SumidaA vas tuskók
Kedves Olvasó, ha most a magyar kohászat történeti emlékeire gondolsz tévedtél. Ipartörténeti vonatkozása van ugyan a dolognak, de a vas és acélgyártáshoz alig van köze.
Tóth Béla a Magyar ritkaságok című 1899-ben megjelent (Reprint: Laude kiadó, 20.?) könyvében egy fejezetet szentel, az akkor még a történelmi Magyarország több városában megtalálható vas tuskóknak.
/Tóth Béla író, újságíró, művelődéstörténész „magyar kuriózumokat” (mai szóval élve: hungarikumokat) és azok történetét, ill. híres történelmi személyiségek legendáit (pl. Gül Babáét) ismerteti. Külön fejezetet szentel pl. a paprikának, a jellegzetes magyar fűszernövénynek, melyet szerinte hazai irodalmunkban először Szenczi Molnár Albert említ 1604-es szótárában „törökbors” néven… Olyan érdekességekkel, hihetetlen történetekkel ismerkedhet meg szórakoztató és tanulságos módon e műből az olvasó, melyeket fél füllel talán hallott már, de magyarázatukat, részleteiket nem ismerte…/
Az alábbi leírás lényegét tekintve Tóth Béla könyvében lévő fejezet kivonatos összefoglalója. Törekedtem az archaikus szöveget eredetijében megőrizni, hacsak nem ütközött a jelenkori érthetőséggel. Figyelem: a szöveg jelenidőben íródott, ez alatt 1899-et kell érteni!
„Magyarországnak nem egy városában vannak vas tuskók. Valamennyi fejes szegek százaival, sőt ezreivel telivert csonka ágú fatörzsek és többnyire fülkében, vagy kapualjak boltíveiben állnak és pánttal vannak rögzítve, a pántokat lakattal zárták le. A lakat pedig ördöngős, semmiképpen nem lehet kinyitni.”
Szerintem ezek a vas tuskók mind a bécsi ,Stock im Eisen’ másai.
Bécs e híres emlékjele az Equitable biztosító-társaság szent-istván-téri palotájának sarkán áll, faragott kőfülkében, hova 1891 nyarán helyezhették. Ez a rejtelmes régiség már öt-hatszáz esztendeje megvan Bécsnek e tájékán s valahányszor újra építették a házat, melynek szögletén állott, mindig visszatették ősi helyére. Mintegy 220 cm. magas, felül ágas fatörzsök, teli van verve mindenféle formájú szegekkel és fülkéjét lakatos pánt zárja el. A magyarországi vas-tuskók mind hasonlók hozzá s még a nevök is csak a ’Stock im Eisen’ rossz fordítása; mert a ,Stock im Eisen’ igazi jelentése ,vaspántos tuskó’ és éppenséggel nem arra céloz, hogy a tuskó a sok szegtől olyan, mintha vas volna.
A vas tuskóknak, valamint a rajtuk levő szegeknek története egészen az őskorig vezethető vissza. A tuskó eredetileg a ház ajtaja előtt álló bálvány. A ház ajtajához, illetőleg az udvar kapujához mindig bizonyos kultusz fűződött. A gazdának mindig érdekében volt a házat, illetőleg az udvart a rémektől megóvni. Ámde a rémek eredetileg a békételen halottak árnyai, melyek gyalog járnak és ugyancsak az ajtón át haladva találnak a házba, mint az emberek. Az ajtóhoz kellett tehát jó szellemet kötni, ki a gonosz rémeket elriasztja akkor is, mikor az ajtó — amint az elkerülhetetlen — nyitva áll.
A bécsi ,Stock im Eisen’ terét valamikor ,régi lóvásárnak’ hívták s hogy ott több kovács- és bognárműhely volt. Ezen a réven hihető, hogy az a tuskó valamikor olyan pányvakaró lehetett, aminőhöz falusi kovácsok patkoláskor. ma is kötik a lovakat. Hogy a vándor kovács- és lakatoslegények mikor kezdtek szegeket verni a tuskóba, nem lehet kideríteni.
(Könyvének további bekezdésében Tóth Béla fejtegetésekbe kezd és egészen az ókorig visszamenőleg misztikus rontásűző, megállító szerepet tulajdonít eredetileg ezeknek az oszlopoknak, de leírásunknak ez nem tárgya, lépjünk hát tovább.)
