SumidaDömötör (Demeter) a beszorulás napja
A beszorulás a tavasztól legelőn tartózkodó állatcsoportok (gulya, konda, ménes, nyáj stb.) őszi hazaterelése gazdáikhoz. A külterjes állattenyésztésnél a jószágokat csak akkor hajtották a település melletti szántóföldekre, a faluba vagy a telelőre, amikor a „havat hazahozta a hátán”, amikor már nem talált táplálékot a határban.
A beszorulásnak – hasonlóan a kiveréshez – megvoltak a jeles napokhoz fűződő határnapjai. A szarvasmarhák régebben Erzsébet (nov. 19.), Katalin (nov. 25.), néhol Márton (nov. 11.), újabban Mihály (szept. 29.) napján; a juhok Demeter- (okt. 26.) napon szorultak be. A határnapok területenként, fajtánként is változtak, az időben korábbi beszorulás a nyugati fajták meghonosodásával alakult ki.
A 18. század közepéig Szent Mihály napja hazánkban parancsolt ünnep volt. Addig a gazdasági év őszi fordulója erre a napra esett. Főként gazdasági élettel összefüggő hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá.
A beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorszegődtetés és a bérfizetés is. A beszoruláshoz, elsősorban Demeter-napkor pl. Szegeden egyházi aktusok, mise, körmenet, búcsú, máshol, főként a kálvinista Alföldön pásztormulatságok kapcsolódtak.
De ki is volt Szent Demeter?
Szent Demeter (október 26.) a keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt „harcos” szentjének ünnepe. Demeter (Démétriosz) a hagyomány szerint a 4. században élt, Tesszáliában született s október 26-án vértanúként halt meg, mert a pogány istenek tiszteletét megtagadta. Egyik ismert keleti ábrázolása a piros lovon ülő vitéz, aki dárdájával a földön fekvő pogány katonát szúrja át.
Népszerűsége a bizánci kereszténység hatásterületével és szentjeinek kultuszával függ össze. Magyarországon a 11. századtól követhetjük nyomon tiszteletét. A Magyar Szent Korona egyik zománcképén szent Demeter katonaruhás alakja látható.
Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) 1057-ben még állt a Demeter-székesegyház.
A szegedi Demeter-templom a 12. sz.-ban épült. 1474-ben Mátyás király is részt vett Dömötör (Demeter) napján Szegeden az ünnepségeken.
A Hortobágyon az egykori Hort faluban a 14. sz. elejéig állt a Demeterről elnevezett templom. A keleti egyház a harcosok és a pásztorok védőszentjének tekintette. Nálunk főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet, amelyek különösen a nyelvterület K-i részén ismertek, a Dunántúlon hasonló funkciót az állatpatrónusok (Szent Vendel, Lénárd) töltenek be. Dömötör (Demeter) napjának megünneplése, a dömötörözés a juhászok körében nagy esemény volt, amire már jó előre készültek, a csárdában vagy pásztorháznál összejöttek, és sokszor több napon át mulattak.
A lakoma rendezése sorra járt a juhászszámadók között, s a rendező számadó arra a szomszédos gulyás- és csikósszámadókat, a pusztai csőszöket, a pandúrokat is meghívta.
A Kiskunságban Dömötör (Demeter) napja előtt hajtották a nyájat a város alá, s ilyenkor a juhász a nyáj őrzését átadta a gazdának, mert neki joga volt három napig mulatni. Dömötör (Demeter) napját juhászújévnek is mondták.
Szegeden Dömötör (Demeter) napján – a belvárosi templom védőszentjének ünnepén – nagy népünnepélyt tartottak, amelyre a tanyai pásztorok családtagjaikkal együtt vonultak fel. Az ünnepségen részt vettek a céhek képviselői és a város vezetői is. A mise után a juhászok a plébánosnak bárányokat ajándékoztak. A plébánia udvarán a juhászgazdák főzték a paprikáshúst, a juhásznék a túróslepényt, a rétest, a bélest tálalták. Borról a város borbírái gondoskodtak. Az ételeket felszolgáló lányokat és menyecskéket a juhászlegények dudaszóval kísérték a cinterem ajtajáig.
Szent Demetert néhány helyen (pl. Viss – Zemplén m.; Nádudvar – Hajdú m., Barkóság) a juhászok védőszentjeként tisztelték.
A beszorulás utáni mulatozást sok helyen juhtornak, juhbálnak, gulyásbálnak stb. nevezték.
A Demeter-nap már a 16. századtól a pásztorok és a mezőgazdasági cselédek szegődtetési napja volt. A naphoz fűződő szokások még sokrétűbbek a balkáni országokban.
A délszlávok a farkasok elleni védekezés időpontjának, a bulgáriai karakacsánok legeltetési és cselédszerzési határnapnak tartották, az új házasok pedig kalácsot és kenyeret vittek a templomba, majd rokonaik körében mulatoztak.
MEGJEGYZÉS:
Programokat ugyan nem szokásunk Magazinunkban hirdetni, de 2019. október 26-án délelőtt a hagyományos Darufesztivál, délután pedig a behajtás népszokása elevenedik meg Hortobágyon a Szent Dömötör napi Behajtási Ünnepen a Kilenclyukú híd lábánál. Ízelítő a programokból: Kézműves vásár, Darujátszótér, Darutúrák, Darukonyha eredményhirdetés, Bográcsos ételek, Ökörfogat, Pusztaötös bemutató, Hortobágyi pásztorok, Néptánc bemutató.
Írta és szerkesztette: Pester Béla
Forrás:
– Magyar Néprajzi Lexikon
– Irod. Kovács János: Szeged és népe (Szeged, 1901); Szabadfalvi József: A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek (Műveltség és Hagyomány, 1964).
