BALATON-FELVIDÉK TANÚHEGYEI

BALATON-FELVIDÉK TANÚHEGYEI

A Balaton északi partján fekvő Balaton-felvidék hazánk egyik legkedveltebb tája. Nem véletlenül rajonganak érte annyian. A mesés környék mindent megad, amire a természet szerelmesei vágynak. Van a vidéknek egy csodás része, mely vulkáni eredetű, így több tanúhegy is őrzi a régmúlt korok geológiai történetét.
A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti újidő, miocén és pliocén korából, mégis mindegyiknek megvan a maga összetéveszthetetlen jellegzetessége a Badacsonytól a Somlóig.

A bazaltos talajra már a római korban jelentős szőlőtermesztő kultúra települt, ami a mai napig ontja magából a kiváló borokat. A magaslatok pedig katonai szempontból sem voltak mellékesek (főleg a török dúlás korában), többükre várakat, erődítményeket, őrhelyeket építettek. Az élővilág is nagyra értékelte e helyeket, rengeteg ritka, néha csak egyik-másik hegyen előforduló növény, állat telepedett meg rajtuk.
Az emberek többsége a Badacsonyt, a szigligeti hegyeket, esetleg a Szent György-hegyet felismeri, de sokszor gondot okoz a többi. Ebben is segít kis tanúhegy-határozónk, amely iránymutatást ad ahhoz, hogy mindig tudjuk, épp melyik kialudt vulkán tornyosul előttünk, és mik a legfontosabb információk róluk.

A tanúhegy földrajzi fogalom, egy felszínforma: egy terület felszínének valamilyen módon lepusztult, eredeti magasságát és rétegződését kőzetanyagának keménysége révén megőrző, elkülönülő kiemelkedés.

A tanúhegyeket több szempont alapján különböztetjük meg egymástól.
Kialakulás szerint:
– meza vagy táblahegy: a víz eróziós tevékenysége által kialakított tanúhegy,
– deflációs tanúhegy: a defláció, azaz a szél eróziós tevékenysége által kialakított tanúhegy,
– monadnock (kőbörc): aprózódási vagy mállási folyamatokból (kőfolyás) visszamaradt tönkmaradványhegy,
– pajzs-, zonális és azonális szigethegyek.

Kőzetanyaga szerint:
– vulkanikus
– bazalt (sapkás)
– gránit
– üledékes
– homokkő
– kvarc

Forma szerint:
– tábla
– kúp (deflációs tanúhegy.)

Történetük mintegy 260 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az errefelé tekergő folyók homokos-kavicsos üledéket hordtak ide. Nagyjából 10 millió évvel később ezt a vidéket is elöntötte a Tethys-óceán, ebből az időből maradt ránk a márga, a mészkő és dolomit.

Ugrunk egy nagyot, nagyjából 20 millió évvel ezelőttre, amikor elkezdtek élénkülni a földszerkezeti mozgások. A mai Tapolcai-medence süllyedni, a Balaton-felvidék emelkedni kezdett. Újabb pár millió év eltelt, és kialakult a Pannon tenger, ami fokozatosan vesztette el kapcsolódását a világ nagy tengereihez, így édes vizű tóvá alakult.

Még közelebb érve napjainkhoz, csak mintegy 3–4,5 millió évvel ezelőtt történt, hogy a Pannon tenger kiszáradt, viszont élénk vulkáni tevékenység alakult ki a mai Balaton-felvidéken. A kiömlő láva megszilárdult, ezt nevezzük bazaltnak. A természet, elsősorban a jég, a víz és a szél erősen letarolta a lazább felszínt, de a bazalttal nem bírt: így alakultak ki a tanúhegyek, mint az egykori felszín magasságának máig élő tanúi.
Az értékes bazaltot a XX. században több mint fél évszázadon át bányászták, mire végre sikerült végleg leállítani a hegyeket pusztító tevékenységet. Nyomait így is megtaláljuk, például a félig elbányászott Hegyestűn vagy a Badacsony északi oldalában megmaradt felhagyott bányaudvarokban. A bazaltot építkezésekhez is használták, ennek egyik legszebb példája a badacsonytomaji Bazalttemplom.

20 ezer évvel ezelőtt alakult ki a Balaton, ami a valaha itt hullámzott tengerekre emlékeztet minket.

A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Hegyesd, a Gulács, a Tóti-hegy, a szigligeti hegyek, a Haláp, a Hegyestű, valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy, e vulkanikus tevékenység során jött létre.

– Badacsony a maga 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. Lankáit körülbelül 200 méteres magasságig szőlőlugasok borítják. A vidéket az óriások szőlőskertjének is szokták nevezni, hiszen az ország legnagyobb bortermelői itt telepedtek le. A Badacsony tetejéről remek kilátás nyílik A Balatonra és a déli parton fekvő Fonyódra.

– Csobánc leginkább a tanúhegy lapos tetején található várról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A várat a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdonolta, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulaffy Demeter volt. Csobánc túlélte Mátyást, a törököket, a Rákóczi-szabadságharcot, és a labancokat.

