SumidaVIDRA, AZ ÉV EMLŐSE 2020-ban
Az európai vidra (Lutra lutra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Több alfaja is létezik.
Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig általában az édesvizek környékén él.
Nyugat-Európában és Skandináviában a tengeröblökben, Dél- Délkelet-Ázsiában a mangrove-mocsarakban, a bizonytalan helyzetű közel-keleti állomány (fél)sós mocsarakban is megtalálható.
Hazai elterjedése
A délnyugati-, valamint a nyugat-dunántúli országrészben fordul elő leggyakrabban, Somogy-, Baranya-, Tolna-, Zala megyében, a Balaton-felvidéken, valamint a keleti-, délkeleti régiókban, Szabolcs, Csongrád, Hajdú, Békés megyében. Szórványos a vidra jelenléte a Mezőföldön, a Duna-Tisza közén, a Kisalföldön és a Szigetközben. Kevés adat áll rendelkezésre Nógrád-, Heves-, Komárom- és Borsod megyéből.
A párzási időszakot és a kölykeit vezető nőstény kivételével magányosan él.
Nem alszik téli álmot. Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti, de olykor megtelepszik vízparthoz közeli borzvárban, nádasban is.
Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból és egyéb rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból – kagyló, nagyobb, vízben élő rovarok, rovarlárvák – áll.
Idejének csak kis részét tölti a vízben vadászattal és játékkal, döntő részben, a többi emlős ragadozóhoz hasonlóan, a vízparton, vackában pihen, alszik.
Többször megfigyeltek télen egész vidracsaládokat, amint a vízparton “szánkóztak”. Jó magasra felmásztak a parton, aztán a hasukon csúsztak le a lejtőn.
Vastag zsírréteg a vízben nem védi a kihűléstől, ellenben a bundája tömött és zsíros, ezáltal víztaszító.
Körülbelül 10 méter mélységbe és 1-2 percre képes lemerül.
Testhossz: 70-80 cm, farokhossz: 40 cm, testtömeg: 8-15 kg (hím), 5-8 kg (nőstény)
A nőstény 62 napi vemhesség után 1- 4, leggyakrabban 2 kölyköt hoz világra. A kölykét 3 hónapig szoptatja, de jelentős ideig, esetleg több mint egy évig együtt maradhatnak.
2-3 éves korukban válnak ivaréretté. A hím nem vesz részt a kölykök felnevelésében. Potenciális életkora tíz év felett van, de természetes élőhelyein ennél jóval kisebb a várható élettartama.
Természetes ellenségei, mint például a róka, és a nagyobb ragadozó madarak, inkább csak a kölyköket veszélyeztethetik.
Élőhely
A vidra hazánkban szinte minden olyan víztest környékén előfordul, amely általa elérhető halakkal benépesült, illetve ahol megtalálja búvó- és szaporodóhelyét. Legjelentősebb élőhelyei a halastavak és a halastórendszerek, mert ezekben általában egész éven keresztül táplálék áll rendelkezésre. E tavakat gyakran háborítatlan nádasok, bokros területek, vízparti erdők övezik, amelyek jó életfeltételeket jelentenek számára. Más, mesterségesen kialakított állóvizekben (pl. víztározó, bányató) és természetes állóvizeken (pl. lápokon, holtágakon) is megtaláljuk a vidrát.
A horgász- és üdülőtavakon jelentős az emberi jelenléttel járó zavarás, a parti növényzet hiánya a halbőség ellenére sem teremtenek kedvező feltételeket a vidrának, ezért ezeket a helyeket kerüli.
A vidra élőhelyeit összekötő patakok, csatornák nagyon fontos szerepet töltenek be a vándorlásban, az új területek foglalásában. A nagy halbőségű, de erős sodrású, ingadozó vízszintű folyókon alacsony a vidrasűrűség.
Az európai vidra egész kontinensünkön veszélyeztetett faj, több nyugat-európai országban, illetve egyes jellemző élőhelyén ki is pusztult, jó néhány helyen próbálkoznak a visszatelepítésével. Egyes területeken (Németország, Brit-szigetek középső része) ez mérsékelt sikerrel is járt.
A faj korábbi visszaszorulásának okai a táplálékállatok mennyiségének csökkenése, az élőhelyeinek átalakítása, a közúti forgalom növekedése, de a műanyag alapanyagú hálók, varsák elterjedése is.
Magyarországon, Európa más országaihoz viszonyítva, kiemelkedően sok vidra él.
Fokozottan védett faj, hazai veszélyeztető tényezői a vizes élőhelyek pusztulása (a Kiskunság és Nyírség kiszáradása, vízpartok betonozása, parti növények irtása), vízközeli autóutak építése.
A vidra hazánkban 1974 óta védett, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
Forrás:
*termeszetvedelem.hu
*Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
