TÁLODI SZENT ERZSÉBET KOLOSTOR

TÁLODI SZENT ERZSÉBET KOLOSTOR

Pula falu határában, Tálod-völgyben, a Veszprém-Tapolca közötti úttól délre Bakony sűrűjében, a Vázsonyi-Séd patak mellett, Nagyvázsony közelében található az egykori Tálod falu temploma.
A falu a forrásokban legkorábban 1171-ben szerepel, mely Benedek veszprémi ispán végrendelete, mely szerint Tálod községben a leányának adta három ekényi földjét és négy szolgáját, akiknek a nevei a következők: Zuga, Miku, Szerém és Burucci.
Kora középkori iratainkban Thalad néven említik.
Tálod falu templomát a XIII. század elején építették.
A falu és a templom sorsáról csekély információ áll rendelkezésre.
A tálodi kolostort pálos rendi szerzetesek alapították.
A Pálos rendet (Boldog) Özséb 1245 körül alapította Esztergom közelében a Pilisben. Hamarosan az ország több területén fölbukkantak a pálos regulát követő szerzetesi közösségek. Pál Veszprémi püspök 1263-ban kapott megbízást arra, hogy egyházmegyéjében összeírja a pálosok kolostorait.

A falu környéke a középkorban még más képet mutatott. A Vázsonyi-Séd patak pulai szakaszán ma is látható a három középkori halastó gátjának maradványa. Mindhárom halastó vize, illetve az abból kifogott élőhal a Tálodi-kolostor szerzeteseinek böjtös élelmezését szolgálta. A „tartalék halat a Klastrom vízmedencéjében tartották. A pálosok a már rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint nagy hangsúlyt fektettek a vízgazdálkodásra. Szerény méretű birtokaik gazdasági lehetőségeivel és a remeterendi életvitellel harmonizálva általában arra törekedtek, hogy a kolostoraik közelében lévő vízforrásokat komplex módon, malmokkal és halastavakkal használják ki. A pálosok emellett kifejezetten törekedtek a közeli piacos központokban, mezővárosokban található jövedelmező malmok birtoklásának megszerzésére is. Az itteni Séd vizében bőven élt apró kishal, s ugyancsak nagy számban volt lakója folyami rák is.

A kolostor alapítása

A Rátót nemzetségbeli Gyulaffyak egy tagja, Keszi (Keséi, Keszővi, Kresevi) II. Lőrinc alapította a táladi pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, a falu melletti erdőségben. Az alapítás pontos idejét nem ismerjük, azonban, ha elfogadjuk Hervay Ferenc feltételezését, miszerint: „teljesen hallgatnak a források az Idegsyt nevű kolostorról, ami talán azonos a Pula és Nagyvázsony között fekvő Táloddal, amelynek ugyancsak Szent Erzsébet volt a védőszentje, akkor azt mondhatjuk, hogy a táladi kolostor Idegsyt néven 1263-ban már biztosan létezett, s csak a későbbi források említik Tálod néven. Pál veszprémi püspök 1263-ban kelt írása szerint végig járta a Pálos kolostorokat, körülbelül ezen a helyen vagy a környékén egy Idegsít nevű kolostort említ.”

Ami biztosan állítható, hogy 1324-ben már létezett, amikor a Rátót nembéli Keszi Lőrinc és fiai a pálosok Szt. Erzsébet tiszteletére emelt templomának Thalad nevű birtokot ajándékozzák. Ezt Nagy Lajos 1373-ban megerősíti. Az 1324-es oklevél már egy kész templomot és kolostort említ, alapítása tehát a XIII. század végére eshet és ekkor Tálod birtokosa a Rátót nembéli Gyulaffy család volt.

A romoktól kissé lejjebb, egy kőből rakott medencénél fakad a Kinizsi-forrás. Ez a még ma is patakot adó bővizű forrás nyújtott lehetőséget a kolostor alapítására. A 13. század közepén alapított Pálos szerzetesrend számára épült monostort 600 m. hosszúságú kőfal vette körül. Az udvar északnyugati sarkában fakadt a bővizű forrás, és ugyanitt található a víztároló medence is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron különféle rendeltetésű épületek nyomai fedezhetők fel. A kolostor temploma egyhajós, 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Ehhez csatlakozott az északi oldalon a szerzetesek számára épült 32×36 méteres, három szárnyból álló kolostor.

A pálosok 1480 körül elhagyták a kolostort és átadták a ferenceseknek. A szerzetesek minden bizonnyal a közeli Kinizsi Pál által alapított nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek át.

1535-ben még 15 ferences tartózkodott a falai között. 1552-ben Veszprémet megszállta a török, a kolostort a nagyvázsonyival együtt a végváriak felrobbantották, nehogy a törökök beléjük költözzenek.
Így a házak és a templom pusztulásnak indult, a területet a természet visszavette. Az évszázadok során teljes feledésbe merült a templom és a falu. A növényzettel teljesen benőtt romokat Rómer Flóris találta meg a XX. század elején.

És hogy miért is érdemes meglátogatni a romocskát? Egyrészt egy szuper túra része lehet a tálodi kolostor-Kinizsi-forrás-Szent Ilona templomrom-nagyvázsonyi pálos kolostorrom és a Kinizsi vár bejárásával együtt. Másrészt a hozzá vezető út is gyönyörű, az erdőt kisebb tisztások, virágos rétek szabdalják, a közelben csobog a Vázsonyi-Séd, és a kis kápolnát övező erdő sejtelmes békét áraszt magából a megfáradt vándor számára.
Megközelíthető Nagyvázsonyból, az Országos Kéktúra jelzéseit követve nyugati irányban.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás :
*varlexikon.hu/talod
*balatoniromok.blogspot.com/…/szent-ilona-templomrom…
*awilime.com/…/eltunt_arpad_kori_falu_16_talo…/cH

fotók: Simon Zoltán