– A Szent György-hegy 415 méter, tele van érdekes geológiai képződményekkel, melyek közül néhány világhírű (például az észak-kelti részen található bazaltorgonák), de a többsége a turisták számára ismeretlen. A tanúhegy másik érdekessége a jégbarlang. A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott szikladarabok miatt már alig lehet lépni a barlangba, amelynek érdekessége, hogy az odahelyezett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik.

– Gulács a magyar Fudzsinak is nevezett hegy 393 méteres. Igazán vulkáni alakú, a csúcs felé keskenyedő formájú. Zömmel szintén bazalt alkotta, amit sokáig bányásztak, nagy tájsebeket ejtve a hegyen. A tanúhegyek közül talán a legnehezebb ezt megmászni a sokszor törmelékes, meredek terep miatt.

– Tóti-hegy a Balaton-felvidék tanúhegyei közül kúp alakú Gulács kistestvére is lehetne, 346 méteres magasságával. A hegy teteje kopasz, így igazi körpanorámában élvezhetjük a Tapolcai-medence látványát. Bár a Tóti-hegyre is vezet turistaút, a kirándulók még nem fedezték fel maguknak.

– A Tapolcai-medence tanúhegyeinek legészakibb és legfiatalabb hegye, a 358 méter magas Haláp a kevésbé ismert tanúhegyek közé tartozik, aminek az lehet az oka, hogy a XX. században egyszerűen elbányászták a közepét. A valaha a Badacsonyhoz hasonlóan koporsó alakú tanúhegy mára elvesztette formáját. 2019 tavaszán egy 3 km-es, két nehézségi fokú tanösvényt adtak át a tanúhegyen.

– A Balaton-felvidék tanúhegyei közül az egyik legkisebb 281 méter magas szabályos kúp alakú vulkáni tanúhegy, a Hegyesd. Sokkal kevésbé ismert, mint nagyobb testvérei, pedig ennek a csúcsára is vezet turistaút, sőt, még várromot is találunk a tetején. Az azonos nevű faluból érhetjük el legkönnyebben.

– Szigligeti hegyek, (242 méter Hálás-tető, 239 méter Várhegy).
Szigliget kivétel a tanúhegyek sorában abból a szempontból, hogy nem egy egységes hegytömb magasodik, hanem több csúcs. Több vulkáni kúpot is eredményeztek a robbanásszerű kitörések, az egyiknek a tetején találjuk a Balaton talán legnépszerűbb várromját. A Szigligeti Várat jelenleg felújítják, várhatóan 2020 tavaszán nyitják meg újra a közönség előtt.

– Hegyestűt a Káli-medence szélén találjuk, közel Zánkához és Monoszlóhoz, alakját talán senkinek sem kell bemutatni, a Balaton-felvidék egyik legnépszerűbb természeti látnivalója. Az intenzív bazaltbányászat eltüntette a hegy felét, így viszont a 8 millió éve kihűlő magma nyomai, a bazaltorgonák is jól láthatóvá váltak.

– A Somló ugyan már nem a Tapolcai-medencében található, de a balatoni régióhoz szokás sorolni a Somlót . A többi tanúheggyel egyszerre keletkezett bazaltos tanúhegy, és legalább annyira látványos túracélpont, mint a társai. Találunk itt várat és kilátót egyaránt, nem beszélve a kimagasló pincészetekről

– Kissomló (Kis-Somlyó)
A régiek még Hegyes-Kis-Somlyónak írták azt a Somlóhoz nyugatra fekvő kis szőlőhegy névadóját, amely az ország legkisebb borvidékének legkisebb szőlőhegye, mint a népmesék három fivére közül a legfiatalabbik. Ő is ötmillió éves bazalthegy (230 m magas) és érdekessége, hogy teteje valójában egy nagyobb lapos plató; lassú vulkáni működése során nem alakult ki bazaltorgonája – ám méreteinél fogva sem vált olyan közismertté, mint nagyobb testvérei. A hegy legendáját a Királykő sziklája adja, amely egy kisméretű szikla, ahová a tradíció szerint a muhi csatamezőről menekülő IV. Béla király rúgatott fel a környék zászlósuraival és ekkor határozták el, hogy Dalmácia felé veszik a tatárok elöl való menekülés irányát. És hát itt, a hegy lábánál születet Berzsenyi Dániel a legnagyobb magyar görög költő, aki a hegyen gyakorta lovagolt át Hetyéről a szomszédos Dukába – keresztül az erdős, ligetes pannon tájban.

– A Ság hegy a Kis – Somlótól északra ma is szilárdan áll ez a valaha csodás formájú, leginkább a Badacsonyhoz vagy a Somlóhoz hasonlítható bazalthegy, pedig hegyeink közül a leginkább őt sújtotta tájrombolás. Tetejét a 20. század elejétől az ötvenes évekig módszeresen lebányászták. Így mára még romjaiban, haló poraiban, szőlőivel, nyár végi illataival, pottyanó körtéivel és almáival, dzsungelbe-vadonba forduló kertjeivel is csonkulva áll a Mesteri, Kemeneskápolna, Ság és Celldömölk mellett a síkságon (290 m.).

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

fotók: az első képet Varga Norbert készítette

Forrás :
*foodandwine.hu
*welovebalaton.hu
*m.origo.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *