A MECSEK ÉKE, A BÁNÁTI BAZSARÓZSA

A MECSEK ÉKE, A BÁNÁTI BAZSARÓZSA

A görög legenda szerint Paion, a gyógyítás orvos istene az alvilág fejedelmét, Plútót ennek a növénynek a gyógyító erejével szabadította meg az epilepsziától, ezért őrzi Paion nevét a növény tudományos nemzetségneve (Paeonia). De gyógyító hatásánál a mai ember számára lenyűgözőbb a látvány, amely eredeti termőhelyén teljes virágzása idején elénk tárul.

A bánáti bazsarózsa vagy bánsági bazsarózsa növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a kelet-mecseki Hosszúhetényből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.

Eredetileg önálló fajként írta le Anton Rochel botanikus,de később, Soó Rezső munkássága révén, a piros bazsarózsa alfajaként tekintettek rá, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, azóta nincs teljes konszenzus, hogy külön faj, vagy alfaj-e.

Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, vagyis a jégkorszak előtti időkből maradt fent, a jégkorszakot átvészelve. Pannon flóraelem és endemikus (bennszülött) fajnak számít a Kárpát-medencében. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található. Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari Béli-hegységben, Belényes környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának maradék 10%-a. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.

A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is. Terjedését tisztások képzésével lehet elősegíteni.

Feltűnő szépsége miatt gyökerét kiásták, kirángatták, és kertekbe telepítették, virágát csokorba szedték, sőt piacon árusították. Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (paeonin) tartalmaznak, amit epilepszia ellen görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak. Mindez védetté nyilvánítása óta tilos.

1982-ben a fajt és az élőhelyét védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott.

A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani.

Természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft.

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

forrás:
*greenfo
*wikipedia
*Csapody István – Védett növényeink

képek: Pécsváradért Alapítvány

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *