SZENT MIHÁLY PÁLOS KOLOSTOR ROMJAI, NAGYVÁZSONY
Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, vár, más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk.
De nem csak a letűnt korok romantikus hangulatát árasztó romok miatt, hanem a gyönyörű panorámáért is érdemes megmászni a Balaton-felvidék hegyeit.
A kolostort Kinizsi Pál építtette a róla elnevezett vár közelében a XV. század folyamán. Különlegessége, hogy jelenlegi állapotát nem csupán az azóta eltelt időnek köszönheti, hanem annak a ténynek is, hogy a török támadások idején felrobbantották, hogy az ellenség ne tudja erődítményként használni.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend vázsonyi templom és kolostor együttese még romjaiban is a késő gótikus egyházi építészet kiemelkedő alkotása. Ma már nehéz elképzelni a 16 m belmagasságú, hálóboltozatos, mérműves ablakokkal és gazdag felszereltséggel ellátott, Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templomot és a hozzá tartozó kolostor együttest, mely virágkorában 20 – 25 pálos szerzetesnek adott otthont.
Az alapítólevél 1483 május 5-re datálódik, de az építés már előrehaladott állapotban volt.
A kolostort a helyi népi monda szerint Kinizsi egy török rab váltságából fedezte. Ezt némileg alátámasztja az a tény, hogy Kinizsi fegyvertársa Báthori István a kenyérmezei csata zsákmányából építette a nyírbátori kolostort és templomot.
A kolostor 1485-86 körül készülhetett el, bár további építkezésekről még 1499-ben is tudunk.
Kinizsi Pál és özvegyének, Magyar Benignának a második férje is itt lelt örök nyugalmat. Mind a kettő sírkő a várban van kiállítva.
A mohácsi vész utáni ketté szakadt országban polgárháború dúlt. Mindkét király híveket toborzott. A nagyvázsonyi pálosok a birtokaik fekvése miatt I.Ferdinánd oldalára álltak, aki 1528-ban védlevelet bocsátott ki, melynek értelmében a kolostorban hadakat elszállásolni tilos. Ezzel szemben János király a kolostor javait 1530-ban az örményesi pálosoknak adományozza.
1552-ben Veszprém elestekor már csak néhányan lézengenek a kolostor falai között. A kolostort májusban Horváth Péter, Horváth Gáspár, Csoron János és Gyulaffy László lerombolja
“amikor Veszprémet a török megvette, úgy pusztult el. Az urak rájöttek és porral (megj.: puskaporral) hányatták a klastromot, a tálodival és városlődivel együtt, félvén attól, hogy a török beléjük száll.” A kövek nagy részét a vázsonyi vár megerősítésére használták fel.
írta és szerkesztette: Simon Zoltán
Forrás : https://varlexikon.hu/szent-mihaly-kolostor-nagyvazsony
https://studhist.blog.hu/…/11/nagyvazsonyi_palos_kolostorrom
fotókat készítette: Simon Zoltán
SZENT MIHÁLY PÁLOS KOLOSTOR ROMJAI, NAGYVÁZSONY
