NAGY KÓCSAG A MAGYAR TERMÉSZETVÉDELEM CÍMERMADARA

NAGY KÓCSAG A MAGYAR TERMÉSZETVÉDELEM CÍMERMADARA

A nagy kócsag (Ardea alba) magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is látható. 19. században kis híján a kócsagtollviselés divathóbortjának az áldozatául esett. Magyarországon a kócsagtollas süvegek alapanyagául szolgált a nászruhájának dísztollai ezért kis híján kiirtották, mivel a dísztoll-kereskedelem meglehetősen jól jövedelmezett. Az a tény, hogy mindezek ellenére még ma is megcsodálhatjuk, a magyar természetvédelem egyik sikertörténete…

Európa legnagyobb közhasznú természetvédelmi szervezete, a Brit Királyi Madárvédelmi Egyesület 1889-ben éppen a kócsagok kíméletlen pusztításának a megakadályozására jött létre. A magyar természetvédők is nemzetközi összefogást kezdeményeztek e pompás madár védelmének érdekében. Többek között ez a kezdeményezés tette lehetővé azt, hogy
1924-ben alkalmazták az első kócsagőrt a Kis-Balatonon, ami igen jelentős állomása volt a magyar természetvédelem történetének.

Magyarországon az állományát a szakemberek immár háromezer pár felettire teszik, míg Európában 24 ezerre.
A hetvenes évek után állománya folyamatosan növekedni kezdett. A halastavakon még mindig problémát jelent a zavarás, a fészkelőhelyek növényzetének kaszálása és égetése, még akkor is, ha nem fészkelési időben végzik. Kiterjedt, időszakos elöntésekkel, valamint a nádaratás megfelelő időzítésével állománya tovább növelhető. Korán, már február végén, március elején visszatér telelőterületeiről. Elvonulásuk szeptemberben kezdődik, de még novemberben is sok helyen látni. Egyre nagyobb számban telelnek át példányai a Kárpát-medencében is.

Megjelenése

A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapású röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni. Ujjai feketék, szemben a kis kócsag sárga ujjaival

Testhossza 85-100 centiméter, szárny-fesztávolsága a 140-170 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, bár tömegét tekintve a hím kissé nagyobb, 1030 gramm körüli, míg a tojó mintegy 960 grammot nyom.

A nagy kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes. Nászruhája szintén fehér, ám sok gémfélével ellentétben nincs bóbitája, helyette hosszú, fátyolos szárnytollai nőnek; ilyenkor csőre rózsaszínes, pirosas, később fekete (olykor sárga tővel), arcbőre élénkzöld, lába pedig fekete.

Élőhelye, költése

A Kárpát-medencében élő madarak egy szigetszerűen elkülönült populációt alkotnak. Eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasok és ősmocsarak fészkelője volt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. Telepeinek nagysága változó, a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjed. Fészkét legtöbbször sűrű, avas nádba rakja. A nádszálakat 130-150 cm magasan elfektetve töri meg, hogy erre az alapra építse fészkét, melynek anyaga nagyrészt szintén nád. Fészekalja 3-4, ritkán 5 világoskék tojásból áll. A kotlási idő 25-26 nap. Más gémfélékhez hasonlóan a fiókák még röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből. A szülők ilyenkor tovább etetik őket. Erős napsütés esetén a az öreg madarak fiókákat szárnyukkal árnyékolják. Röpképességüket 34-35 napos korukban érik el. Főként a sekély, alacsony növényzettel ritkásan benőtt vizeken táplálkoznak. Elsősorban halakat, kisebb mértékben csíborokat, szitakötőlárvákat fogyasztanak, de békákat, gyíkokat, lótücsköt és kisemlősöket is fognak. Az ősszel vonuló, és a növekvő számban áttelelő példányok gyakran szürke gémekkel együtt egerésznek, pockoznak a tarlókon és lucernásokban.

Szerencsésnek mondhatja magát az a természetjáró, aki – ahogy mondani szokás: jókor, jó helyen jár – és megfigyelheti a nagy kócsag türelmes kivárásra, majd villámgyors lecsapásra épülő táplálékszerzési stratégiáját, megcsodálhatja jellegzetes röptét, amint hátranyújtott lábbal, nyakát S-alakban meggörbítve, lassú szárnycsapásokkal szeli a levegőt.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
*MME
*felvidek.ma
*Wiki

fotók: Marc Costermans/Biosphoto