SumidaA GÖRÖG KARNEVÁLOK KIRÁLYA: A PÁTRAI KARNEVÁL
Pátra Görögország harmadik legnagyobb városa, amely a Peloponnészosz északi részén, az 1926 méter magas Panahaiko hegy lábánál, a Pátrai-öböl partján helyezkedik el. A város 215 km-re fekszik Athéntól.
A Pátrai Karnevál, azaz “Patrino Karnavali” a legnagyobb ilyen jellegű esemény Görögországban és európai szinten is kiemelkedő. A 180 éves múltú hagyomány január 17-én kezdődik, és tiszta hétfőig tart (2020-ban március 2). A karnevál nem egy egyszeri rendezvény, hanem egy egész rendezvénysorozat, mely során bálok, felvonulások, rejtett kincsvadászat és gyerek karnevál is megrendezésre kerül. A csúcspontja a karneváli időszak utolsó hétvégéjén van, szombat este karneváli csoportok, vasárnap pedig extravagáns karneváli kocsik vonulnak fel a városban, a zárása pedig a “karnevál király” nevű bábu elégetése a kikötő mólóján.
A karnevál szó a latin carne vale kifejezésből ered (búcsú a hústól), megtartása pedig az ókorba nyúlik vissza. Az ókori görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást: ők Bacchus, a boristenük tiszteletére megtartották a Bacchanaliát, valamint a Saturnaliát is, amikor a szolgák részeg tivornyázás keretében ruhát cseréltek uraikkal.
A modern kori Pátrai Karneválok története 1829-ben kezdődött bálok formájában, majd a XIX. század során különböző külső hatásokra nyerte el mai formáját. Az első karneváli kocsik az 1870-es években jelentek meg, amik ekkor kizárólagosan egyének konstrukciói voltak, csak később vette át a város az építésüket.
A századforduló környékén különlegesen gyönyörű karneválokat szerveztek, 1900-ban, 1907-ben és 1909-ben első alkalommal minden társadalmi réteg részt vehetett rajtuk. Ebből az időszakból származik a tojás-csata hagyománya is: viaszból készült, konfettivel töltött tojásokat készítettek, melyeket az erkélyekről dobáltak a karneválra. Bár ez a tradíció mára már kihalt, de a máig létező csoki-csata előhírnöke volt: csoki szeleteket dobnak a felvonuló csoportokra és kocsikra.
A következő évtizedek történései nem voltak kedvezőek, a Balkán-háborúk, az I. Világháború és a Görög-Török háború miatt gazdasági válság ütötte fel a fejét, az emberek a frontokon voltak, a város elnéptelenedett és csak néhány elszórt rendezvény jelezte a karneváli időszak érkezését.
Az 1950-es években vetődött fel a gondolata a karnevál feltámasztásának, a kételkedők szerint azonban “a karnevál soha nem lesz a régi”, nem lett igazuk. Feltámadt! A Pátrai Karnevál visszatért az emberek életébe, és egész Görögországból (főleg Athénból) érkeztek görögök a híres Bourboulia bálba, ugyanebben az időszakban a görög mozik is mutattak részleteket a karneválból. Még ugyanebben az évtizedben keresztény vallási fanatikusok emelték fel a hangukat a rendezvény ellen, Szodóma és Gomorához hasonlítva azt, de még ezek a negatív események sem tudták beárnyalni a Pátrai Karnevál nagyságát, mely addigra már pánhellén elismertségre tett szert, és a nemzetközi média is figyelte.
1974-től kezdődött a rendezvény életében egy új szakasz, a felvonulók eddig csak a kocsikon mulatoztak, azonban ettől az évtől kezdve már gyalogosan is felvonulnak, azóta a számuk több ezerre nőtt, az eseményre pedig több százezren látogatnak el évről évre.
A hagyományok szerint a karnevál Szent Antal napján – mely Görögországban január 17-re esik – kezdődik. Régen egy kikiáltó személy, újabban egy erre a célra épített zenés karneváli kocsi járja a város utcáit hogy az emberek tudtára adja, elkezdődött a karneváli időszak.
1968 óta hagyomány a gyerek karnevál megrendezése, ami kizárólag a Pátrai Karneválra jellemző. A nagy felvonulás előtti héten tartják, a gyermekek Pátrából, Nyugat-Görögországból és még akár távolabbról is jönnek, hogy a szüleikkel, tanáraikkal jelmezben felvonuljanak a város utcáin, pompomlányok és fiatal zenészek kísérik őket. Több, mint 5000 gyermek szokott részt venni a fesztiválon, melynek fő célja a gyermekekkel megismertetni a tradíciókat.
A felnőtt csoportokat általában 50-300 vagy akár még több fő alkotja, általában különböző baráti társaságok, kollégák, iskolatársak szervezik őket. A csoportoknak nevet választanak és egy közös téma alapján öltöznek be. A csoportok eldönthetik, hogy a kincs vadászatban, a nagy felvonulásban vagy mindkettőben részt kívánnak-e venni. A kincsvadászat játékban különböző témakörökhöz kapcsolódó kérdések sora, pl. történelem, filozófia, matematika, stb vezeti végig a csoportokat a városban szétszórtan eldugott nyomokon keresztül a feladat megfejtéséig. A játék része még egy művészeti vetélkedő is (pl. festészet, pantomim, színházi darab). A csoportok szereplésük alapján pontot kapnak és a pontokat összesítve győztest hirdetnek. A nagyobb csoportok saját klubot vagy irodát üzemeltetnek a karnevál idején.
A szombat esti felvonulás a nagy karnevál előtti este kerül megrendezésre. Korábban csak a kincs vadászatban is résztvevő csoportok vehettek részt rajta, de újabban minden csoport csatlakozhat, ez a felvonulás karneváli kocsik nélkül történik. Éjjeli fények, rengeteg ember, sok szín kombinációja biztosítja a fantasztikus hangulatot.
A karnevál csúcspontja a tiszta hétfő előtti vasárnap délután kezdődő felvonulás. Szatirikus karneváli kocsik, megszámlálhatatlanul sok csoport, melyek mind a saját témájú jelmezeiket viselik vonulnak órákon keresztül. Az elmúlt években 35-40000 ember vett részt a rendezvényen. A felvonulás végighalad a város fő utcáin, ahol hömpölygő embertömeg figyeli őket az utcákról és erkélyekről, valamint televíziós közvetítéssel egész Görögországból.
A fesztivál végén vasárnap este a kikötőben a Karnevál Király elégetése következik, majd hajnalig tartó koncertekkel és megszámlálhatatlan sok tűzijátékkal zárul a rendezvénysorozat.
Πατρινό Καρναβάλι για πάντα!
Írta és szerkesztette: Haulik Beatrix
A GÖRÖG KARNEVÁLOK KIRÁLYA: A PÁTRAI KARNEVÁL
