AHONNAN ELINDULT A FORRADALOM : A PILVAX KÁVÉHÁZ

AHONNAN ELINDULT A FORRADALOM : A PILVAX KÁVÉHÁZ

A magyar főváros az 1800-as évek derekán még korántsem úgy festett, mint ahogyan azt ma elképzelnénk. A Belváros külön városrészként élt, az újnak számító, Újvárosnak is becézett Lipótváros elegáns polgári negyed volt. A Ferenc-, József- és Terézváros már a külváros részének számított, és Pest központi területe csak a Duna közvetlen partját foglalta el, nagyjából a mai Kiskörúton belül.

A Pilvax kávéháznak otthont adó épületet Libasinszky Károly építtette fel az 1830-as években. A tulajdonos rendelkezett kávéjoggal, ami akkoriban elengedhetetlen volt ahhoz, hogy valaki kávézót nyithasson a házában – Libasinszky ezt a jogot adta bérbe üzlethelyiségével együtt 1838-tól Privorsky Ferencnek, aki Café Renaissance néven működtette kávézóját, a mai Petőfi Sándor utca 7. szám alatt.

A Pilvax nevet későbbi működtetőjéről, Pillwax Károlyról kapta, aki 1842. augusztus 18-án vette át a kávéházat Privorskytól. (A tulajdonos a későbbiekben már némileg magyarosítva, Pilvaxként használta a családi nevét.) A férfi már korábban is ott dolgozott alkalmazottként, így nem volt új számára a hely. Ebben az időszakban viszonylag sok kávéház nyílt a fővárosban, emiatt gyakori volt, hogy a nagy verseny miatt bezártak, majd újra megnyitottak néhányat.

A reformkor végére a radikális fiatalok jelentős része a Pilvaxban töltötte mindennapjait. 1843-tól naponta itt reggelizett Petőfi Sándor, de az ugyancsak itt alakult és működő Tízek Társaságának olyan illusztris tagjai, mint Vásárhelyi Pál vagy Vajda János költő is rendszeresen betérő törzsvendégeknek számítottak.

1846-tól a kávéházat Fillinger János bérelte Pilvaxtól, bár a köznyelv még ekkor is a tulajdonos nevén, Pilvaxként emlegette. Ekkoriban alakult ki az a tendencia, amely a forradalom kiindulópontjává tette a helyszínt: Fillinger ugyanis a francia forradalom hőseinek arcképével plakátolta ki a helyiségeket. Ez és az ide járó értelmiségi réteg egyértelművé tette, hogy itt lesz a kiindulópontja Petőfiék forradalmának – a márciusi ifjak a Pilvaxban beszélték meg forradalmi terveiket, de ugyancsak itt fogalmazták meg a 12 pontot, és Petőfi ebben a kávéházban szavalta el először a Nemzeti dal-t is. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.
Petőfi javaslatára 1848. március 15-én a Pilvax rövid időre, egészen pontosan ugyanez év augusztusáig nevet cserélt: Forradalmi Csarnok, más források szerint a Szabadság Csarnoka vált belőle. Új nevét egy ovális, zöld alapú névtáblán fehér-piros betűkkel jelezték.

A szabadságharc elbukása után a kávézó nevet váltott, az Úri utcáról, amelyen áll, Café Herrengasséra nevezték át. Az üzemeltető még egy ideig Fillinger maradt, de ő 1851-ben felhagyott a kávézó működtetésével. Később többször tulajdonosváltás is történt, Pilvax özvegye egy Mótz nevű kávésnak adta ki ezek után az üzletet, aztán 1867-ben Schőja Antal vette át a működtetést, és a volt Pilvax Schőja Kávéházzá változott. 1895-ben a Schőja főpincére, Schowanetz Antal vette át, vezetése alatt a kávéház igazi emlékhellyé vált; a Pilvax megint Pilvax lett, a falon a forradalom kulcsfiguráiról készült freskók társaságában, bekereteztetve kitette a 12 pontot és a Nemzeti dal-t a falra.

Az eredeti Pilvax épülete 1911-ben a várostervezés áldozatává vált, és lebontották. Helyén ma egy emléktábla jelzi, hogy ott állt a híres Forradalmi Csarnok, a márciusi ifjak kedvenc találkozóhelye. Megtévesztő lehet, hogy ma is működik egy Pilvax kávéház, ahol 1927-től rendszeresen találkoztak a Petőfi Társaság tagjai, ez azonban az eredetitől pár méterre, egy másik épületben üzemel.

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix