SumidaÚJPESTI INDÓHÁZ ÉS AZ ELSŐ LÓVASÚT
1866. augusztus 1-én indult el Pesten az első személyszállító lóvasút. A járat, a mai Kálvin tér és Újpest között biztosította a menetrend szerinti összeköttetést.
Előzmények
A ló, vagy öszvér vontatta kötött pályán közlekedő lóvasút a 18. században forradalmasította az áruszállítást, majd a 19. század elején – a gőzvontatás megjelenése ellenére – a városi tömegközlekedés népszerű eszközévé vált. A gőzüzemmel járó füst miatt a városokban sokáig inkább a ló vontatta járműveket, az omnibuszt és a lóvasutat részesítették előnyben.
Az első pesti lóvasutat 1827. augusztus 20-án nyitották meg, a Kőbányától a Kerepesi útig csak terhet szállító vonal egy évig működött. A rendszeres tömegközlekedés 1832-ben omnibuszokkal kezdődött, a személyszállító lóvasútra még évtizedeket kellett várni. A kezdeményező Károlyi Sándor gróf (a Hangya szövetkezet alapítója) 1863-tól szorgalmazta a rendszeres összeköttetés megteremtését újpesti uradalmi birtokai és Pest között, és erre a célra a Párizsban látott lóvasutat tartotta a legalkalmasabbnak.
Miután a Helytartótanács, a Kereskedelmi s Közgazdászati Minisztérium, valamint az érdekelt hatóságok is áldásukat adták a tervre, Károlyi 1865 májusában megalakította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot (PKVT), amelynek alelnöke a közlekedéspolitikában fontos szerepet játszó Hollán Ernő hadmérnök lett. A vállalkozók megépíttették a pályát, megrendelték az ülő- és állóhelyeket biztosító kocsikat, a jórészt írástudatlan utazóközönségre tekintettel a megállók neveit kis színes zászlókkal is megjelölték.
A lóvasút avatóünnepségére 1866. július 31-én került sor, és augusztus 1-jén – Európában hatodikként – Pesten is megindult a közforgalmú lóvasút.
A vasút a Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest között, a Kiskörúton és az Ország úton (a mai Váci út) haladt. Megállóhely volt a Nemzeti Múzeum, a Zrínyi kávéház (Astoria), az Evangélikus templom (Deák tér), a Lipót-templom (Bazilika), Nyugati pu., a kis sörcsarnok (Lehel tér) és Újpest; a Váci úton a kocsikat bárhol meg lehetett állítani.
Az újpesti végállomás, a Károlyi által építtetett díszes indóház (Bagolyvár) ma is áll az újpesti vasúti Duna-híd tövében.
A 9 kilométeres távon a menetidő 35 perc volt, ám a kitérőknél olykor 5-10 percet kellett várni, így az út akár egy óra hosszáig is eltarthatott. A 12 kocsi 14 fordulót tett meg naponta, a 12 órás üzemidő alatt 4,5 percenként jött egy-egy járat. A lóvasút hamar olyan népszerű lett, hogy csak elővételben lehetett jegyet kapni rá. Óriási volt a zsúfoltság, az első hónapban 57 ezren utaztak rajta. Első osztályon 20, harmadikon 10 krajcárt kellett fizetni a jegyért, de a gyári munkások 20-25 százalék engedményt kaptak. Ha a lovak elfáradtak, az utasok segítettek nekik a haladásban.
Indóház története
Újpest városkapuban megmaradt „Bagolyvár” vagyis az egykori állomásépület (indóház) emlékeztet a fővárosi tömegközlekedés hajnalára. 1867-ben épült, Wagner János tervei alapján és pihenőhelyként szolgált a lovak és a vasutasok számára. A fővárosi tömegközlekedés legrégebbi megmaradt épülete, mely az első pest-budai lóvasút vonalának egyik végállomása volt.
Társaság az indóházban több forgalmi helyiséget, várótermet és éttermet is üzemeltetett. A végállomás emeletén bálterem és több kisebb szoba állt a főváros közönségének rendelkezésére. Az épület falai között rendszeresen tartottak különböző rendezvényeket, és műkedvelő színielőadásokat.
1868-tól a korábbi végállomás átszállóhellyé minősült: innen indult a megyeri, majd 1872-től Újpesten át a rákospalotai lóvasút.
1896-ban a lóvasutat villamosvasút váltotta fel, ami nem hagyta érintetlenül a Váci út 201. szám alatt álló épületet sem.
Az indóház mögött, a villamosok térhódításával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1895-ben új kocsiszínt építtetett az új villamosok számára, a lóvasúti istállók helyén.
A villamosok innen a IV. kerület belseje felé haladtak az Árpád úton. 1982. július 1-től a villamos közlekedés is megszűnt, a vágányokat felszedték, a járatokat átszervezték, a remizt pedig bezárták.
Az épület történetében a hármas metró újpesti szakaszának építése újabb fordulatot eredményezett. A Váci úti villamosjáratok megszűnését követően a ház a BKV kishajózási csoportjának adott otthont, majd e funkcióját is elveszítve, jelenleg a Közjegyzői Kamara irodaháza. Az egykori remiz épületében szupermarket működik.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*műemlékem.hu
*bkv.hu
