TÖRCSVÁR

TÖRCSVÁR
Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori vára.

Brassótól délnyugatra, az egykori történelmi magyar határtól alig harminc kilométerre, Törcsvár település mellett, a Törcsvári-szoros előtt álló – a Bucsecs-hegység hegyóriásaival a hátterében – közel száz méter magas meredek sziklaszirten épült a nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár.
A már messziről festői látványt nyújtó, tökéletes állapotú vár az utóbbi években a Drakula-kultusz egyik meghatározó állomása Erdélyben, főleg a nyugati turisták számára.
A hírhedt havasalföldi vajda, Vlad Ţepeş szintén Vlad nevű apja a Sárkány-rend tagja volt, nevét sokszor használta a sárkány latin megfelelőjeként Vlad Dracul-ként, fia pedig így lett Vlad Draculea. A Ţepeş nevet kedvenc hobbijáról, a karóbahúzásról kapta. A popkultúra Drakula gróf lakhelyeként tartja számon a várat, bár sem a könyvbeli vámpír, sem a vele azonosított Vlad Țepeș nem köthető ehhez a helyhez.

Törcsvár története

A vár mérete nem mondható jelentősnek, az alapjául szolgáló kicsiny bérc szabálytalan idomát követi. I. Lajos magyar király engedélyével, brassói polgárok építették 1377-1382 között, a fontos kereskedelmi utak őrzése, a törökök és a havasalföldi vajdák betörése elleni védelem tartozott elsődlegesen feladatai közé.

1498-ban Ulászló király kikötötte, hogy Törcsvár várnagya mindenkor magyar legyen.

1512-ben a várat Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével. 1530-ban Mózes vajda küldött sereget a vár elfoglalására, de a székelyek nagy vérveszteségek árán megvédték. Az ostrom után a brassóiak azonnal megkezdték a sérült falak kijavítását, a munkálatok 1535-ig tartottak. A brassóiak 1568-ban elérték, hogy Törcsvár véglegesen az övék legyen. Ezért János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adót vetett ki rájuk.

1690-ben Thököly Imre akarta bevenni az erősséget, de Brassóból érkezett segítséggel a császáriak megvédték. A 18. század végén már csak egy porkoláb és 12 városi darabont tartózkodott benne. 1916. december 30-án IV. Károly és felesége Zita királyné került az osztrák-magyar trónra, ekkor Brassó szabad királyi város tanácsa a törcsvári kastélyt koronázási ajándékként Zita királynénak adományozta. 1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Ernst Schnell brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd leányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz

1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdona lett. Az államosítás után kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része 1993-ra készült el. A román visszaszolgáltatási törvény alapján, a már 50 éve múzeumként működő romantikus várkastélyt Ilona hercegnő gyermekei – a Bécsben élő Mária Magdolna és az amerikai építészként is ismert Domonkos – vették át a román kulturális minisztériumtól 2009-ben.

A vár a számtalan átépítés ellenére középkori formáját megtartotta. Tetején ferde négyszög alakú félfedéllel borított torony épült. Tetszetős pártafalak és csipkés ormok idézik a XVI. századi átalakításokat, ablakai és lőrései inkább az elkövetkező évszázadra utalnak. Az udvar sarkában 70 méter mély kút látta el vízzel a várbélieket.

A 100 méter magas sziklaszirten álló kastély, ma mind a négy emeletén múzeumként működik (a román királyi család emléktárgyaiból), értékes bútorokkal és szép szász falusi cserépkályhákkal berendezett lakószobákat láthatunk. A kastély belülről meglepően otthonos, tényleg úgy néz ki, mint Mária királyné korában, az 1920-as, 30-as években. Azért a rejtélyes csigalépcsők, misztikus kis zugok megalapozzák a horrorfilmek hangulatát.
A belsőtornyos vár tövében, napjainkban dúl a vámpírkultusz, ennek köszönhetően évente félmillióan látogatnak el ide.

Írta, szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
*kirandulastippek.hu/szaszfold/torcsvar
*szekelyfoldiinfo.ro
*A kastély hivatalos oldala