SumidaTapolca és a Malom-tó
Tapolca, ez a Dunántúli kisváros mediterrán házaival, malomépületével és a tavaival, valamint parkosított környezetével hazánk egyik leghangulatosabb városrésze.
A két tó közül a nagyobbat hívják Malom-tónak (de nevezik Nagy-tónak illetve felső tónak is), míg a második a Kis-tó vagy alsó tó.
Mindig azt gondoltam, hogy a malom a “vízválasztó” a két tó -azaz a Nagy- és a Kistó- között és azt, hogy az alsó-tavat a malomkerék meghajtása után lezúduló víz összegyűjtésére alakították ki. Valójában azonban a malom mögött azért duzzasztották fel újra a Tapolca-patak vizét, hogy egy második malmot is meghajtsanak vele.
A tóból indul útjára a Tapolca patak, mely Szigligetnél ömlik a Balatonba. A tó vize egész évben kellemes a 18 hőfokon feltörő karsztvíz révén, csupán egy alkalommal fagyott be, amikor a bauxit bányászat miatt jelentősen leapadt a vízszint.
A tóban rengeteg nagyra nőtt, telepített aranyhal él, érdemes megcsodálni őket mert káprázatos látványt nyújtanak!
Tapolca és a tó története
A malmot valószínűleg már a római birodalom fennhatóságának idején megépítették, a patak felduzzasztásával egyidejűleg.
Az Árpád-korban épült meg a napjainkban látható malom elődje.
Tapolca Turul ispán birtoka volt az 1200-as évek első negyedétől, aki saját udvarházát a tó melletti Templom-dombon építette fel. Ugyanitt állt az általa építtetett templom, melyet 1280-ban a veszprémi püspök az egyházmegye legszebb templomának nevezett.
Tapolca 1346-tól a karthauzi szerzetesek egyik birtokközpontja volt, számos kiváltsággal (nemesi vármegyei közgyűlések székhelye, vámhely, tizedszedési központ). Miután a török pusztítás után a karthauziak elhagyták a települést, az a veszprémi püspökség tulajdonába került. Ebben az időben a malom is a veszprémi püspök szolgálatában állt. A malomépület jellegzetes része a kőből kirakott alsó szint. Természetesen nem csak az épület alsó szintjét rakták ki kőből, hanem az egész épület kőből készült, csak a felső részeket bevakolták, míg alulra a szebb formájú köveket építették be, és azt a részt vakolatlanul hagyták Ezt a megoldást, az erre a vidékre jellemző építési módot az indokolta, hogy a kő volt a legkönnyebben beszerezhető építőanyag. Szintén jellegzetes része a malomnak az épület oldalához simuló hatalmas kerék, amely mára már csak dísz, az egykori funkció emléke, de az volt már a múlt század nagy részében is, ugyanis a malmot már korábban turbina meghajtásúra szerelték át.
A tóparti házak telkei egykor egészen a vízpartig értek. Napjainkra ezeken a “telek végeken” egy csodálatos parkrendszert alakítottak ki -sétautakkal, pihenőkkel, szobrokkal és játszótérrel.
A Templom-domb
A tó közvetlen környezete bővelkedik az értékes és érdekes látnivalókban, melyek közül kiemelkedik a Templom-domb, Tapolca egykori történelmi központja. Az itt álló plébániatemplomot még Turul ispán emeltette a XIII. sz. első felében, erre utal a déli oldalán levő román stílusú ablak is. A XV. sz. elején építették a karthauzi szerzetesek a gótikus, keresztbordás mennyezetű szentélyt, amelynek déli külső falán Szent Kristóf freskójának töredéke látható. Ez utóbbin Szent József alakjában Zsigmond király ismerhető fel. A török idők alatt megsérült templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1756-57-ben építtette át barokk stílusban. Homlokzatát Szt. István és Szt. Imre fülkeszobrai díszítik. Északi oldalához az irgalmas nővérek rendháza és óvodája kapcsolódik, amelyet Ranolder János püspök építtetett 1872-ben.
A templommal szemközti iskola helyén állt az egykori vár,
benne a karthauziak rendházával.
Falai ma magasítva láthatók, alatta lévő római kori alapfalon áll Marton László Múltunk című alkotása. Az iskola északi végénél tárták fel a XVII. sz. közepén kibővített vár kapuját, előtte a mély farkasveremmel, amely felett a felvonóhíd állt. Szent István itt látható, bizánci ihletésű szobrát Raffay Béla készítette 2000-ben. Az iskola udvarán megtalálták Turul ispán XIII. századi birtokközpontjának épületmaradványait is. A szomszédos Kántorház (Templomdomb 8.) egyben a Dunántúl egyik legrégibb népiskolai épülete volt. Falai között tanulta a betűvetést Batsányi János is.
A Malom-tó és környezete nemcsak Tapolcának, de hazánknak is az egyik legszebb, leghangulatosabb városrésze, kihagyhatatlan látnivaló!
szerkesztette és a fotókat fényképezte: Simon Zoltán
Forrás:
*szepmagyarorszag.hu
*eletszepitok. hu/tapolca- malom-to
