Bérbaltavári ősállat régészeti lelőhely

Bérbaltavári ősállat régészeti lelőhely

Vas megyei Baltavár község lakói sokáig semmit sem tudtak arról, hogy szülőfalujuk földje miocén kori (7-8 millió éves) ősállat csontokat rejt. Mígnem a Budapest – Graz postaút építése során, az ott dolgozó kubikosok ásói, több millió éves fosszíliákat (megkövesedett csontokat) fordították ki, a Kancsal – domb homokjából.

A hírverést követően a Budapesti Földtani Intézet, Pethő Gyula geológust kérte fel a leletek tanulmányozására. A tudós meglepődve tapasztalta, hogy a csontok között egy korábban sehol sem publikált lelet, egy Mesopithecusnak nevezett kihalt majom állkapcsa is megtalálható.

1884. július 3-án újabb ásatás kezdődött, amelynek során néhány óra alatt egy hiénaállkapcsot, valamint egy orrszarvú és egy Hipparion (ősló) fogát is megtalálták. Az ősszel folytatódó munka öt további, korábban nem ismert ősemlős csontját hozta felszínre. Az ásatásokat 1926-ban Bendefy László addig érintetlen, méterekkel mélyebben elhelyezkedő területen folytatta. A rendkívül változatos csontleleteket tanulmányozva, Pethő megfigyeléseit megerősítve, arra a következtetésre jutott, hogy a két lelőhely között egykor csaknem négyméteres vízesés lehetett, és ebbe a zuhatagba a sztyeppetüzek elől menedéket kereső legkülönbözőbb állatok fulladhattak bele.

7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.

A baltavári ősemlős fauna 30 állatfajának csontjai kerültek elő. Többek között kavicsevő emlős, kardfogú tigris, mamut, őselefánt, ősló, medve és orrszarvú, gazella maradványokat, valamint 17 csigafajt is találtak. A leletek egy része a 2005. október 24-én civil kezdeményezéssel létrehozott Baltavári Ősállatok- Csontjainak Állandó Kiállításán, a szombathelyi Savaria Múzeumban és a vasvári Helytörténeti Múzeumban látható. Többségük bécsi, budapesti és londoni múzeum birtokába kerültek. A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon. Az egyik ilyen a Gazella baltavarensis, mely nevében is viseli lelőhelyét.

A gazdag lelőhelyről negyvennégy csontmaradvány eljutott a londoni British Museum Natural History gyűjteményébe, ahol felkeltette Francis Arthur Bather érdeklődését.

Az idők során nem mindig jelentőségének megfelelően kezelt terület 2000 óta dr. Kordos László professzor tulajdona. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben az ő vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte.

A településre érkezőket egy kardfogú tigrist ábrázoló szobor fogadja, mely az itt talált ősi csontokra utal.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*likebalaton.hu

*Vas megyei értéktár

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *