CSOBÁNCI “ROSSZTEMPLOM”

CSOBÁNCI “ROSSZTEMPLOM”
(Csobáncszögi/Csobáncközi templomrom)

A Csobánc-várhoz tett túránk során találkoztunk a hegy oldalában a Rossz-templom rommal.
A rom a középkori Csobáncszög vagy Szögi falu templomának romja. Faluval kapcsolatban nagyon kevés információnk van.

A vidék eredetileg a Balaton nyugati táját megszálló Lád vagy Vérbulcsú nemzetség szálláshelye, amely csak a X. század második felében kerülhetett a fejedelmi nemzetség kezére. A királyi birtokok megszervezése után a zalai várispánság területéhez tartozott, környéke pedig a veszprémi püspökség és a káptalan, meg az Atyusz nemzetség birtoka lett. Csobánc nevével 1221-ben találkozunk először, amikor az Atyusz nembéli Sal comes elajándékozta Chobanch-hegyi szőlőjét.
Magáról a faluról ebből az időből még semmit sem tudni. Feltételezhető, hogy a XII. században települt be, amikor az egyre fokozódó szőlőművelés a hegyek magasabb pontjait is birtokába vette.

1407-ben Chobanchzygy néven említették, melyben a hűtlenségbe esett Gallus, és örököseitől Luxemburgi Zsigmond király elvette Chobanchzygy falut, és Gersei Pethő Jánosnak adományozta, melynek birtokában Borbála királyné 1407-ben nevezett urat, János veszprémi püspök által oltalmaztatja.

Egy 1464.08.01-én, Budán kelt oklevél szerint Guti Ország Mihály nádor meghagyja a kapornaki konventnek, hogy küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében a nádori ember a megyében tanú vallatással megállapítsa, igaz-e Gerse-i Pethew özvegyének, Katalin asszonynak és János meg György nevű fiainak panasza, amely szerint Kanizsai Miklós és László családjukkal és jobbágyaikkal a panaszosok Zala megyei Chobanzegh nevű birtokára törtek és onnan a jobbágyok összes állatjait elhajtották és ingóságaikat elvitték. Amennyiben a panasz igaz, úgy a nádori ember a hatalmaskodókat inszinuációval idézze törvénybe.

Később, a török időkben Csobánc várához tartozott és földesurai a Gyulaffyak voltak.

Csobáncszög a török veszély ellenére is jelentős hellyé fejlődött a XVII. századra, ugyanis a vár közelsége megvédte a török veszedelemtől. Fennmaradt pecsétnyomója szerint mezővárosi rangot viselt.

A vár pusztulása után a környék elszegényedett, és elnéptelenedett. Lakói a XVIII. század elején Diszelre vonultak, így a XVIII. század végén már csak egy kis falucska maradt. Ekkor még öregek emlékeztek arra, hogy Búcsúk idején Csobánc templomához a kalmárok szekereit felvontatták, mert a kocsiút már nem volt járható.

A falu határában a XVIII. század közepén még látható volt egy „régenten épült, kicsiny és kerek jégverem forma Templomocska”, amelyet Esterházy Antal állíttatott helyre. Érdekes hasonlóság, hogy Rómer Flóris 1861-ben szintén egy kerek kápolna romját mérte fel és rajzolta le vázlatkönyvében a Gyulakeszitől Badacsony felé tartó út mentén.
Ugyancsak Rómer naplójában találkozunk először a Csobánc északi lejtőjén található pusztatemplommal. 1861-ben Rómer Flóris így emlékezett meg róla:
„A régi falu a hegyoldalán álló rom templom mellett állt, honnan Diszelyre levonultak, egyedül néhány ház Csobáncz falucska maradt a hegy alján.”

A tudós pap tanár ezt is megörökítette naplókönyvében, leírva a keletelt szentélyű templom méreteit, végigfutó lábazati párkányát, a félköríves apszis – akkor még bedőlve látható – bolthajtását, ablakait és falfülkéjét. Rómer ceruzarajzán a nyugati homlokzat oromzatos fala ugyanolyan, amilyennek mostani állapotában találjuk, csak a bejáratát zárja el vasrács a nemkívánatos látogatóktól.

Entz Géza 1958-ban megjelent balatoni műemlék-monográfiájában azt írja: a román stílusú templom, amely a középkorban Csobánc város tulajdona volt, magánkézbe került, s gazdája borpincét épített a szentélyében. A könyv 22. oldalán látható a csobánci templomrom felmérési alaprajza is, amely öt méter széles, kilenc méter hosszú hajót s ugyanolyan széles ívű szentélyt ábrázol.

A „rossztemplom” egyhajós, félköríves szentélyű kőépület volt, déli oldalán félköríves kis ablakokkal, nyugati homlokzatán pedig kapunyílással.
A templom a XIII. században épülhetett. A templomról középkori okleveles említést nem ismerünk.
A templomrom több hasonló rommal ellentétben ma már nem is igazán hasonlít templomra.
A hajdani templom romját a helyi gazdák gazdasági épületnek is használták egy időben, ennek nyomait is őrzi a rom. A falu helyén ma szőlő van, a temploma tető nélkül árválkodik a hegy oldalában. Sorsára hagyta a történelem.
A helybeleik által Rossz templomnak nevezett épületet a Diszel község temetője mellől (zöld turistajelzéssel) a Várhegyre vezető meredek út mentén, szép szőlőskertek közt találjuk.
Vagy Gyulakeszi felől csak a vár irányában kell haladnunk.
A Rossz templom fölött a Csobánc megkövült lávaoszlopai tornyosulnak. Varázslatos látkép tárul innen elénk a Tapolcai-medence északi részére, Hegyesd tökéletes cukorsüveg csúcsára és a szintén vulkáni tanú Halápi-hegy rongyossá kibányászott maradékára.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás:
*https://www.awilime.com/…/eltunt_arpad_kori_falu_34_csob…/bg
*https://www.turautak.com/…/templ…/csobanci-rossztemplom.html

fotók: Simon Zoltán felvételei