Grillázstorta, hagyományos lakodalmi ajándék

Grillázstorta, hagyományos lakodalmi ajándék

A grillázs francia eredetű szó, jelentése édesség. Olvasztott cukorba kevert, apróra tört mogyoróból, mandulából vagy dióból, vékonyan kinyújtva, szobahőmérsékletlen megszárított finomság.

Mátyás király óta az esküvői asztalok méltó dísze a grillázstorta. A hagyomány szerint a grillázs a vőlegény tortája és ahány darabba töri a fiatal pár, annyi boldog évet maradnak együtt. Tehát szerencsehozóként is működik.

Magyarországon a grillázs orvosságként jelent meg. A népi gyógyászatban köhögésre, torokfájás ellen használták.

Egy 1795 után Komáromban megjelent kicsiny szakácskönyv tudósít először a grillázsról kriliás néven.

Hegyes József, 1893-ban megjelent, A legújabb házi cukrászat című könyve a mai paraszti gyakorlatnak megfelelő formában írta le a grillázst.

A Dél-alföld számtalan településén megtalálhatjuk a grillázstorta-készítő asszonyokat, mégis e régió legjellegzetesebb tortasütő központja a Kalocsa melletti Homokmégy. A “dióstorta” valószínűleg az 1910-es évek végén kezdte fölváltani a kuglófot.

A XX. század elején Kákonyi Julianna kezdte el a torta készítést.

1926 táján már szinte minden egyes lakodalomban volt dióstorta, erről a keresztanya feladata volt gondoskodni. Ez idő tájt Markó Terézia volt a legismertebb “tortacsináló” asszony, a tudományát Kákonyi Juliannától tanulta.

Eleinte, formáját tekintve a “magostorta” vagy “tornyostorta” volt a szokásos.

Az 1940-es években Lakatos Anna a magostorta mellett számtalan formát talált ki, és ő kezdte el a több színnel való “kiírást”, a tortafestéket a kalocsai mézeskalácsosoktól szerezte be. 1944-ben szívet, kerek kosarat és csokrot, 1953-ban pedig már nyomott kosarat, autót, házat és templomot is készített.

Antal Treszka csigákból rakta össze az úgynevezett “kanyargóstortát”.

1962-től Tamás Gizella kezei alatt teljesedett ki a grillázstorta formagazdagsága. A korábbi formák mellett a futballpálya, papucs, teherautó, bölcső, babakocsi, hordó, repülőgép stb. jelzi az alakzatok végtelenségét.

Később már nem csak a keresztanya hanem a közeli rokonok és a szomszédok is vitték grillázstortát a lagziba.

70′ évek eleje óta már keresztelőkre, s legújabban eljegyzésre is készítik.

Azért a grillázstorta még mindig alapvetően lakodalmi torta maradt…

Napjainkban a dél-alföldi régió több településén a díszes, tornyos grillázstortát elsősorban lakodalmakra készítik. Szokás ajándékba is vinni, de a háziak is rendelnek a készítőktől. A torták száma és díszítésük színvonala, esztétikuma emeli a lakodalom fényét. Elfogyasztása szertartásos formák között történik: a díszt széttörik, és a násznép minden tagja kap egy darabot.

Hogy készül a grillázstorta….

2 kg cukor, 1 liter dió és 1-2 db tojás a nyersanyagszükséglet.

A “tortacsináló” asszonyok általában egy megfelelő nagyságú lábas alsó felére építik fel dísztortájukat. A megfelelő mennyiségű cukrot tűzhelyen, állandó keverés mellett aranybarnára olvasztják, hozzáadnak ugyanannyi darált diót. Hideg sütőlemezen a nyújtófával 2-3 mm vékonyra nyújtják, és még melegen, megfelelő sablonok alapján, díszítőelemeket szúrnak vagy vágnak ki belőle. Ha a grillázs megkeményedett, meleg sütőben visszapuhítva újraformázhatóvá teszik. Olykor kézzel is formáznak. Először a torta alapját készítik el, majd a kihűlt díszítőelemekkel felépítik a tortát úgy, hogy az elemeket olvasztott cukorral ragasztják össze.

A grillázsból készült díszek peremét mindig tojásfehérjéből és finom cukorlisztből kevert íróglazúrral szegik be.

Az elkészítési idő a díszítettség és a forma bonyolultságának a függvénye és nagy gyakorlatot kíván.

szerk.: Cseke Ibolya

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *