SumidaTihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget)
Tihany és a Tihanyi-félsziget a Balaton igazi ékszerdoboza, megannyi látnivalója között találjuk a tihanyi barátlakások épületegyüttesét. A levendulamezők, az apátság, a gejzírkúpok és két Árpád-kori templomromja, az apáti templomrom és az újlaki templomrom mellett méltó helyet foglalnak el ezek a régi időkben készített remetelakok.
A Barátlakások a tihanyi Óvár északi oldalán, 20–30 méteres, meredek bazalttufa falban, az Orosz-kőben mesterségesen létrehozott üregeknek a neve, amelyek régen emberi lakhelyek voltak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, a Tihanyi-félszigeten, a Tihanyi Tájvédelmi Körzet északi részén találhatók. Az üregcsoport kultúrtörténeti emlék.
A közhiedelem, amit a népszerű irodalom és a turistatérképek is alátámasztanak, barlangoknak tartja ezeket a mesterséges üregeket, de ki kell hangsúlyozni, hogy a barlang minden esetben természetes képződmény. Ezeknek a mesterséges üregeknek a kutatása elsősorban az archeológia és a történelemkutatás témakörébe tartozik. Ez a Kárpát-medencében, sőt egész Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt remetetelep.
A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.
1913 óta lehet az üregeket megközelíteni kényelmesen, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Bél Mátyás, 1737 körül még 10 remetelakásról beszélt, Dornyai Béla az 1942-es ásatás során 9 cellát és 8 kisebb fülkét említett. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt 7 üreget azonosított, ezek szintén a remetelakhoz tartoztak.
Ma 3 barátlakás maradt meg csupán épségben, és még kettőnek a nyomai kivehetők. A tufába vájták az üregeket, némelyikük több helyiséget is magában foglalt. De a telepen van kápolnaként és ebédlőként használt üreg is. Az 1984-es feltárások során emberi csontvázak is előkerültek a cellákból.
Pusztulásuk főként sziklaomlásoknak, földcsuszamlásoknak tudható be. Valószínűleg ez okozta a barátlakások elhagyását már a XIV. században is, de későbbi földcsuszamlásokból több is akadt. A legutóbbi 1952-ben tépázta meg a remetelakokat. Legutóbbi állagmegóvásuk 1994-ben történt, ekkor újabb külső falakat kaptak, ezzel stabilizálták az üregeket. 1868-ban Rómer Flóris még külső támfalakkal ábrázolta a barátlakásokat, ezeket feltehetően az emberi vandalizmus pusztította el, elhordták építkezésekhez.
A tihanyi barátlakásokat több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt csodálatos túraút vezet hozzájuk, több helyen kiemelkedő balatoni panorámával. Másrészt egyedüli építészeti értéket képviselnek egész Közép-Európában. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt a kirándulást.
Szerkesztő: Simon Zoltán
Forrás :
*balatoniromok.blogspot.com/…/tihanyi-baratlakasok-t…
*hu.m.wikipedia.org/wiki/Bar%C3%A1tlak%C3%A1sok
Képek: Simon Zoltán fotói
