SumidaKatalin napi népszokások
Ki volt Szent Katalin?
Szent Katalin a IV. században élt az egyiptomi Alexandriában. Keresztény hitéért halt mártírhalált. Legendája szerint szép és okos királyleány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte. Mártírhalálakor ismét megjelent és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik menyasszonyához, vagyis Katalinhoz imádkoznak.
Így lett Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentje. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok védőszentje is volt. Vértanúságának az eszköze, a kerék miatt pedig a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok is tisztelik.
Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak.
A vízbe tett gyümölcsfa ág, ha kizöldül karácsonyig, az a leány közeli férjhezmenetelét jósolja. (Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.)
A jóslás hatékonyságát úgy igyekeztek fokozni, hogy mezítláb mentek az ágért, különböző fákról metszették, lehetőleg lopott ágat vittek a szobába. Volt, aki minden ágnak fiúnevet adott, s amelyik elsőként virágzott ki, olyan nevű férjet várt.
Ugyancsak a Katalin-naphoz kötődött az a hiedelem, miszerint ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra – jobb híján akár szemétdombra is –, amelyik irányból kutyaugatást hall, onnan jön majd a vőlegénye.
A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, vagy egész nap böjtöltek abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket.
A Katalin napi időjárásjóslás közismert: “Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”
A Katalin-nap dologtiltó nap is volt.
Nem volt szabad például kenyeret sütni, a férfiaknak szántani, sem befogni a kocsit, hogy ne forogjon a kerék, utalva arra, hogy Katalint kerékre kötözték.
Ilyenkor leálltak a malmok, a kendergyárak, az összes kerekesek.
A Katalin-bálok népszerűsége máig is töretlen.
Régen Katalin napjával be is fejeződtek az őszi bálok, lakodalmak, lévén közel a csendes adventi időszak, mikor már sem lagzikat, sem táncmulatságokat nem tartottak.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*tudasbazis.sulinet.hu
*bien. hu
festmény: Lorenzo Lotto ~ Alexandriai Szent Katalin
