, peptidekben, pektinben, karbonilban vagy épp allium-szulfidban, ami jótékony hatással van például a vérzsírra. Aminosavakban is bővelkedik, több mint húsz megtalálható a hagymában, de nyom- és mikroelemei is meghaladják a harmincat.
Jelentős krómforrás, ami csökkenti a vér glükóz szintjét, elősegíti a jó koleszterinek termelődését, így hatékony ellenszer például a káros trigliceridekkel szemben. Ebből következik, hogy azoknak, akik szívesen fogyasztják ezt a csípős fűszernövényt, kevésbé kell aggódniuk a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásától. Ráadásul a quertin nevű antioxidáns anyag is megtalálható a hagymában, ahogy a teákban, almában vagy épp a vörösborban, amivel az érfalak gyulladása előzhető meg, ezzel nem csak szívünket védjük, hanem agyunkat is, hiszen ezek a gyulladások sokszor az agyvérzés, stroke okozói. Ráadásként pedig kimutatták, hogy a bélrendszer kóros elváltozásaiban rákmegelőző lehet a hagyma ezen összetevője.
A nők számára pedig különösen ajánlott a vöröshagyma fogyasztása, ugyanis tartalmaz egy olyan anyagot, amely védi a csontokat, így az időskori csontritkulás is megelőzhető a változókorban.
A régiek receptjeit követve héjából főzzünk teát, ha épp felső légúti betegségben szenvedünk, vagy ha különböző emésztőszervi problémákkal küzdünk!
Hungarikum
A makói vöröshagyma ötéves eljárás után kapta meg eredet védett terméki igazolását az Európai Uniótól. 2000-től kezdve hungarikumnak számít ez a Makói tájkörzetben termesztett növény. A makói hagyma minőségét a Hagyma Terméktanács felügyeli, termelését és nyomon-követhetőségét az általuk hitelesített Eredetvédelmi Napló dokumentumai alapján biztosítania kell a termelőknek, akik Csongrád és Békés megye meghatározott helységeiben foglalkoznak e növényekkel.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*Hungarikumok gyűjteménye
*Magyar Értéktár
