A Theodora, kékkúti ásványvíz
Magyarország legrégebbi, jelenleg is működő országos ismertséggel rendelkező természetes ásványvize.
Forrása a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Káli-medencében Kékkúton található.
A kékkúti források története a római korig nyúlik vissza, egy legenda szerint a kékkúti ásványvíz az egyik kedvenc frissítője volt Theodóra bizánci császárnénak.
Kékkút (a középkorban Kukut, utóbb Alsókút illetve Kőkút) az 1700-as évek végén jelent meg először a Lipszky János által készített térképen, „savanyú víz” megjegyzéssel a község neve mellett. Ekkor már földrajzi és orvosi témájú tudományos munkák elemzik a kékkúti forrás vizét.
A Kékkútról származó vizet – az erdélyi „borvizes” gyakorlathoz hasonlóan – a XX. század elején vizes pokróccal letakart hordókban, szekéren szállították a környék településeire, ahol ilyen jellegű ásványvízhez a lakosság nem jutott hozzá. 1907-ben „Kékkúti Anna forrás víz” néven kezdték palackozni Korabeli adatok szerint az ízléses, szép címkével ellátott 1 és 0,5 l-es palackba töltött ásványvíz mennyisége 1907 szeptemberéig mintegy 60 000 üveget tett ki.
A Magyar Fürdő-kalauz kedvelt asztali borvíznek minősíti (1911), amely tiszta, baktériummentes és egészséges. Az orvosok „cukorbetegség, vérszegénység, vesebaj és mindennemű emésztési zavarok ellen” javasolták.
1912-ben a párizsi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kiállításon a legjobb ásványvízként díjazták.
A népjóléti és munkaügyi miniszter 1924-ben a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz Rt. tulajdonát képező kékkúti szénsavas vizet ásvány- illetve gyógyvízzé, a forrást pedig gyógyforrássá minősítette, s forgalomba hozatalát engedélyezte.
A II. világháború után felfelé ívelő útját 1976-ban a Badacsony-vidéki Pincegazdaság, mint új kezelő indította el. Ebben az időben a termékeket exportáltak Hongkongba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba és Olaszországba.
A megnövekedett ásványvíz termelés és fogyasztás
kielégítésére már 1989-től több kutat létesítettek.
A Theodora Kékkúti és 2003-tól a Kereki-dűlőből származó Theodora Kereki ásványvíz tekintélyes helyet foglal el az ásványvíz piacon.
2011-ben a Theodora volt a Magyar Európai Uniós elnökség hivatalos ásványvize.
A Káli-medence területén található ásványvíz a dolomit rétegek repedéseiben helyezkedik el,
kialakulásában közvetlen szerepet játszik a vízkörforgás: a csapadék keletkezése, a beszivárgás, a
párolgás, a földfelszín alatti áramlás és tárolás, valamint a felszíni lefolyás.
Az ásványvíz utánpótlási területei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területen találhatóak.
Theodora Kékkúti
Kalcium: 280,0 mg/l
Magnézium: 57,0 mg/l
Hidrogénkarbonát: 1110,0 mg/l
Kálium: 12,9 mg/l
Nátrium: 37,0 mg/l
Fluorid: 1,02 mg/l
Összes oldott ásványianyagtartalom: 1600,0 mg/l
Theodora Kereki
Kalcium: 144,0 mg/l
Magnézium: 34,4 mg/l
Szulfát: 144,0 mg/l
Kálium: 10,0 mg/l
Fluorid: 1,4 mg/l
Nátrium 32,0 mg/l
Hidrogénkarbonát: 487,0 mg/l
Összes oldott ásványianyagtartalom: 904,0 mg/l
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*theodora. hu
*Nemzeti Értéktár