REZI VÁRA

REZI VÁRA

Romantikus várrom felejthetetlen kilátással

A Keszthelyi-hegység északnyugati részén, Rezi községtől északra a 425 m magas Meleg-hegy előreugró szirtjén épült az észak-déli irányban hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Rezi vár. A könnyen megközelíthető romoktól páratlan kilátás nyílik a Balatontól Sümegig.

A vár eredetileg egy északi szűkebb, jól elkülöníthető lakrészre és egy dél felé mind jobban kitáguló, falakkal körülvett udvarból állt. Fénykorában a várudvart 9 m magas védőfal vette körül. A vár legkorábbi része egy természetes sziklaárokkal védett lakótorony volt.

Ma már csak az egykori lakótorony keleti és a vár keleti és nyugati fala áll, néhány ablak és dongaboltozat nyomaival, az erődítmény többi része elpusztult. A várromtól délre, az úgynevezett várkert helyén terült el a hajdani elővár, mely jelenleg egy hangulatos erdei pihenőhely, padokkal, asztalokkal, szalonnasütő helyekkel várja a békés kirándulókat.

A vár falairól parádés kilátás nyílik a Zalaszántói-medencére, jól kivehető a buddhista sztúpa hófehér kupolája, a Tátika szabályos kúpja, a keleti várfalakról pedig felcsillan a Balaton víztükre, kirajzolódnak a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei.

Története

1236-ban zalai várföld néven emlegetik a források: Rezy terra castensis de Zala. A korabeli források szerint IV. László király Rezi uradalmát elcseréli Tomaj nembéli Tibával annak boldogkői uradalmáért. Tőle fegyverrel ragadta el Pécz nembéli Apor. A várat valószínűsíthetően a falu tulajdonosai, Apor és Lukács építtethette, bár néhány helyen valószínűsítik, hogy a lakótornyot a Tátikát is építtető Zlaudus veszprémi püspök emeltethette.

A XIV.század elején a Kőszegieké a vár, tőlük 1321-ben Károly Róbert serege ostrommal veszi el.
Rezi várát ilyen néven először 1378-ban említi először oklevél – ekkor adományozta Nagy Lajos király a várat összes tartozékával együtt Lackfi István nádornak.

1397. febr. 27-én Zsigmond király Lackfi István nádort hűtlenség miatt lefejeztette a Kőrösi gyűlésen. Összes birtokát elkobozták. 1401-ben Eberhart zágrábi püspök és testvére kapták adományba. 1415-ben Tátikával együtt még az ő tulajdonában van, de a püspök halála után visszaszáll a koronára.
1421-ben 10 000 arany forint fejében Zsigmond elzálogosítja a várat és uradalmait Medvei János zágrábi püspöknek és Medvei Rudolfnak. Tőlük 1427 júniusában hatalmaskodások miatt elveszi és gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozza.

1440-ben a Pethők I. Ulászlót támogatják Erzsébet királyné ellenében, ezért az utóbbi Zágorhidai Györgynek adományozza Rezi várát is, de ténylegesen soha nem birtokolta.

1450-ből fennmaradt egy oklevél, miszerint gersei Pethő László és Pető Tátika és Rezi birtokaik után lucrum Camere (kamara haszna) fejében 1 pint bort kell adózzanak (galéria).

Mátyás király halála után Miksa császár trónkövetelőként fellépve megszállja a Dunántúl jelentős részét. Rezi vára is a németek kezére kerül. Kinizsi Pál foglalta vissza 1491-ben (ez volt a híres fekete sereg utolsó hadjárata). Ez után a várat jelentősen megerősítették.

Pethő János Rezibe költözését Keszthely 1548-as felégetése utánra tehetjük. 1550-ben már források is igazolják. A török időkben a népes Pethő család egyik részének Rezi volt a menedéke, a másik felének Tátika.

Rezi először 1550-ben került veszélybe, mikor a törökök Veszprém felől Tátikáig, Sümegig nyomultak előre, de ostromra nem került sor. Az 1554-es török rablóhadjárat végig pusztította a Balaton északi részét, így valószínűleg Rezit is támadták. A várat 1555-56 körül királyi parancsra megerősítették (3 méterrel megemelték az udvar falait, így azok kb. 9 méter magasak lettek).

Rezi végvárrá válása Hegyesd 1561-es eleste után következett be. 1561. ápr. 18-a előtti napokban a törökök váratlanul megjelentek Tátika és Rezi alatt, de a környék feldúlása során a várakat nem ostromolták. Hegyesd 1562-es visszafoglalása után a veszélyezettség csökkent. Giulio Turco 1571-72-es felmérése során a várat még jó állapotban láthatjuk.

1571-ben a gersei Pethő család úgy határozott, hogy az eddigi 12 helyett csupán 5 darabontot tartanak fenn Rezi várában, hiszen komoly harci szerepe nem volt. A család anyagi hanyatlása után pedig fenntartása nagy gondot jelentett, ezért a várat sorsára hagyta. Lehetséges, hogy a szomszédos Tátika 1589-es ostromakor pusztult el. Egy 1592-ben kelt oklevélben már “dirutis castris Rezy”, azaz rombadőlt Rezi várról olvashatunk.

Írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás :
*varlexikon.hu/rezi
*kirandulastippek.hu/keszthely-es-kornyeke/rezi-vara
képek: Simon Zoltán

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *