A TITOKZATOS FEKETE- KASTÉLY

A TITOKZATOS FEKETE- KASTÉLY

Romjaiban is megcsillantja szépségét a Balatonederics határában lévő Fekete-kastély. Az épülethez és a hajdan benne élőkhöz súlyos és tragikus történetek fűződnek. Bemerészkedtünk az elhagyatott területre, hogy bemutassuk a titokzatos múltat.
Burjánzó, sűrű növényzet között vezet egy kis ösvény a kastély felé. Elátkozott, szellemjárta, hátborzongató, titokzatos – e szavakkal illetik akik már felkeresték. Mi is kíváncsiak voltunk, mit rejt a múlt, miről mesélnek az ódon falak.
A növényekkel benőtt, pusztuló, romos kastély még ebben az állapotban is mutatja hajdani szépségét.
Hogy a kastély honnan kapta baljós nevét, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek úgy vélik, az eredetileg feketére mázolt ajtók és ablakok miatt kezdték el Fekete-kastélyként emlegetni, míg mások szerint a tetők voltak feketék. Akadnak olyanok is, akik szerint az egész épület fekete volt – ez azért nem túl valószínű, valljuk be. Manapság viszont már sokan nem a kinézetéhez, hanem egyszerűen a kastély „sötét” múltjához társítják az elnevezést.

A bejárati homlokzaton a családi címer még megmaradt, és jól kivehető a kúszónövények ölelésében. Alatta az ajtójától megfosztott főbejárat, mint egy hatalmasra tátott száj, némán kiált bele az erdőbe, és odabent egyből ránk borul a sötétség. Sajnos már az első néhány lépés előrevetíti, hogy mire is számíthatunk a továbbiakban: omladozó falakra, üresen kongó termekre és rengeteg gyűlölködő falfirkára.
Bent már jóval hűvösebb van, és az alsóbb szintekre az épületet szorongató növények miatt alig jut be fény. Gyakorlatilag minden helyiséget kifosztottak, csak törmelék és szemét hevert a padlón.

Sokkal érdekesebb viszont a kastély története…

A nemesi származású Nedeczky család múltja a XIII. századig vezethető vissza. Nedecze birtokot Anjou Mária királyné adományozta nekik 1384-ben, azonban Zsigmond király csak 1412-ben erősítette azt meg, így a család első írásos említése ebben az oklevélben található.

1880-ban járunk, amikor is Nedeczky István földbirtokos, 1848-as honvéd, országgyűlési képviselő és az 1860-as években a Magyarország függetlenségének helyreállításáért szervezkedők egyik vezetője elkezdte megépíttetni a Fekete-kastélyt.
Istvánnak több testvére is volt, közülük öccsét, Jenőt kell megemlítenünk, aki nemcsak feleségül vette bátyja lányát, Emmát, hanem a Fekete-kastélyt is megvásárolta tőle, mikor István eladósodott. A Pesti Napló így írt róla 1859. szeptember 8-án: „csőd nyittatott Nedeczky István kastélyosdombói földbirtokos vagyona ellen.”
Más forrás szerint a Fekete-kastélyt nem István, hanem Jenő építtette, sőt ő maga tervezte. Az igazság viszont az, hogy valójában két kastély is volt, egy szerényebb, ezt hívták alsó fekete kastélynak, valamint az impozánsabb felső: ez utóbbi jelen beszámolónk tárgya.
Jenő a házasságkötése után, 1881-ben feleségével a felső Fekete-kastélyba költözött, ám Emma két évvel később tüdősorvadásban meghalt. Ő lehetett a kastély első áldozata. Ekkor kezdték folytatni az építkezést, és az épület végül Jenő képviselővé választása után, 1892 körül nyerte el végső formáját. Nem sokkal később kezdődtek a rejtélyes halálesetek…
Az első gyilkosság 1912. július 2-án, éjfél előtt egy órával történt, amikor egy edericsi férfi, pontosabban a birtok marhacsordájának gulyása féltékenységből a kastélyban késelte halálra kedvesét, aki mellesleg a Nedeczky család szakácsa volt. A következő áldozat maga Nedeczky Jenő volt, aki gyógyíthatatlan reumatikus betegségtől szenvedett, és alig két évvel a szakács-gyilkosság után, a saját 74. születésnapján, 1914. március 12-én, egy órával éjfél után agyonlőtte magát.
A tulajdonos nélkül maradt kastély a következő években többször is gazdát cserélt, mígnem 1928-ban egy Vág (vagy Vági) Jenő nevű pesti ügyvéd és felesége költözött be. Nem sokáig élvezhették a balatoni birtok szépségeit: az ügyvéd rajtakapta nejét egy helyi kútásóval, és szerelmi bánatában öngyilkos lett. Az asszony azonban nem sokáig maradt hű a kútásóhoz, hamarosan beleszeretett egy alföldi földbirtokosba, aki tengerésztiszt is volt egyben. A kútásó képtelen volt elfogadni, hogy a nő szíve már másé, így ő is véget vetett életének. Hamarosan azonban kiderült, hogy a most már „fekete özvegy”-ként ismert asszony új kedvese se nem alföldi földbirtokos, se nem tengerésztiszt, hanem egy tizenháromszoros bigámia vádjával körözött csaló, aki időközben minden vagyonából kiforgatta az özvegyet, majd szőrén-szálán eltűnt.
Az asszony így kénytelen volt eladni a kastélyt, amit egy nyugalmazott miniszteri főtanácsos vásárolt meg, aki a II. világháború idején élt itt feleségével. Természetesen neki is volt egy féltve őrzött titka: kettős ügynök volt, aki látszólag a németeknek dolgozott, de közben a szovjetek és az angolok hírszerzője volt. Ő aztán vagy lelepleződött, és a német megtorlás elől menekült öngyilkosságba, vagy már magától a lelepleződéstől rettegett annyira, hogy eldobja magától az életet, mindenesetre 1945. februárjában önkezével vetett véget életének.

Az utolsó haláleset után üdülővé alakították át a kastélyt, akkoriban ez nem volt ritkaság. Ide konkrétan a vasas szakszervezet dolgozóinak gyerekei jártak nyaralni, egészen a ’80-as évek végéig. Ezekben az időkben építették azokat a melléképületeket, melyeknek maradványai még megfigyelhetők. De még ekkor sem szűntek meg a furcsaságok a kastély körül.

1999 és 2004 között a Vazul Kft. bérelte a kastélyt. Akkoriban három osztrák férfi volt a tulajdonos, ám a kapcsolat megromlott a Vazul vezetője és az osztrák tulajok között. A Vazul vezetője ennek ellenére 2007-ben eldöntötte, hogy megvásárolja a kastélyt, csakhogy erre nem sok esély kínálkozott, mivel a tulajdonosokkal való elmérgesedett viszonya mellett még pénze se volt rá. Ekkor került a képbe egy 70 éves székesfehérvári ügyvédnő, dr. T. Miklósné, aki a kezébe vette az ügyet, és javasolta a Vazul vezetőjének, hogy más nevében próbálja megvenni a kastélyt. Emberünk így is tett, és egy bizonyos Amandus Kft. nevében 400 ezer eurós vételi ajánlatot tett az ingatlanra, ami az osztrákoknak is szimpatikus volt, így a Kft. vezetőjének hitelért kellett folyamodnia. Fel is keresett egy péceli nőt, bizonyos K. Józsefnét, akiből úgy akart 100 millió forintos hitelt kicsikarni, hogy a hitel fedezete maga a kastély lett volna. Az osztrákok erről természetesen hallani sem akartak. A fehérvári ügyvédnő, dr. T. Miklósné azonban akcióba lendült, és K. Józsefnével kieszelték, hogy a K. Józsefné családja által üzemeltetett vendéglőben dolgozó, rokkantnyugdíjas konyhalány számára papíron „ajándékba” adják a kastélyt. Ezt egy hamis szerződéssel próbálták kivitelezni: T. Miklósné aláhamisította az egyik osztrák tulajdonos és a konyhalány nevét, és még egy régi, kastélyos pecséttel, valamint ellenjegyzésével is ellátta az okmányt. Az osztrákok jogi képviselője persze azonnal kiszúrta a csalást, és rögtön feljelentést tett, melynek következményeként némi pénzbírság mellett T. Miklósnét 3 év letöltendő börtönre, K. Józsefnét pedig 5 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. T. Miklósnét természetesen az ügyvédi foglalkozástól is örökre eltiltották.
Mint látjátok, a Fekete-kastély története különösen tragikus és nem kevésbé hátborzongató.

A kastély valahogy vonzza a szerencsétlen, a beteg, az erőszakos embereket és a szélhámosokat. Nem lepődnék meg, hogy ha Hollywood nem is kapkodna a sztoriért, de egy magyar rendező fantáziáját megragadná a Fekete-kastély kísérteties históriája, és a hazai filmművészet által rendre mellőzött horror műfaján belül a mozivásznakra álmodná ezt a lebilincselő lidércnyomást.
Egy időben 220 millió és 500 ezer forintért árulták a 840 négyzetméteres kastélyt a 12 ezer négyzetméteres birtokkal együtt, ami 2015-ben el is kelt, ám az új tulajdonosról csak annyit lehet tudni, hogy Németországban él, és semmiféle érdeklődést nem mutat a kastély felújítása, a park rendbetétele iránt. Így aztán rohamtempóban pusztul az eklektikus épület, így rövidesen a főépületet is birtokba veszi majd a természet.

Csupán az elhagyatott helyek kedvelői és a kísértetvadászok bolyonganak elátkozott falai között.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás :
*google.com/…/ederics_horror_az_elatkozott_kaste…
*ikebalaton.hu/…/csalardsagok-ongyilkossagok-gyilk…/

képek: Simon Zotán