A budai
A budai vas tuskó a vízi városban, az iskola- és vám-utca szögletén áll, egy múlt századbeli földszintes ház sarkán, alkalmasint egyenesen az ő számára készült fülkében. Most egy fűszeres bolt cégére. Mintegy 150 centiméter magas, alján 15 centiméter átmérőjű tölgyfatörzsök; ágai csaknem tőbül le vannak fűrészelve. Alakja nem hasonló a bécsi ,Stock int Eisen’-éhoz. Vas bádogburkolat fedi, legalul azonban már köröskörül leszakadtak róla a lemezek s a puszta fája látszik. A bádogot apró, egyforma s a lemezek szélén egyenesen sorakoztatott szegek erősítik a tuskóra; de ezeken kívül van rajta vagy száz kisebb-nagyobb, kerek és szögletes szeg- és sróffej, sőt alkalmasint odaszegzett pénzdarabok is. A tuskó e furcsa díszét azonban, sajnos, nem lehet kellőképen megvizsgálni, mert az egész bádogburkolatot vastag, fekete olajmázolás takarja. Ez a régi és többszörös festékréteg oly kemény, hogy a vakarókésnek ellentáll; csakis oldó szerek alkalmazása révén lehetne megtudni, mi minden van alatta. A tuskót alul, mintegy 30 centiméternyire a földtől, egyszerű, összenyitott vaspánt veszi körül. Lakat nincsen. Budavár ostromakor, 1849 május 21-én, a Gellérthegyről lődöző magyar pattantyúsoknak egy háromfontos fáradt ágyúgolyóbisa a tuskóig tévedt és leütött belőle egy darabkát. A golyóbist, régi szokás szerint, reáerősítették ugyanarra a helyre, ahová csapódott.
A pozsonyi
A pozsonyi vas tuskó a Lőrinckapu-utca szögletén áll egy kis fülkében; vaspánt veszi körül, de lakatja nincs. A sűrűn bevert szögek fejei itt-ott betűket formálnak, sőt a középen a magyar címert képezik. Fája, mint a legtöbb ilyen tuskóé, tölgy; valami fekete mázzal van bevonva. Magassága 170 centiméter
A győri
A győri vas tuskó a belvárosi Széchenyi-téren levő Zittrisch-féle ház sarkán áll! Körülbelül 2 méter magas, középszerű fatörzs, fönt két ága van. A sarokhoz két vas pánt erősíti; az egyik felől, a másik alul; az utóbbin lóg a ,kinyithatatlan’ vas lakat. A gazdának bosszúságot okozott, hogy a sok vándorlegény mind szegeket vert, srófokat csavart a vastuskóba, sőt rézpénzeket is szegeztek rá. Az inasgyerekek a pénzeket aztán kikaparták, s ma a győri vastuskó csupa lyuk, hiába akarja díszessé tenni a fekete olajfesték máza.
Az aradi
Az aradi vas tuskó a Winkler-féle házon áll, mintegy hetven év óta. Eredetét HEIM ADOLF így mondta el: …hogy a bécsi ,Siock im Eisen’-ba a remekelő lakatos legények egy-egy szeget szoktak verni, annak jeléül, hogy a bűvös lakatot nem tudták kinyitni. Az aradi vas tuskó is erre a célra szolgált, amit a beléje vert több száz szeg bizonyít.» E közlésnek az a hibája van, hogy az aradi vas tuskó lakatjának megpróbálása ugyan nem juthat senkinek az eszébe, nem pedig azért, mert a lakat még csak nem is olyan furfangos csalás, mint a bécsi (minden belső szerkezetnek híjával való), hanem egy darab vasból van készítve s azon a helyen, ahol a gyűrű beleillik a lakatba, csak egy kireszelt vonás akarja megcsalni a szemet. Nemhogy szakbeli, de bárki is legott észreveszi ezt a tréfát.
A székesfehérvári
A székesfejérvári vas tuskót, MOENICH KÁROLY városi levéltárnok szerint, a harmincas években állították fel a városház-téren, a Kreizler-ház sarkán, DR. FLATT szerint ez a vas tuskó még a múlt századból való. MOKNICH KÁROLY az utolsó tulajdonos nyilatkozatának alapján azt írja nekem, hogy a tuskón levő lakat még a török időkből származik; a várkapu lebontásakor történt ásás közben találták, «titkos rugóra járt és nem lehet kinyitni».
ÖSSZEFOGLALVA
A magyarországi vas tuskók mind a bécsinek másai. Részint nálunk letelepedett bécsi kalmárok készíttették boltcégérek gyanánt, részint bécsi lakatosok. A ,bűvös lakat’ meg a szegbeverés legalább ez utóbbiakra vall. A vas tuskóknak lehetett a ,Stock im Eisen’ kultuszán kívül más célja is: a vándorlegények a szegekkel megörökítették egy-egy városban jártokat. Erre mutat a szegek sokféle alakja és a beléjük vésett betűk, jelek. Nem lehetetlen, sőt igen valószínű, hogy a vastuskók az érintkezésnek titkos módjául szolgáltak: a vándorlók meglátták a szegeken, melyik pajtásuk járt arra. Sőt olyasmit is hallottam, hogy a szegek néha azt is elárulták, melyik mesternél van rossz dolga a legénynek. Ez a szokás még ma is megvan. Azokon a vas tuskókon, a melyekhez hozzá lehet férni, gyakran lelünk egészen új szegeket; így a bécsin is.
Sajnos az internetet feltúrva nagyon kevés és rossz minőségű képanyagot találtam. Megköszönöm azoknak a kedves Olvasónak a segítségét, akik további vastuskókról képeket tudnak hozzászólásban csatolni.
Szerkesztette: Pester Béla
Tóth Béla könyve alapján
