A Theodora, kékkúti ásványvíz

A Theodora, kékkúti ásványvíz

Magyarország legrégebbi, jelenleg is működő országos ismertséggel rendelkező természetes ásványvize.

Forrása a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Káli-medencében Kékkúton található.

A kékkúti források története a római korig nyúlik vissza, egy legenda szerint a kékkúti ásványvíz az egyik kedvenc frissítője volt Theodóra bizánci császárnénak.

Kékkút (a középkorban Kukut, utóbb Alsókút illetve Kőkút) az 1700-as évek végén jelent meg először a Lipszky János által készített térképen, „savanyú víz” megjegyzéssel a község neve mellett. Ekkor már földrajzi és orvosi témájú tudományos munkák elemzik a kékkúti forrás vizét.

A Kékkútról származó vizet – az erdélyi „borvizes” gyakorlathoz hasonlóan – a XX. század elején vizes pokróccal letakart hordókban, szekéren szállították a környék településeire, ahol ilyen jellegű ásványvízhez a lakosság nem jutott hozzá. 1907-ben „Kékkúti Anna forrás víz” néven kezdték palackozni Korabeli adatok szerint az ízléses, szép címkével ellátott 1 és 0,5 l-es palackba töltött ásványvíz mennyisége 1907 szeptemberéig mintegy 60 000 üveget tett ki.

A Magyar Fürdő-kalauz kedvelt asztali borvíznek minősíti (1911), amely tiszta, baktériummentes és egészséges. Az orvosok „cukorbetegség, vérszegénység, vesebaj és mindennemű emésztési zavarok ellen” javasolták.

1912-ben a párizsi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kiállításon a legjobb ásványvízként díjazták.

A népjóléti és munkaügyi miniszter 1924-ben a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz Rt. tulajdonát képező kékkúti szénsavas vizet ásvány- illetve gyógyvízzé, a forrást pedig gyógyforrássá minősítette, s forgalomba hozatalát engedélyezte.

A II. világháború után felfelé ívelő útját 1976-ban a Badacsony-vidéki Pincegazdaság, mint új kezelő indította el. Ebben az időben a termékeket exportáltak Hongkongba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba és Olaszországba.

A megnövekedett ásványvíz termelés és fogyasztás

kielégítésére már 1989-től több kutat létesítettek.

A Theodora Kékkúti és 2003-tól a Kereki-dűlőből származó Theodora Kereki ásványvíz tekintélyes helyet foglal el az ásványvíz piacon.

2011-ben a Theodora volt a Magyar Európai Uniós elnökség hivatalos ásványvize.

A Káli-medence területén található ásványvíz a dolomit rétegek repedéseiben helyezkedik el,

kialakulásában közvetlen szerepet játszik a vízkörforgás: a csapadék keletkezése, a beszivárgás, a

párolgás, a földfelszín alatti áramlás és tárolás, valamint a felszíni lefolyás.

Az ásványvíz utánpótlási területei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területen találhatóak.

Theodora Kékkúti

Kalcium: 280,0 mg/l

Magnézium: 57,0 mg/l

Hidrogénkarbonát: 1110,0 mg/l

Kálium: 12,9 mg/l

Nátrium: 37,0 mg/l

Fluorid: 1,02 mg/l

Összes oldott ásványianyagtartalom: 1600,0 mg/l

Theodora Kereki

Kalcium: 144,0 mg/l

Magnézium: 34,4 mg/l

Szulfát: 144,0 mg/l

Kálium: 10,0 mg/l

Fluorid: 1,4 mg/l

Nátrium 32,0 mg/l

Hidrogénkarbonát: 487,0 mg/l

Összes oldott ásványianyagtartalom: 904,0 mg/l

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*theodora. hu

*Nemzeti Értéktár

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *