A keszthelyi Georgikon

A keszthelyi Georgikon

A keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. 1797. július 1-jén kezdte meg működését, nevét a csehországi Bulla Károly professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics György gróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről nevezték el.

Bár az intézmény főleg a gróf gazdatisztjeinek a képzésére alakult, nyitottságát jelzi, hogy bárki fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatta a kívánt órákat, a választott tárgyakból vizsgázhatott. Az alapító ösztöndíjak adományozásával azokat a hallgatókat is támogatta, akik nem az ő birtokán akartak elhelyezkedni, vagy csak tanulás céljából érkeztek Keszthelyre. A tanári karban a kibontakozó hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő alakjai találhatók: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György…

Az iskola hivatalosan a latin és a német nyelvet használta, mivel nem minden oktató tudott magyarul ill. voltak külföldi diákok is. A magyar nyelv 1846-ban vált egyeduralkodóvá mind az oktatásban, mind az ügyiratok kezelésében.

A Georgikon épülete a hasonló nevű utcában állt egykor.

A gyakorlati oktatást szolgáló tangazdaság is már az alapítás évében létrejött, hiszen a szakoktatási intézményhez a kezdetektől majorság is tartozott. Az eredeti épületek már nincsenek meg, a másodikként felépült épületegyüttes egy részében jött létre 1972-ben a Georgikon Majormúzeum az intézmény fennállásának 175. évfordulója tiszteletére.

Az 1797. évi alapítás után, mintegy fél évszázados működést követően, az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc, s a leveretést követő önkényuralmi időszak megszakította a Georgikon működését. Bár Festetics Tasziló gróf 1864-ben tanulmányi célokra már földet adott bérbe tangazdaságként az intézetnek, az iskola igazi ujjá születése a kiegyezéshez közeledő politikai-társadalmi időszakban, 1865-ben történt meg, Országos Gazdászati és Erdőszeti Felsőbb Tanintézet néven.

Az intézmény működését a következő évtől Országos Gazdászati Tanintézet, majd 1869-től Magyar Királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézet néven folytatta. 1865-ben felépült a major is, mely megfelelt a kor gazdasági kívánalmainak.

Az intézmény szervezeti keretei 1874-ig gyakorlatilag ugyanazok maradtak. Az iskola az egykori mezőváros, Keszthely ma is létező, azonos nevű részén, a Fő téren 1790-ben elkészült épületben kapott helyet, ahol a gazdasági tanintézet 1865-1897 között működött. Az 1874-ig terjedő időszak az újraindításért, a tárgyi és szakmai feltételek megteremtéséért folytatott küzdelem korszaka volt.

1906-ban, a magyarországi agrárszakoktatás reformja során a többi gazdasági tanintézethez hasonlóan a keszthelyi M. Kir. Gazdasági Tanintézetet is akadémiává szervezték át. Így a középfokú gazdászképzés helyébe ismét a felsőfokú szakoktatás lépett.

Az Akadémia a két világháború közötti időben képzett gazdászok egész sorát bocsátotta ki. 1945 után a megváltozott politikai-társadalmi és gazdasági viszonyok új helyzetet teremtettek. A 4050/1945. M. E. rendelet szerint, minden agrároktatási intézmény a földművelésügyi tárca ellenőrzése alá került. Az Akadémiát először főiskolává szervezték át, majd a 8740/1945. sz. törvény szerint létrejött a budapesti székhelyű Magyar Agrártudományi Egyetem és ennek lett Keszthely, valamint Mosonmagyaróvár és Debrecen is szervezeti egysége. Még ugyanebben az évben az egyetemen belül négy kart alakítottak ki: mezőgazdaság-tudományi, állatorvos-tudományi, erdőgazdasági és kertészet-szőlészeti tudományos területeket különböztetve meg.

Az 1957. évi 35. sz. törvényerejű rendelet szerint az akadémiák újból egyetemi rangot kaptak, tanulmányi idejük öt évre emelkedett, s a végzetteket mezőgazdasági mérnökké nevezték ki. 1960-ban az intézményhez csatolták a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézetet, sikeresen ötvözve ezáltal az oktatást és a kutatást.

1962-ben létrehozták a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, majd 1970-től Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven egyesítették őket. 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolából alakult Állattenyésztési Kar is része lett az intézménynek.

1990-ben következett be a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának végső szervezeti átalakulása. Az ekkor kialakított szervezeti keretek között működött a kar 2000. január 1-ig, amikor is a Pannon Agrártudományi Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációja következményeként megszűnt.

Az országgyűlés a több, mint 200 éves intézményt a Veszprémi Egyetemhez csatolta.

2006 március 1-től az egyetem neve: Pannon Egyetem. Ezzel alapító szándékaink szerint a régió és a tágabb térség meghatározó egyeteme nevében is kifejezi küldetését.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*Nemzeti Értéktár

*Pannon Egyetem honlapja

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *