Dunakeszi késő-római kikötőerőd

Dunakeszi késő-római kikötőerőd

Dunakeszin (Duna bal partján, Budapesttől mintegy 15 kilométerre északra) Hirschberg Attila házának alagsorában eredeti, késő római kori kikötőerőd fala áll. Fölötte a család nappalija.

A Nemzeti Múzeum régészei által feltárt erőd a maga nemében páratlan Magyarországon, a kikötőerőd és az ott kialakított múzeum római kori emlékeink értékes darabja. Más kikötőerőd nem maradt fent ilyen állapotban, így a kis magánmúzeumban a látogatók autentikus anyagon ismerhetik meg a kort. Az elképzelések szerint a kikötőerőd pályázni fog az UNESCO világörökség címére mint a limes, a Római Birodalom országhatárokon át húzódó határvonalának egy része.

Az erődítmény – latin nevén Contra Constantinam – két őrtoronyból és az általuk közrefogott kikötőből állt, ahol a rómaiak dunai flottájának, a Classis Flavia Pannonicának a hajói is kikötöttek. A dunakeszi kikötőerőd a Duna bal partján épült azzal a céllal, hogy az itt élő kvád és szarmata szövetségesek területén elhelyezkedve védje a dunai limest a gótok támadásaitól. Építését a pannóniai születésű, s így a területet jól ismerő, Kr. u. 364-ben trónra kerülő Valentinianus császár – aki maga is katona volt – rendelte el. feladatát valószínűleg nem láthatta el hosszú ideig, mivel Valentinianus halálát követően a rómaiak 378-ban vereséget szenvedtek a gótoktól, akik néhány éven belül átvették az irányítást a Kárpát-Medencében.

Erőd a nappali alatt

Hirschberg Attila 1995-ben vette meg a telket a Duna-parton, majd hét év múlva elkezdett építkezni. Az alapozásnál a markológép foga beleakadt valamibe… Előkerült a római erőd fala, majd egy saroktorony is. A terület a Magyar Nemzeti Múzeum ásatási körzete, a régészeti feltárás költségének kifizetése viszont az építtető kötelessége. Ilyen esetben, miután befejezik a kutatást, mindent visszatemetnek, és a tulajdonos bizonyos feltételekkel ráépítheti a házát.

Vagy feltárják a romokat. Hirschberg Attila ez utóbbit választotta.

A ház műszaki megoldása sok millió forinttal került többe. Óriásiak az áthidalások, mert a romot nem lehet elbontani, és nem lehet ráépíteni. Műemléki szakmérnököt is alkalmazni kellett. Az alagsori rész többe került, mint a ház, mert a tulajdonos úgy építette meg, hogy itt kiállításnak is legyen helye. Hitelt vett föl, amelyet máig fizet.

A dunakeszi késő római kori kikötőerőd 2004 óta műemlék.

A kiállítás 2009 szeptemberében nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével.

Az erődben két kiállítás tekinthető meg, persze a fő látványosság maga a római fal. A tárlaton a kikötőerőd történetét és a területén talált régészeti leleteket, edénytöredékeket, szegeket, nyílvesszőket mutatják be, melyek a római katonák mindennapi életéről tanúskodnak. Tetőcserépbe karcolt sakkszerű játéktáblát is találtak. Egy női fésű arról árulkodik, hogy hölgyek is jártak az erődben. A Magyar Nemzeti Múzeum közel száz eredeti eszközt és tárgyat helyezett ki, amelyeket fegyveres őr kíséretével hoztak ide. A másik kiállítás Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora által összeállított, a Római Birodalom történetét részletesen feldolgozó tablókból áll.

Az átkelő erődje, Dunakeszin, a szomszéd ház alatt is folytatódik, a Duna sor 28–31. számú telek alatt terül el. A birodalmi oldal erődje pedig pontosan szemben a túlparton, Horányban.

A horányi és dunakeszi erődökben 60-120 katona teljesített szolgálatot. Hogy a rómaiak milyen jól választották ki az erődök pozícióját, jól mutatja, hogy a két település között a mai napig ugyanott jár a komp.

Hirschberg Attila vegyész végzettségű vállalkozó 2010-ben megkapta a legnagyobb régészeti elismerést, a Henszlmann-díjat. A házában tartott ingyenes tárlatvezetései, történelemórái után a gyerekek nem akarnak hazamenni. Néha a felnőttek sem.

“Ha a házamban van egy római erőd – mely persze közvagyon, úgy is kezelem –, szeretném bemutatni azoknak, akiket érdekel. Szerencsésnek érzem magam, hogy részt vehetek ebben a történetben.” Mondta Hirschberg Attila

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

* Museum.hu

*dunakeszierod-fortlet. org.

*dunakanyarregio.hu

*Múlt-kor történelmi magazin

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *