NE FÜTYÜLJÜNK RÁ – EURÓPAI FÜTTYNYELVEK KIHALÓBAN

NE FÜTYÜLJÜNK RÁ – EURÓPAI FÜTTYNYELVEK KIHALÓBAN

Ma már teljesen természetes, hogy a világ túlsó felén élő ismerősünkkel is azonnal kapcsolatba tudunk lépni. A modern telekommunikációs eszközök előtti időkben elődeink azonban csak azokhoz tudtak szólni, akik halló- vagy látótávolságra voltak tőlük. Az élelmesebb ősök – elsősorban a magashegyi pásztorok – rájöttek, hogy a leghangosabb kiabálásnál is sokkal hatékonyabb az éles füttyökkel folytatott kommunikáció, mert ezzel ki lehet terjeszteni a hallótávolságot. Míg a beszélt nyelveknek megvan az a korlátjuk, hogy maximum pár száz méteres távolságon belül működnek, egy ügyesen fütyülő ember hangja kilométerekre is elhallatszódhat, ha pedig völgyes-hegyes terepen fütyül, akár 10 kilométeres távolságra is elérhet a hangja.

Európában főleg hegyvidéken élő, pásztorkodással foglalkozó népek között alakultak ki és terjedtek el a füttynyelvek. A legismertebb példa a La Gomera szigetén használatos silbo gomero nyelv, amelyet úgy védtek meg a kihalástól, hogy 1999-től az iskolai tananyagba emelték, így azóta minden gomerai iskolás elsajátítja a helyi füttynyelvet. Ma már a sziget teljes lakossága, 22 ezer fő „beszéli” és ténylegesen használja is, ezzel a legnagyobb füttynyelv lett a világon. La Gomera hegyeit járva érdemes fülelni, hátha felhangzik a füttyszó, amint két ember a távolból társalgásba kezd. A kezdeményezés sikerét bizonyítja, hogy 2009-ben az UNESCO a szellemi kulturális világörökség részévé tette a silbo gomerot.

A fütty-nyelv pontos eredete nem egyértelmű. Talán az Atlasz-hegység néptörzsei hozták magukkal a Kanári-szigetekre a mai Marokkó területéről. Bizonyosan lehet tudni, hogy 1413-ban két francia misszionárius Le Canarien című írásukban a sziget egy furcsa törzséről számolt be, „amely csak ajkaikkal beszél”. Abban az időben a fütty-nyelv még El Hierro és Tenerife szigetén is használatos volt a guancsok nyelvén. A szigetek spanyol meghódítása óta a spanyol anyanyelvűek is átvették a fütty-rendszert mint kommunikációs eszközt. Ennek oka a közösségek elszigeteltségében rejlik. A telepeseket gyakran hosszú és mély völgyek választották el, és a hangos kiabálás hosszú távon nem tűnt elég kielégítő megoldásnak. A nyelv kialakulásának is ez lehetett az oka. Az őslakosság már a 15. században eredményesen tudott védekezni fütty-nyelve segítségével a spanyol hódítók és kalózok elleni harcában.

A silbo gomero egy olyan nyelv, melynek jelentésmegkülönböztető elemei a bizonyos hangmagasságú és hosszúságú füttyök. Alapvetően két magánhangzót és négy mássalhangzót különböztetnek meg, több variánsban a hangmagasság és hangerősség váltakozásának megfelelően. A nyelvészek túlnyomó többsége teljes rangú nyelvnek tekinti, a Silbo egyben a leghangosabb természetes emberi kommunikációs eszköz illetve mód, amely segédeszközök nélkül működik. A hallótávolság a széliránytól függően 8-10 kilométer között változik. A füttytechnika részét képezi a mutató illetve a középső ujj valamint az ajkak. A különböző hangmagasságokat a nyelv szájon belüli helyzetének változtatásával lehet elérni, olyan módon, hogy a levegő kipréselésekor az ajkakat összepréselik illetve elernyesztik. A másik kézzel lehetséges a hang irányát befolyásolni.

Jól mutatja, mi lett volna a helyi füttynyelv sorsa a tudatos beavatkozás nélkül: a szintén a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierrón mára már csak pár tucat ember ismeri a füttynyelvet.

Hasonló füttynyelvet használnak Törökország északkeleti, hegyes részén, a Kuşköy nevű faluban is, amit a „madarak falvának” is neveznek. A közel 10 ezer fős helyi közösség által használt török nyelv füttyváltozata a mobiltelefonok elterjedése óta sajnos erősen kihalófélben van, ahogy erre az UNESCO is felhívta a figyelmet, és 2017-ben sürgősen védelem alá helyezendő szellemi kulturális világörökség részévé tette.

A második legnagyobb görög szigeten, Évián található apró falu, Antia is füttyszaváról ismert. A görög füttynyelvet (szfiria) beszélők, pontosabban fütyülők szinte tökéletesen el tudnak beszélgetni egymással fütyülve is. Míg 1982-ben még mindenki beszélte a 2500 éve fütyült görögöt a településen, mára sajnos csak 6, többségében idős lakos maradt, aki érti és használja ezt a különleges kommunikációs formát.

A telefonok, az internet, és kiváltképp az okostelefonok korában azt gondolhatnánk, hogy mára teljesen kihaltak ezek a füttynyelvek, de szerencsére ez nincsen teljesen így. Igaz, hogy a fennmaradásukért erőfeszítéseket kell tennie az adott kormányzatnak és a nemzetközi szervezeteknek, de meglepő módon léteznek, és néhány helyen még a mai napig használatosak, a beszélt nyelv hangjait és hangsúlyát felhasználó füttynyelvek.

https://www.youtube.com/watch?v=SjcVLLdPCoU&feature=emb_share&fbclid=IwAR3e8ZgNdPPHQV7cdqEQ2th3Jzmuh0QBWRynP8kAlix6b-qAe1rKjC59-7s

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *