MI A KÖZÖS A LINÓLEUMBAN ÉS AZ ŰRKUTATÁSBAN?

MI A KÖZÖS A LINÓLEUMBAN ÉS AZ ŰRKUTATÁSBAN?

A portugál parafa

Portugália az erdők országa, hiszen a kb Magyarországnyi területű ország több, mint 1/3-a erdővel borított. A Földön 2,2 millió hektár paratölgy erdőterület mintegy 30%-a található Portugáliában. A mediterrán ország világelső a parafa feldolgozásban, évente mintegy 175 ezer tonna parafát dolgoznak fel, míg a szomszédos Spanyolország, a maga 89 ezer tonnájával „csak” a második. Ez a nagy különbség a parafa gazdasági jelentőségét is mutatja Portugáliában.

A paratölgy törzsén és nagyobb ágain, rugalmas, puha, szivacsos, könnyű, a vizet át nem eresztő parafa réteg fejlődik. A mintegy 3 cm vastag lemezek-táblák a fáról magától leválnak, majd a para újra képződik. A termesztett parafa kérgének ennél vastagabb lemezeit a fa 15–25 éves korától mintegy 100–150 éven át, 8–10 évenként lefejtik.
A parafa a különleges sejtszerkezetének köszönhetően kiváló szigetelőanyag, ugyanis a parafakéreg eredeti funkciója nem más, mint hogy megvédje a fát a sós tengeri levegőtől, az erős napsugárzástól, a hőmérséklet-ingadozástól.

Előnyös tulajdonsága, hogy jó hőszigetelő képességű, sejtszerkezetébe nem szívódik fel a nedvesség, így vízálló. Nehezen éghető, égéskésleltető hatású, tűz esetén mérgező anyag nem képződik belőle, ezért széles hőmérséklet-tartományban (- 180 °C és + 100 °C között) alkalmazható.

Környezetbarát és újrahasznosítható. Vegyileg semleges, így nem károsítja a vele érintkező anyagokat. Ellenáll a lúgoknak, savaknak, szerves oldószereknek. Kőolajszármazékokkal szemben is rezisztens, így forró bitumennel is ragasztható.

Rugalmas, nyitott és összefüggő sejtszerkezete miatt jól hajlítható, kiváló rezgéscsillapító, jó hangelnyelő. A hangszigetelő képesség a legtöbb anyagnál fordított arányban áll a hőszigetelő képességgel, tehát a jó hőszigetelő anyagok általában nem valók hangszigetelésre, a parafa azonban egy olyan különleges anyag, amelynek hangszigetelő képessége is kiváló.

A parafát hőszigetelő anyagként elsőként a mediterrán térségben alkalmazták. Az ókori rómaiak először lábbelik bélését készítették belőle, de az idősebb Caius Plinius Secundus római természettudóstól tudjuk, hogy lakóépületek tetőszigeteléseként is használták. Már ebben az időben Spanyolország déli részén falszigetelések is készültek parafából. Legismertebbek a középkori spanyol és portugál szerzetesek voltak, akik kolostoraik falának belső felületeit parafával burkolták. Számos észak-afrikai bennszülött törzs a házainak a falát parafaőrleménnyel kevert agyagból építette, hogy ezzel is jobb hőszigetelést érjenek el.

A XVIII. század végén Dom Perignon, egy francia bencés apátság pincemestere készítette a gyöngyöző bort, és arra is rájött, hogy a parafa kérgével, majd később az ebből készült dugóval szinte tökéletesen le lehet zárni a palackokat. A francia borkészítők a parafadugó felfedezése előtt olajos rongyot tömtek az üveg nyakába.

A parafa igazi tömegtermelése az ezernyolcszázas években indult el. Ezzel együtt egyre nagyobb méreteket öltött a paratölgy kérgének a felhasználása. A gyártás során azonban nagyon sok melléktermék keletkezett, ez pedig túl értékes ahhoz, hogy kidobják. Mivel a parafának magas a viasztartalma, ezért tüzelésre nem alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy kár lenne ezért az értékes anyagért. A XIX. század hatvanas éveiben egy vitorla impregnálását próbálták megoldani parafa porral és lenolajjal. Az eredmény a burkolati iparág forradalmához vezetett, feltalálták ugyanis a linóleumot. Ezzel párhuzamosan fejlesztették ki az első parafa szigetelő lapokat és az első parafa padlóburkoló lapokat. Mint hő- és hangszigetelő termék nagyon népszerű lett, az írások szerint a Titanic elsüllyedése után hetekig úsztak az óceán hullámain a szerencsétlenül járt hajó hűtőházának parafa táblái.

A két világháború között a PVC miatt a parafa sokoldalú felhasználása szinte feledésbe merült, és csak a 1960-as években, a természetes anyagok divatjával kezdődött újra.

Manapság a parafát a dugógyártáson kívül használják horgászúszókhoz és bójákhoz, padlónak, sőt, tűzállósága, hőszigetelő és rezgéselnyelő tulajdonságai miatt legújabban a rakétatechnológiában is. Az Apolló-programban a Holdkompok adapterének szigeteléséhez is használtak parafát. A fentieken túl egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a parafából készült divatcikkek, például táskák, hátizsákok és pénztárcák, de készülhet belőle cipő, öv, kalap és egyéb ruházat is.

A parafatermelést általában környezetbarát iparágnak nevezik, és nem csak azért, mert a termék könnyen újrafeldolgozható. Spanyolország és Portugália paratölgy erdei 42 madárfaj és sok pillangófaj létfontosságú élettere. A Guinness Rekordok Könyvében is szereplő, 2018-ban Európa Év Fájának választott portugál „Fütyülő fa”, amely nevét a koronájában éneklő madarak tömegéről kapta, több, mint 230 éves, és 2000-ig számítások szerint ez az egyetlen fa mintegy egymillió dugót produkált. Olaszországban parafadugó újrahasznosító kampány indult, a begyűjtött dugók építkezésben, bútorgyártásban hasznosíthatók újra.

Írta és szerkesztette: Haulik Beatrix