A nagydobosi sütőtök

A nagydobosi sütőtök

A Kedves Olvasó is bizonyára ugyanúgy tudja, hogy a tökfélék szintén a tengerentúlról származnak, mint a paradicsom, burgonya, vagy a paprika félék. Mégis, a legutóbbi időkig a magyar konyha afféle árvagyerekként kezelte ezt a rendkívül hasznos növényt. Néhány évtizedig háttérbe szorult, jóformán csak takarmánycélú termesztése történt, pedig korábban igen fontos szerepet töltött be a népélelmezésben, erre bizonyíték az a sokféle recept, ami nagyanyáinktól fenn maradt.

Akkor kezdjük egy kis botanikával, kizárólag érintőlegesen. A tökfélék vagy kabakosok (Cucurbitaceae) a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjének névadó családja. Általában egyéves, döntően trópusi kúszónövények tartoznak ide, csak kivételesen fásszárúak. Öttagú virágaik szinte mindig egyivarúak, pártájuk általában forrt, a porzók teljesen szabadok (ősibb állapot) vagy részben-egészben összenőttek. A vacokban nektáriumok csalogatják a rovarokat.

Az összenőtt három termőlevélből sajátos bogyótermés, a kabak képződik, amely néhány gramm (földitök), dekagramm (uborka) vagy több tíz kilogramm (tök) tömegű is lehet. 125 nemzetséget különböztetnek meg a családban, 825 fajjal. A legkorábbi termesztett növények közé tartoznak.

Mielőtt folytatnánk, írásunk tárgya a szürkehéjú, szerény megjelenésű tökfajta, a mostanában divatba jött puccos, sárga Halloween-tök a közelébe sem jöhet, tápértéke, íze miatt fogyasztásra alkalmatlan, szinte kizárólag töklámpás készítésére jó. Ezzel kapcsolatban megjegyezném azt is, hogy a töklámpás faragása nemcsak a kelták utódainál szokás, de hazánkban is élő hagyomány volt.

Magyarországon leginkább termesztett a nagydobosi sütőtök az első, államilag elismert, Magyarországon termesztésbe vont sütőtök fajta. Tömege 5-10 kg, külsőleg szürke héjú, vastag, narancssárga húsú, rövid, zömök kocsányú, 6-10 részben cikkelyezett. Ízvilága széles spektrumú: az édestől a parázsig (gesztenyére emlékeztető ízvilág) terjed. Húsa kemény, minden tökös étel kiváló alapjául szolgál. Sütésre kifejezetten ajánlott, hiszen igazán finom sült tök a nagydobosi fajtából készíthető.

A sütőtök kedvező élettani hatásait már az indiánok is ismerték, kígyómarást kúráltak a segítségével és szeplő eltüntetésére is használták.

Napjainkban tudományos kutatások támasztják alá, hogy a sütőtök kalcium, cink, mangán, réz, vas, foszfor, magas karotintartalommal (3,8 mg/100 g), C-vitamin-tartalommal (30 mg/100 g) rendelkezik, továbbá biotin, niacin, pantoténsav, A, B1, B2, B6 vitaminok és folsav tartalmának köszönhetően egészségmegőrző, gyógyító hatással bír.

De nézzük, mi mindenre jó még a sütőtök, különösen a nagydobosi sütőtök fajta értékes belső húsa:

A sütőtök alkalmas gyulladásos betegségek kezelésére, különösen nagy hatékonyságot mutat megfázásos, meghűléses megbetegedések esetében, de alkalmazható tüdőgyulladás és egyéb tüdőkárosodások kezelésére is.

A sütőtök enyhíti az allergikus köhögést, tüsszögést, csökkenti az asztma rohamokat.

Fogyasztása szebbé teszi bőrünket, különösen a pattanások kezelésében jelenthet nagy segítséget.

A népi gyógyászatban hashajtóként és béltisztítóként használták. Fogyasztása jótékony hatást eredményez az emésztési gondokkal küszködőknek.

A sütőtök serkenti a máj működését, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében, fogyasztásával csökkenthető a prosztatarák és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata.

A sütőtök alacsony kalóriatartalma révén fogyókúrázóknak is ideális!

