ERDEI FÜLESBAGOLY

ERDEI FÜLESBAGOLY
Az év madara 2020-ban
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a leggyakoribb bagolyfajunk. Egész Európában elterjedt, kivéve a kontinens legészakibb vidékeit. Elterjedési területének északi részén vonuló, délebbre, így a Kárpát-medencében is állandó. Ennek következtében hazai állományához télen északabbról érkező, telelők csatlakoznak.
Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, inkább kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Az utóbbi években urbanizálódása is tapasztalható, a megfigyelések szerint egyre gyakrabban költ városokban.
Életmódja
Kizárólag éjszaka vadászó ragadozó madár. Tápláléka idénytől és területtől függ, leginkább rágcsálókat (egerek, cickányok, pockok) esetenként madarakat és rovarokat is fogyaszt.
Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket zsákmányol. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve, 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt higgye, nem vettük észre, nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik.
Tápláléka megemésztetlen részét, csontokat, szőrt és tollat egy hosszúkás, szürkés színű köpet formájában visszaöklendezi. Ezek a köpetek, valamint fehér ürülékének nyomai könnyen elárulják téli pihenőhelyeit.
Hossza 30-37 cm, szárny-fesztávolsága 90-98 cm. Testtömege 220-370 gramm közötti. Tollfüle hosszú, jól látható, de szinte észrevehetetlen is lehet, röptében és nyugalmi állapotban gyakran behúzza.
Röpte kissé lassú, csapongó, néhány szárnycsapás után siklik. Sok esetben, vadászat előtt szárnyait alul összecsapkodja, mely csattogó hangot ad.
A nemek hasonlóak, terepen nagyon nehéz elkülöníteni őket. A hím általában világosabb (főként arcán), alsótestén kevésbé csíkos. Ezen kívül a tojó némileg nagyobb, termetesebb megjelenésű, de ezt gyakorlat nélkül nehéz észrevenni.
Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel üti agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti.
Az erdei fülesbagoly jól látható tollfülének semmi köze a halláshoz, az csak dísz. Füle a szeme mellett található, a tollak alatt, óriási, félhold alakú fülnyílással. Belső szerkezete aszimmetrikus, ezért a hang irányát és távolságát is fel tudják mérni, nagyon pontosan bemérik a motoszkáló egeret, és el is kapják.
Az öregek elég csöndesek. Nászhangja egy mély „húú”, amelyet kb. 2-3 másodpercenként ismétel, eleinte gyengébben és mélyebben. Sok esetben duettezik a pár.
Szaporodása
A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korában kialakulnak. Fészket nem építenek, előszeretettel használják az elhagyatott varjúfészkeket. Továbbá sok esetben költ szarkafészekben, főleg olyan területeken, ahol a vetési varjú állománya alacsonyabb. A hím jelöli ki a területet, de a tojó választja ki az alkalmas fészket. A fészekből akár el is zavarja a tulajdonost. A fészek helye változó, lehet magasan lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon is. A fészekaljában 3-5 fehér tojás található, amit március második felében vagy április elején rak le. A fészekalj pusztulása esetén költ később is. Ha bő az élelem, akár 4-6 tojásból is állhat a fészekalj. Ezeken 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget a hím hordja. Késő este azért kijön a fészekből a tollait rendbe szedni. A kikelt fehér pihés apróságokat a tojó melengeti. A fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik.
A fiókák háromhetes korukban hagyják el a fészket és a közeli fákon üldögélnek. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Ebben az időszakban a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv). Egy hónapos koruk után már tudnak repülni de a és szüleik egész önállósodásukig etetik őket.
A madármentő állomásokra és állatkertekbe igen sok bagolyfióka kerül.
A szakemberek hangsúlyozzák, ne fogjuk be, és ne fogdossuk össze a fiókákat. Ha például találunk egy erdei fülesbagoly-fiókát a földön, az nagyra borzolja magát, kattog a csőrével, igyekszik ijesztőnek látszani. Ne ijedjünk meg, hanem óvatosan nyúljunk alá, és tegyük fel egy magasabb ágra, ahol este a szülei megtalálják!
Az utóbbi időben fokozódó problémát jelent az erdei fülesbagoly számára a közúti közlekedés, hisz jelentős mértékben lesznek gázolás áldozatai. Elsősorban a téli időszak kritikus, mikor az utak környékén vadásznak a szétszóródott magvakkal táplálkozó rágcsálókra.
Az erdei fülesbagoly védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
Forrás:
*mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-asiotu
*segits.be/allathatarozo/madarak/44-erdei-fulesbagoly.html
*arcus.org.rs/hun/az-erdei-fulesbagoly-asio-otus
*vadaszlap.hu/2015/05/27/koborlo-fulesbaglyok
*baglyokrol.blogspot.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *