SumidaMÁTRAVEREBÉLY SZENTKÚT
Palócföld leghíresebb zarándokhelye
A Mátraverebély melletti Szentkút Magyarország egyik legrégebbi és máig egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelye. Az utóbbi években teljesen felújított és kibővített épületegyüttes a Cserhát egyik varázslatos völgyében fekszik. A Szentkút, a hívők szerint csodákra képes vize mellett a barokk stílusú kegytemplom, a remete-barlangok, és a csodás, hűvös völgyben fekvő forráscsoport a fő vonzerő.
A Szentkút rövid története
A Mátraverebélytől mintegy 5 km-re fekvő Szentkút már a XIII. század óta keresztény zarándokhely. A völgyben feltörő, csodatevőnek tartott forrás az ősi legenda szerint az ezen a vidéken járt Szent László király lovának patája nyomából tört elő. A vízfakadást a hagyomány szerint a Szűzanya mutatta meg egy néma pásztorfiúnak, aki miután ivott a vízből, megszólalt. Hogy mik voltak az első szavai, arról nem szól a legenda.
A Mátraverebély, Szentkút forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt.
1400-tól, pápai engedéllyel lehetett itt teljes búcsút elnyerni.
1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
Egy régebbi kőkápolna mellett, 1763-ban fejeződött be a ma is látható kéttornyú, barokk stílusú templom és a kolostor építése. A terület ura, Almássy János és a búcsúsok adományaiból emelték az épület együttest.
A rendházat a ferences szerzetesek az 1930-as években jelentősen bővítették, új épületeket emeltek köré.
A Szentkút látogatása
A szépen felújított barokk stílusú, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom bejárata felett a Verebélyi és az építtetést befejező Almássy család címerei láthatók. A homlokzaton két oldalt Szent Pál és Szent Péter, míg középen Szűz Mária szobra foglal helyet.
A kapun belépve boltozott, egyhajós térbe jutunk. Az üvegablakok és a falképek az 1930-as években készültek. A főoltár, a szószék barokk, a két mellékoltár copf stílusú. A szentély középpontjában, a főoltár fölött helyezték el a templom, XVIII. században készült öltöztethető kegyszobrát, Szűz Máriát a karján a kis Jézussal
A templom és a kolostor közti téren gyóntatóudvart alakítottak ki, közepén egy kis kápolna áll. Érdekes látvány a gyóntatófülkék hosszú sora a fal mellett, még egy óriás rózsafüzért is láthatunk itt. A templomtól balra lévő téren találjuk a szentkúti forrást, a kegykutat. A forrás fölé 1928-ban emelték a kőből faragott díszkutat, a hét kifolyó a hét szentséget jelképezi. A kúttal szembeni domboldal tövében a lourdes-i barlang 1932-ben készült replikája látható, az előtte lévő parkban hatalmas szabadtéri oltár szolgálja a búcsúk idején ide özönlő tömeg lelki üdvét.
A keresztút a stációkkal a kegyhely bejáratától balra indul, a végén az 1933-ban épült egyszerű kálváriakápolnával.
Mátraverebély, Szentkút, Remetebarlangok a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon találhatóak.
A XIII. századtól éltek remeték a barlanglakásokban. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. 1950-ben államosították és szociális otthonná alakították át a kolostort.
A ferencesek csak 1989-ben térhettek vissza a zarándokhelyre. Ekkor újult meg a templom külső, és sikerült visszavásárolni egykori földjeiket. A 90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.
A templomot 1970-ben VI. Pál pápa basilica minor rangra emelte, és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára. A Szentkút 2006 óta Nemzeti Kegyhely.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*szentkut.hu
*MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír
