HALÁLOS MÉRGEZÉSTŐL A SZÜLŐSZOBÁIG

HALÁLOS MÉRGEZÉSTŐL A SZÜLŐSZOBÁIG
-Békésy Miklós gyógyszerkutató

Békésy Miklós neve és a magyar gyógyszeripar egy különösen érdekes parazita gomba, az anyarozs hatóanyagai miatt kapcsolódnak össze.

Az anyarozs értékes alkaloidjai miatt a nőgyógyászatban lehet életmentő, ha gyógyszer készül belőle, azonban a középkorban Szent Antal tüzének nevezett sokszor halálos mérgezésért is felelős volt. Az anyarozs, vagy varjúköröm nevű gabonaparazita feketés, sötétlila színű növényi kórokozó, amely az érett gabonakalászban a virágok helyén egy megnyúlt, 2–5 cm hosszú, görbült, fekete képlet, ami nem egyéb, mint a gomba egyik fejlődési stádiuma.

A középkorban és még később is, a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű – valójában tömeges mérgezés: ergotizmus – megbetegedés fordult elő. Különös betegség volt ez: csak bizonyos országokban, Európa középső sávjában, főleg bizonyos néprétegekben; bizonyos évszakokban és években jelentkezett. Az anyarozs alkaloidák okozta ergotizmus és az orbánc külső tüneteinek hasonlósága miatt hosszú ideig azonosították a két betegséget. Az ergotizmus leginkább az ínséges időkben lépett fel, aminek előzménye az volt, hogy a rozs egyenlőtlenül, ritkásan kelt ki, gyengén fejlődött, hosszan virágzott, így az anyarozs elszaporodott, és a megőrölt gabonának negyed- vagy annál nagyobb részét is alkothatta. Az ebből készített kenyér fekete, de nem rossz ízű, és a tünetek sokszor csak néhány nap vagy hét lappangás után jelentkeznek. Ez is az oka volt, hogy csak az 1770–1771-es nagy járvány idején ismerték fel a fertőzött gabona és a megbetegedés közti összefüggést. A korszerű malomipar fejlődésével a tömeges mérgezések megszűntek, a Szent Antal tüze név megmaradt, és már majdnem kizárólag csak az orbánc jelölésére szolgál.

Később ez a parazita gomba a gyógyszeripar keresett nyersanyaga lett, mert értékes nőgyógyászati (méh-összehúzó hatású) gyógyszer készült belőle. A rozskalászon kifejlődött anyarozsot szemenként, kézzel gyűjtötték be, ezért igen drága volt.

A mezőgazdasági mérnök végzettségű Békésy Miklós, a Nobel-díjas Békésy György testvére figyelt fel az anyarozs évenként változó mértékű fellépésére. Egyik évben amikor nagyarányú volt az anyarozs fertőzés, Békésynek az az ötlete támadt, hogy megkísérli mesterséges fertőzés útján fokozni az anyarozs hozamot. Ez a gondolat megváltoztatta pályáját és életcélja lett. Állást változtatott és 1934-től a Gyógynövény Kutató Intézetben az anyarozs mikrobiológiájának szentelte munkásságát. Eközben a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol mikrobiológiai tárgykörből doktorrá avatták. A Széchenyi Társaság és a Chinoin támogatásával folytatott kutatását rövidesen siker koronázta, világviszonylatban elsőként sikerült megoldania laboratóriumi méretben az anyarozs gomba tenyésztését.

E siker örömét azonban beárnyékolta, hogy a termesztett anyarozs hatóanyagmentes volt. Ez a kudarc azonban nem kedvetlenítette el, hanem arra ösztönözte, hogy fokozott energiával kutassa a hatóanyag kimaradásának okát. Tudományos munkásságát hat éven át a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági kémiai tanszékén folytatta, ahol rövidesen egyetemi tanárrá lett.

Ezalatt új analitikai módszereket dolgozott ki az anyarozs alkaloid tartalmának meghatározására. Legjelentősebb volt az ún. “egyszem-analízis”, mely lehetővé tette, hogy egy-egy fél anyarozs szemből sorozatvizsgálatban meghatározza annak hatóanyag tartalmát.

Abban az időben még nem voltak ismeretesek ilyen érzékeny hatóanyag meghatározási módszerek a mikrobiológiában, mint manapság. Ezen módszerrel végzett sok ezer vizsgálat útján mégis bebizonyította, hogy az anyarozs gombának különböző biotípusai vannak. Azt is megállapította, hogy ezeknek a típusoknak igen változó volt az alkaloid-tartalma, egyikben sok volt a hatóanyag, a másik meg alkaloid-mentes volt. A korábbi sikertelenségnek az volt az oka, hogy véletlenül hatóanyag-mentes típus volt a mesterséges tenyésztés kiindulási anyaga.

Ez a felismerés nagy lendületet adott a további kutatásnak, mert lehetővé tette olyan anyarozs szelektálását, amelynek hatóanyaga messze felülmúlta az eddig ismert anyarozs-féleségeket. Ezen nagy jelentőségű felfedezés gyakorlati hasznosítását megakadályozta a háború. Békésy laboratóriumát bombatalálat érte, tenyészetei is megsemmisültek.

A háború után az anyarozs alkaloidok gyártása a Richter Gedeon Rt.-hez került. A gyár kutatói sorra megoldották az anyarozs különböző alkaloidjainak szétválasztását, és azokból különböző hatású gyógyszereket hoztak forgalomba. Az anyarozs iránt megnövekedett igény már nem volt kielégíthető a természetes fertőzésből, így előtérbe került a mesterséges fertőzés lehetősége. A gyár felkarolta Békésy tudományos munkásságát és megszervezte felfedezésének gyakorlati hasznosítását. A gyár támogatásával nagy lendülettel, fáradhatatlanul folytatta kutatását. Megoldotta jól spórázó fertőző anyag előállítását különböző szelektált törzsekből. Eközben vizsgálta a spóratermelő képesség és a táptalaj minőség közötti összefüggést, valamint a spóraszám és fertőzőképesség kölcsönhatását. Kutatásainak eredményeként lehetővé vált az anyarozs alkaloid-tartalmának növelése, valamint egyedi alkaloid-tartalmú anyarozs-törzsek mesterséges előállítása.

Békésy Miklós rendkívül szerény, fáradhatatlan, invenciózus kutató volt. Életműve, számos értékes mikrobiológiai felismerés mellett jelentős – ma már nemzetközileg is kiaknázott – gazdasági hasznot eredményezett. Munkásságáról számos közleményben és több monográfiában adott számot különböző hazai és külföldi szak-folyóiratokban. A Magyar Tudományos Akadémia, a tudományok doktora fokozat odaítélésével ismerte el tudományos eredményeit. 1954-ben élete fő művéért Kossuth-díj kitüntetésben részesült.

Munkássága példa arra, hogy egy régóta ismert növénykórtani problémából kiindulva hogyan lehet eljutni a gyógyszeripari igényeket kielégítő nyersanyag gazdaságos előállításáig, végül az anyákat megmentő vérzéscsillapító gyógyszerig.

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

Források:
*tudósnaptár
**Farmakognoziai hirek
*wiki
*Magyar Életrajzi Lexikon

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *