SumidaA kapuvári szénsavhó fürdő
A szénsav gyógyászati célokra való felhasználása egészen a római korig nyúlik vissza, a XVI. században pedig fekélyek és égési sérülések kezelésére alkalmazták. Erdélyben a múlt század, a mai Magyarország területén pedig az 1940-es évek óta ismerik a gázfürdőt.
A páratlan tisztaságú, Répcelak-Mihályban található széndioxid gázmezőt a 30-40-es évek mélyfúrásai során tárták fel.
A „Kapuvári csoda” elnevezést egy grazi újságíró adta a Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati és Angiológiai Osztályán tett látogatása alkalmából annak a különleges, egyedülálló, HUNGARICUM-nak számító gyógykezelési rendszernek (szénsav-gázfürdő), amely a perifériás érbetegségben szenvedő személyek gyógyítására szolgál.
Ismert, hogy Magyarországon mintegy 3-400 ezer fő, Európában 60-70 millió, más földrészeken sok tízmillió embert érint a betegség. A szénsav-gázfürdő – amely a terápia alapja – kevésbé terheli az emberi szervezetet, mint az úgynevezett „savanyú” vizek, azaz a víz saját nyomása. Minden korosztály igénybe veheti, mivel életkorhoz nem kötődik.
A felszínre törő szén-dioxidból szénsavhó (közismertebb nevén szárazjég) keletkezik. Ennek gyógyhatását dr. Megyesi Scwartz Pál ismerte fel, aki 1935-től körzeti orvos volt Mihályiban. Körorvos korában látta, mikor a gyerekek a szénsavhóval játszottak, és mikor ezt vízbe dobták, reakciót váltott ki a vízben, aminek következtében füst, illetve gáz keletkezett. Schwartz doktor maga is érszűkületben szenvedett, a fenti jelenség pedig felkeltette érdeklődését, és rendelőjében elkezdett kísérletezni a szénsavhó, illetve a szénsavgáz hatásával. 1940-ben tisztítatlan szénsavhó felhasználásával fürdőkádban állított elő mesterséges szénsavgázt, és felfedezte, hogy ez az érszűkületi betegségeket hatásosan gyógyítja. Ezen kísérletek eredményességén felbuzdulva, később a kapuvári kórházban eredményesen alkalmazta a végtag keringési betegségekben szenvedő, valamint reumás betegek gyógyításában. Így a mai Magyarország területén először dr. Megyesi Schwartz Pál alkalmazott fürdőkádban előállított mesterséges gázfürdőt. Felfedezését napjainkban a kapuvári Lumniczer Sándor kórházban alkalmazzák.
A terápia alapját a -79 fokos szénsavhó alkotja, melyre forró vizet engedve tejfehér szénsavas köd képződik, mely másfélszer nehezebb a levegőnél és így a speciálisan kialakított kezelőkádakat alulról felfelé tölti meg. A szénsav-gázfürdő előnye a hagyományos szénsavas fürdővel szemben, hogy a gáz mennyisége sokkal pontosabban szabályozható, nem érvényesül a víz hidrosztatikus nyomása, hiszen a kádat a szénsavas köd tölti meg, nem a víz, ezáltal kevésbé terheli a szervezetet.
Mire jó a szénsavgáz fürdő?
A szénsavgáz-fürdő legfontosabb javallatai: a végtagok idült verőér-betegségére, idült vénás elégtelenségre, idült nyiroködémára, érkeringési zavarokra, élsportolók rehabilitációs kezelésére és teljesítmény fokozására, potencia zavarok megszüntetésére.
A szénsavgáz fürdő hatásmechanizmusa azon alapul, hogy a szén-dioxid a bőrön keresztül felszívódik, és helyileg kitágítja a bőralatti ereket. A szív funkciói javulnak, a tüdőn keresztül a felesleges gáz eltávozik. Ebből kifolyólag a kúra olyan betegek számára is kifejezetten ajánlott, akiknél beszűkült a légzőfelület vagy a szív funkciói leromlottak és azt már terhelni nem lehet.
A háromhetes szénsavgáz fürdő kúra eredménye jobb funkcionális állapot, nagyobb teljesítőképesség, testi-lelki felüdülés. A fürdőkúra évenkénti ismétlésével az érbetegség rosszabbodása, végtagvesztéssel járó szövődmény kialakulása, illetve a rokkanttá válás nagy valószínűséggel elkerülhető. A szénsavgáz fürdő egészséges, de túlhajszolt, kimerült emberek számára is nyugtató és teljesítményfokozó hatású.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*Hungarikumok gyűjteménye
*Magyar Értéktár
