Szt. Mária Magdaléna kolostorrom, Salföld

A pálosokról röviden : A pálos rend magyar alapítású férfi szerzetes remete rend amely a mai napig működik (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE; lengyelül: Zakon Świętego Pawła Pierwszego Pustelnika). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett.

Salföld közelében, az erdő mélyén, csendben, a világtól elzárva éltek a pálos közösség tagjai évszázadokon keresztül. Egykori templomuk a boltozatok magasságáig megőrződött az utókor számára, a közvetlenül mellette állt kolostor az alapfalakig maradt meg. Ilyen szépen megmaradt kolostorromot keveset találunk az egész Kárpát-medencében, így nem kérdés: látni kell!

Badacsonyörs vagy Ábrahámhegy felől is megközelíthetjük a romot, ha utóbbi irányból jövünk, akkor rögtön a vasútállomással szembeni utcából indul a piros vonallal jelzett turistaút. Átvágunk a településen, majd egy kereszteződésnél kettéválik az út: a zöld jelzés egyenesen Salföldre vezet, a piros jelzés pedig a romhoz. A harmadik lehetőség a gyerekes családok körében népszerű: a salföldi majorból akár lovas kocsival is megközelíthetjük a célpontunkat. Egyórástól félnapos programig többféle létezik, egy főre 2000 forinttól érdemes számolni. A kocsizás mellett többféle program közül lehet még választani, így ki lehet próbálni a lovaglást és az állatsimogatást is.

Kolostor története

A kolostort az Atyusz nembéli kőkúti Sal család alapította 1263 előtt. Első említése a XIII. század közepéről származik, Pál veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevele — melyben IV. Orbán pápa felhatalmazása alapján a magyarországi pálos-rend szabályait megállapítja — felsorolja a már fennálló kolostoraikat és ezek között említi a kőkúti Szent Mária Magdolnáról nevezett (Kőkút sancte Maria Magdelene) kolostort is.

Magáról a kolostorról kevés dokumentum maradt fenn. A kolostort feltehetően nem a pálosok építették, hanem egy már meglévő román stílusú kápolnát vettek birtokba. Ezt régészeti kutatások is alátámasztják.

A kolostor egy 1307. július 12-én keltezett oklevélben is felbukkan: “Barnabás fia Kelemen a veszprémi káptalan ábrahámi jobbágya saját lelki üdvéért egy szőlőt adományoz a köveskúti remeték Szt. Mária Magdalena tiszteletére szentelt egyházának (a kolostorban most is megtalálhatók egy borospince falai).

A kolostort 1442-ben a pálos rend generális perjele felajánlotta a ferences szerzeteseknek, mely valószínűleg elnéptelenedett a belháborúk alatt. Arról nincs adat, hogy a ferencesek beköltöztek volna.

1475-ben István bíboros a kolostor javára búcsút engedélyezett. Ezekre az évekre tehető a kolostor gótikus stílusú átépítése.

Hogy mikor néptelenedett el teljesen a kolostor, arról nincs adat, de Gyöngyösi Gergely pálos generális Inventáriumában (1520-as évek) már nem szerepelt a kőkúti monostor.

Az üresen álló épületeket a törökök pusztították el valószínűleg az 1554-es hadjáratuk alkalmával.

szerkesztő: Simon Zoltán

Forrás:

*varlexikon.hu/palos-kolostorrom-salfold

*welovebalaton.hu/…/eldugott.kolostorrom.az.erdo…

Simon Zoltán fotói