Aki még soha nem kóstolt igazi sütőtököt, azt gondolhatja, az aminek ennyi jótékony hatása van, csak rossz ízű lehet. Az így vélekedőket és a szkeptikusokat biztosíthatjuk, tévednek! Egy olyan zöldség, ami talán sütve a legfinomabb, de készíthető belőle ízletes leves, főzelék, sütemény, lekvár, ivólé, érdemes a kipróbálásra és a család étrendjébe történő beillesztésre.

Ritka az a zöldségféle, mint a sütőtök, amely három olyan fontos jellemzőt egyesít, mint az egészségesség, finom íz és elérhető ár.

Ha valaki kerttel rendelkezik és kedvet kapna a növény termesztéséhez, akkor álljon itt a számára néhány jótanács a sütőtök „elvárásaiból”:

A legfontosabb figyelembe veendő tényező, hogy a nagydobosi sütőtök hosszú tenyészidejű növény, így időben a földbe kell juttatni a vetőmagját. Az optimális idő április 20. körüli, amennyiben az időjárás lehetővé teszi a magról vetést. A talaj hőmérséklete érje el a 10 C°-ot, (napsütéses, meleg idő). Kiskerti körülmények között célszerű április 20-án a palántanevelést is elkezdeni, még abban az esetben is, ha az időjárás lehetővé teszi a magról vetést. Ha az időjárás nem megfelelő, hűvös, csapadékos az idő, nélkülözhetetlen a palántanevelés elkezdése.

– A párhuzamos palántanevelésre azért van szükség, hogy rossz kelés, esetleg május eleji fagykár esetén a hiányzó növényeket jó fejlettségi állapotú palántával tudjuk pótolni, így ne vesszen kárba a hosszú tenyészidő miatt nagyon fontos április végi, május eleji időszak.

– Nagyon fontos tényező, hogy a sütőtöknek nagy a területigénye. Egy tőnek 6-10 m2-re van szüksége. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb tő- és sortávolság 2,5 x 2,5 m, de nincs probléma a 3,5 x 3,5 m távolsággal sem. Ezt kiskerti körülmények között nehéz tartani, mivel a kertészkedő törekszik a terület jó kihasználására, nehezen viseli el, hogy június végéig üresnek tűnik a terület. A nagy területigény miatt egy bokorban csak egy növény legyen. Ha a biztos kelés miatt 2-3 magot vetettünk egy fészekbe, a kelés után azonnal el kell távolítani a többletet. A kikelt felesleges növényt a föld felett vissza kell csípni, hogy ne sérüljön a megmaradó növény gyökere.

– Terméselvárásaink kiskerti körülmények között 3 x 3 m sor- és tőtávolsággal vetett területen 20 kg/tő. Ez 2 db 10 kg-os, vagy 3 db 7 kg-os, stb. töknek felel meg egy tőről. Ne essünk tehát a mohóság hibájába azzal, hogy keveselljük a bekötött és kifejlődött tökök darabszámát, mivel

a sütőtök okos növény, ha nem képes kinevelni az esetleg megkötött termést, a felesleget lelöki magáról.

Talán mások számára is meglepő de a nagydobosi sütőtök igazi termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ugyanakkor a tök magjából való tökmagolaj sajtolásában Magyarországon a legnagyobb hagyománya a Vendvidéknek és a Muravidéknek van.

A tökmagolaj felhasználási területei: A tökmagból készült olajat használják salátákhoz, pirítósra, pár cseppet tehetünk levesekbe és kifőtt tésztákra, vanília fagyira, zöldségkrémekbe, de alacsony égési hőmérséklete miatt sütésre nem alkalmas. Kifejezetten aromás íze pikánsan fűszerezi ételeinket.

Ha már szó volt a töktermesztésről, érdemes szót ejteni egy nemrégiben meghonosodott hobbiról is. Beindulóban van ugyanis „a legnagyobb tök termesztője” verseny. Legjobb tudomásunk szerint jelenleg Keszler László négyszeres tökkirályé a trófea . Termesztett tökei 300-350 kg-ra nőnek és általában daruval kell a versenyek, tökfesztiválok helyszínére szállítani. Természetesen ezek a tökök nem étkezési célra lettek termesztve….

Írta és szerkesztette: Pester Béla

Forrás:

Wikipédia

http://xn--sttk-7qa7a95c.com/

barthaporta.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *