A SOMLÓI VÁR

A SOMLÓI VÁR

Somló vára Doba mellett található, a bazaltos Somló-hegy hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben.

A várat régen nehezen lehetett megközelíteni, a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található, mely egyik végén egy szakadékban, másik végén a hegyben végződik.

A vár építése

Somló várát feltehetően az 1241/42-es tatárjárást követően, IV. Béla király (1235-1270) nagy várépítő korszakában, vagy legkésőbb a XIV. század elején építették. Először egy 1352-ben keltezett oklevélben találkozhatunk „castrum Somlo” nevével, amikor Nagy Lajos király (1342-1382) elkobozta azt Ugodi Chenik (Csenyik) fia Jánostól és Heym fia Benedek (Himfy Benedek) bárónak adományozta. Létezik ugyan egy 1092-ben vagy 1093-ban kelt oklevél is, Szent László király (1077-1095) idejéből, melyben szerepel „castrum Somlyo” neve, azonban ezt az oklevelet a szakértők hamisnak tartják, véleményük szerint 1389-1390-ben készülhetett. Somló vára 1370 és 1380 között királyi vár volt, várnagya Ákos bán. Később Zámbó Miklós zálogbirtoka lett, majd visszakerült a Szent Korona birtokába.

A Garai család birtoka

1389-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) a hozzá hű ifjabb Garai Miklósnak, a későbbi nádornak és annak testvérének, Garai Jánosnak adományozta. Garai Miklós apja, idősebb Garai Miklós szintén a Magyar Királyság nádora volt, aki Nagy Lajos uralkodása alatt került az udvarba és egyre nagyobb befolyást gyakorolt Erzsébet királynéra. A király 1382-ben bekövetkezett halála után Garai Miklós nádor szinte teljhatalomra tett szert, gyakorlatilag ő irányította Erzsébet özvegy királyné, és a kiskorú Anjou Mária királynő nevében az országot. Mikor 1385. december 31-én II. Kis Károlyt (1385-1386) megkoronázták, Garai hatalma visszaszorult, ezért a főúr részt vett a király ellen 1386. február 7-én, a budai várban elkövetett merényletben, melynek során Forgách Balázs halálosan megsebesítette a mit sem sejtő uralkodót. II. Károly király végül február 24-én, a visegrádi fellegvárban halt meg, egyesek szerint a sebesülésé miatt, mások szerint viszont megmérgezték. Hamarosan azonban Garait is utolérte a végzet, 1386 júliusában a délvidékre kísérte Erzsébet királynét és Mária királynőt, mikor kocsijukat a lázadók megtámadták és Garai Miklóst Forgách Balázzsal együtt meggyilkolták, fejüket pedig II. Károly özvegyének küldték el Nápolyba.

A Habsburg Albert király (1437-1439) halálát követően kitört belháborúk során, 1442-ben a lengyel származású Jagelló Ulászló király (1440-1444) király hívei, a Rozgonyiak ostromolták meg és foglalták el Somló várát, mely 1446-ig a kezükön volt. Ekkor visszakerült a vár Garai László nádor – ifjabb Garai Miklós fia – birtokába, majd az ő fia, Garai Jób 1479-ben eladta a váruradalmat Hunyadi Mátyás királynak (1458-1490).

Kinizsi Pál és Szapolyai István rövid ideig birtokolták a várat

Mátyás még abban az évben kedvelt hívének, a híres hadvezér Kinizsi Pálnak adományozta Somló várát, akinek az utasítására a kis területű erősségbe érkezett Leányfalvi Ágoston – aki azelőtt vázsonyi várnagyként építkezett – hogy az új állomáshelyén is jelentősebb munkálatokat végeztessen el, valószínűleg ekkor létesíthették a támpillérekkel tagolt külső várfalat is. Kinizsi Pál 1492-ben elzálogosította a várat Szapolyai István nádornak, aki fiaival – Szapolyai Jánossal, aki 1526-ban király lett és Szapolyai Györggyel, aki eltűnt a mohácsi csatában – együtt Kinizsi 1494 novemberében bekövetkezett halálát követően adományul kapta meg az erősséget II. Ulászló királytól (1490-1516).

Bakócz Tamás építkezései

1495-ben Szapolyai István 12.000 aranyforintért eladta a Somló várát Erdődy Bakócz Tamásnak és testvéreinek. Bakócz – aki 1497-ben előbb egri püspök, majd esztergomi érsek lett – nagyszabású építkezéseket végeztetett a váron, melyet teljesen rendbe hozatott, reneszánsz várkastéllyá alakíttatott. Ekkor készülhettek a vár – mely a XVI. század elején virágkorát élte – faragott ajtó- és ablakkeretei, valamint a szép boltíves és tornyos kápolna.

Somló vára a török korban

1526-ot követően az egyre nagyobb területet meghódító törökök közelsége jelentett fenyegetést a várra nézve.

1546-ban Erdődy Péter elzálogosította 2000 forintért a Somló erődítményét és tartozékait devecseri Csoron Andrásnak, majd 1558-ban végleg eladta neki és gyermekeinek: Jánosnak, Katalinnak és Margitnak.

Csoron András a család Devecseren álló udvarházát megerődítette – kőfallal, őrtoronnyal és vizesárokkal vetette körbe –, így az ostromoknak jobban ellenálló várkastéllyá alakította át azt. A Csoron család kezében lévő Somló vára és a devecseri vár együtt biztosította a magyar területek védelmét az oszmán csapatok ellen. A XVI. század közepén Veszprém vára, majd a század végén Pápa vára is a törökök kezére került, utóbbi 1594 és 1597 között, Somló ostromáról azonban nem szólnak a források.

1597-ben Csoron János fiú örökös nélkül halt meg, birtokain pedig lányai osztoztak meg: Somló vára ekkor Liszthy Istvánné Csoron Anna kezébe került, azonban a Kincstár pert indított a Csoron lányok birtoklása ellen, mely még 1626-ban is tartott. A hosszan elnyúló per miatt a vár állagmegóvásával senki sem törődött, ezért az 1638. évi országgyűlés kénytelen volt a vár megerősítését elrendelni.

A vár pusztulása

1707-ben a Rákóczi-szabadságharc idején Somló várát Vak Bottyán kuruc generális foglalta el és azt rendbe hozatta, ekkor az erősség a Dunántúlt ideiglenesen megszálló kurucok élelem- és lőszerraktárául szolgált.

A szabadságharc bukását követően a vár hadászati szerepe megszűnt, állapota az időjárás viszontagságainak kitéve romlásnak indult. Rövidesen előbukkantak az Erdődy család leszármazottai, akik pert indítottak a sok részre szakadt Csóron-Liszthy-örökség birtokosai ellen. Végül 1735-ben visszakerült Somló vára és a birtok az Erdődyekhez, akik egészen 1945-ig kezükben tartották.

“De a mely most pusztán áll fenn, –

Öszveroppant kőhalom:

Feldúlá a mindent dúló

Legfőbb erő s hatalom,

Az idő, mely vasgyomrával

Megemészti, a mi van

E temérdek természetnek

Minden szege-lyukában.

Pusztán áll, – az enyészetnek

Szomorító bús jele;

Hajdan büszke nemeseknek, –

Most a baglyok lakhelye.

A vár setét falain most

Magas kórók lengenek,

S a falak moh-szakállában

Hangyák, férgek pezsgenek.”

/Kisfaludy Sándor: Somló/

szerkesztő: Simon Zoltán

Forrás : https://studhist.blog.hu/2018/01/09/somlo_vara_castrum_somlo

Simon Zoltán fotói

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *