SumidaAvasi templom
/más néven a Csonka-torony/
Szigliget talán legrégebbi, ma is álló épülete ez a templom.
Története
Az avasi rommal, vagy ahogy még hívják a Csonkatoronnyal kapcsolatos források elég szerteágazóak és sokszor egymásnak ellentmondóak.
A római korban egy épület állt itt, amit az 1958-ban feltárt, toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható, halszálka szerűen rakott kövek bizonyítanak. Ezt a fajta falszövetet a rómaiak alkalmazták, a hazai középkori épületekben, romokban hasonlót nem találunk.
Az egykori római épületet bizonyítja az ásatásnál nagy számban előkerült peremes, vörösre festett téglatöredék is.
Az Avasi -torony, rómaiak által is lakott környékén egy kisebb népesség feltehetően megérte a honfoglalás korát, majd a magyarságba beleolvadt, s azokkal keveredve ugyanazon helyen rakta le Szigliget falu alapjait. Ekkor még a római – kori épület falait használhatták a hívők.
A római kori alapokra ráépülő templomot vagy a pannonhalmi bencés apátság, vagy az Atyusz nemzetség építtette (utóbbiak a XII. században kaptak itt birtokot. Magát a szigligeti várat is a bencések kezdték el építeni, és a falucska XII. században a pannonhalmi bencés főapátság jobbágyfaluja volt.)
A római épülethez hozzáépítettek egy egyenes záródású szentélyt, e mellé egy kisebb „sekrestyét”, vagy egy „csontházat” a hajó ÉNy-i végéhez pedig egy zömök, alul négy, középen hat és fölül nyolcszögletű tornyot. Ezek a hozzáépítések nem tudni, hogy egy időben történtek-e.
A torony hajó felé eső falának alsó része tulajdonképpen a hajó fala. E falban bajárat nyomai nem mutatkoztak, ezért a torony helyreállításánál – a statikai szempontok figyelembevételével – ezt a falat tömören falazták fel. A hajó ÉK-i oldalához csatlakozó nagyobb helyiség kápolna lehetett. A hajóban előkerült, vörösesbarna és zöld vonalakkal díszített vakolattöredékek azt bizonyítják, hogy a templom festett volt. A torony egyik bejárati ívén, Ádám Iván a múlt század második felében még egy Krisztus arcot és mondatszalagokat ábrázoló festményt figyelt meg. Nyomai ma már alig-alig láthatók.
Több forrás a XIII. századra teszi a templom építését. Saját megfigyelésünk viszont sok furcsaságot tapasztal. A XIII. században épült például a tihanyi bencések befolyása alá tartozó kövesdi templom, amelynek kivitelezése (például kapuzatának nyoma, homlokzatának díszei) sokkal kifinomultabb építészeti megoldásokról tanúskodik. De más korabeli templomok is (pl. egregyi, felsőörsi, monoszlói, zánkai) kapuzatukban és oszlopos, kettes osztatú román kori ablakaikkal más technikáról tanúskodnak. Ez vagy azt jelenti, hogy ezt a bencések helyett az Atyusz nemzetség kevésbé kifinomult mesterei építették, vagy esetleg korábbi, úgymond amatőrebb a kivitelezés. Utóbbi számomra annyiban valószínűbb, hogy az említett nemzetség már a XII. században birtokot kapott itt, illetve több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét. Szintén érdekes, hogy a környék hasonló korú templomaiba általában a torony alatti kapun lehetett bemenni, itt viszont nem létezett átjárhatóság a hajó, és a feltehetően később épült torony között.
A négyzetes alapú toronyra nyolcszögletű felső rész került, majd erre nyolcszögű kőgúlatető épült. A torony épülete az eredeti tetőzettel ma is látható.
Az itt lakók feladata a rév üzemeltetése lehetett, akárcsak a Tihanyi-félszigeten fekvő Újlak falu lakóinak.
1333-ban, majd 1334-ben, István nevű plébánosa 22-23 széles dénárt fizetett a pápai tized fejében, amely összeg a környező falvak tizedeit figyelembe véve igen alacsony volt.
A falu népe a templom köré temetkezett, a temető nyomai ma is felfedezhetők, néhány régi sír veszi körül a romot, persze ezek már jóval későbbi nyughelyek.
A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században.
Egy 1420-ban felvett határjárásban leírják, hogy a szigligeti faluban még áll a Mindenszentek tiszteletére épült kőtemplom, de elhagyott, lakók nélküli faluként említik.
Minthogy Szigliget zárt területén nincs más, az Avasi -torony környékéhez hasonló, településre alkalmas terület és sehonnan sem került elő Árpád-kori leletek, az oklevélben említett Mindenszentek temploma nem lehet más, mint a mai Avasi -templom, mely az középkori Szigliget plébániatemploma volt.
Az elnéptelenedett falu templomát az ország töröktől való felszabadítása után sem állították helyre, s az tovább pusztult. Köveit a falu házainak építéséhez hordták el. Szigliget újratelepülése a mai falu helyén, a vár alatt indult meg erőteljesebben a 18. században.
Ilyen régi építményekhez általában mindenhol fűződnek hiedelmek, legendák. Ez alól az Avasi -torony sem kivétel. Ehhez a templomhoz a kőkecske legendája fűződik.
„… A templom előtt volt régen egy kőkecske. A gyerekek azon szoktak játszani, lovagolni… Régen történt, hogy egy vasárnap odajött egy katona és egy nagy bárddal kettévágta a kőkecskét. Tele volt aranypénzzel. A kőkecskét még a törökök hagyták itt. A katona is török volt, így ő tudta, hogy mit rejt a kőkecske. A katona elvitte a sok pénzt. A kecskét meg később szétverték a gyerekek.”
A toronyhoz sokféle más hiedelem is fűződik. Van aki azt mondja, hogy „török hagyomány”, más meg a „vörösbarátok” templomromjának tartja.
Ahogy a környéken lakó emberek mesélik, igen elvadult hely volt ez régen. Az útépítésekor és a környező házak alapjainak ásásakor koponya és más csont került elő a torony környékén. Sokan féltek is itt lakni eleinte, mert akkor még a halottakat is a toronyban helyezték el temetésig. Azóta azonban már beépült környéke és történetére is némi fény derült.
Szerkesztő: Simon Zoltán
Forrás :
*szigliget.hu/…/index.php/bem…/muemlekek/avasi-templom
*balatoniromok.blogspot.com/…/avasi-templomrom-szigl…
