NAGY KÁROLY CSILLAGÁSZ, A MÉTERRÚD, ÉS A HEGYIKASTÉLY

NAGY KÁROLY CSILLAGÁSZ, A MÉTERRÚD, ÉS A HEGYIKASTÉLY

Ha valaki nem vasúton akar eljutni Bicskére, annak a 784-es járatszámú autóbuszra kell jegyet váltania. Ahogy a busz elhagyja Mányt – mielőtt az út átbújna az M1 autópálya alatt – a következő megállóhely neve Bicske, Hegyikastély.
Aki itt leszáll igencsak csodálkozik, hiszen sem hegyet sem kastélyt nem talál. Akkor honnan az elnevezés és miért érdemes itt leszállni? Nézzünk csak körül….
Ha átmegyünk az út túloldalára rövid séta után egy torony és egy mauzóleum romjait és néhány kőhalmot találunk. Ki volt az építtető és mi volt a szándéka?
Azzal kell kezdenünk, hogy egy komáromi nagypolgári családban Nagy Mihály gyógyszerész és neje M. Molnár Erzsébet első gyermekeként, megszületett 1797. december 6.-án Rév-Komáromban Nagy Károly. A felvilágosult református család a lehető legjobb tanulmányi lehetőségeket igyekezett nyújtani a fiúnak. A pozsonyi gimnáziumban a fiatal Nagy Károly, a kötelező tantárgyakon kívül a francia nyelvet is tanulta. Természetesen megtanult latinul és németül is.
Nagy Mihály 1810-ben bekövetkezett halála miatt, özvegye, Molnár Erzsébet 1811. január elsején eladni kényszerült a gyógyszertárat. A 20.000 forint eladási árból, az örökségből finanszírozta az édesanya fia további tanulmányait.
Az ifjú, gyógyszerészgyakornoki idejét Komáromban, segédéveit Pesten és Kolozsvárott töltötte. 1819-ben Bécsbe utazott, ahol folytatta gyógyszerészeti tanulmányait. Szorgalma eredményeként 1824-ben szerezte meg gyógyszerészi oklevelét, mégpedig a legmagasabb gyógyszerészeti képesítést jelentő “doctor chemiae” címmel.
Bécsi tanulmányai közben tökéletesen elsajátította – a latin mellett – a francia, angol és német nyelvet, valamint Huszár Benő neves orientalista professzora segítségével az arab nyelvet is.
Nagy Károly érdeklődése ekkoriban – a kémiai tudományok mellett – fokozatosan kiszélesedett a matematika, fizika, geológia, közgazdaságtan és legfőképpen a csillagászat irányában. A bécsi évek alatt ezekben a tudományokban is szaktudóssá képezte magát. Magántanítványokat fogadott, bécsi arisztokraták, nagypolgárok gyermekeit vezette be a matematika és a természettudományok rejtelmeibe és így tett szert némi jövedelemre is.
Több ismert személyiséggel, neves tudóssal ismerkedett meg Bécsben. Ezek között további pályájára meghatározó hatással volt Josef Johann Littrow (1781-1840), a bécsi egyetem csillagászati obszervatóriumának igazgatója, aki korábban a budai Gellérthegyi Csillagászati Intézet vezetője volt. 1816 és 1820 között.
A Bécsben töltött esztendők alatt ismerkedett meg Károlyi Lajos gróffal (1799-1865), aki mint bécsi magyar arisztokrata, meglehetősen nagy lábon élt, aminek következtében anyagi zavarba került. A pénzügyekben is tehetséges Nagy Károly aki közgazdaságtant is tanult – rövid időn belül rendbehozta a tékozló gróf pénzügyi helyzetét, amit Károlyi gróf úgy hálált meg, hogy segítőjét főpénztárnokává, pénzügyi tanácsosává, nevezte ki. Ezzel biztosítva lett Nagy Károly anyagi helyzete is, jól jövedelmező állásra tett szert.
Természettudományos érdeklődésére és ismereteire azonban a legdöntőbb hatással az amerikai útja volt 1832-33-ban.
Időközben tudományos ismeretei és érdemei elismeréseképpen a Magyar Tudós Társaság 1832. március 9.-én választotta levelező tagjai sorába Nagy Károlyt.
Csillagászati eszközök beszerzéséhez nyújtott segítségét , szakszerű tevékenységét igen nagyra értékelték Philadelphiában. 1833. március elsején írásbeli javaslatot terjeszettek az Amerikai Filozófiai Társaság testületi ülése elé. A 12 soros javaslatban érdemei elismeréseként, felajánlják Nagy Károlynak az APS tiszteletbeli tagságát.
“Nagy Károly urat, Pest, Magyarország, az Egyesület tagságára jelöljük… képességei, mint csillagász és matematikus, feljogosítják erre a kitüntetésre
Az elkövetkező időszakban is Nagy Károly maradt a két tudományos intézmény közötti legfontosabb összekötő.
Visszatérése előtt az Egyesült Államok polgári diplomájával tisztelték meg vendéglátói, így őt az első magyarként tarthatjuk számon, aki a Függetlenségi Nyilatkozat után szerzett amerikai állampolgárságot.
Batthyány Kázmérnak, aki már a 30-as évek második felétől mecénási szerepet vállalt a magyar művelődés és kultúra felvirágoztatása terén, 1837 végén több családi birtok került tulajdonába és magyarországi birtokainak központját Bicskére helyezte. A Károlyi birtok pénzügyi rendbetétele, mint referenciamunka alapján Batthyány Kázmér előbb pénzügyi tanácsosává tette a tudóst, majd teljhatalommal bízta meg gazdasági ügyeinek vitelére, bízva kiváló közgazdasági zsenijében. A kitűnő szakember a rábízott birtokok pénz- és gazdálkodási ügyeit rövid időn belül rendbehozta, Batthányt pedig megtanította a magyar nyelvre, társadalomtudományi ismereteit megosztotta vele. Nagy Károly közvetítésével jött létre Vörösmaty Mihályhoz fűződő baráti kapcsolata is.
Nagy Károly már 1833-ban bemutatott egy tervet a Magyar Tudós Társaság előtt, egy új és magyar elnevezésekkel készítendő földteke tervéről.
Batthyány Kázmér több mint tízezer ezüst forintot áldozott arra, hogy megvalósulhasson Nagy Károly oly régen dédelgetett terve: a magyar nyelvű feliratokkal ellátott ég- és földteke megalkotása. A földgömbök előállítási ára példányonként 25 forintot tett ki. A tekéket ingyen ajándékozták oda a földrajzot magyar nyelven oktató magyarországi és erdélyi tanintézeteknek. A korabeli lapokban, jelentették meg felhívásukat a kiadók, amelyre jelentkeztek az igénylők, és így osztották el a fontos földrajzi segédeszközöket.
A földgömb mai szakvélemény szerint is jól sikerült. Magyarországon 9 várost tüntet fel, ezek: Buda, Pest, Pozsony, Sziget, Kolozsvár, Nagy Szeben, Temesvár, Pétervár, Fiume. Néhány érdekességet is találunk a feliratok között. Alaszka keleti szélén a 240° mentén: “Határ az orosz ‘s britt Amerika között az 1825 egyezkedés szerint.”; Közép-Afrikában: “Világhát, melynek éjszaki folytatása még ösmeretlen” és “Ismeretlen föld”.
A földteke megjelenését nem sokkal később követte az égteke is, még 1840-ben.
Elmondja e helyen azt is, hogy az eddig megjelent égtekék többségén a csillagképek megszemélyesítését láthattuk, mitológiai személyek és az emberi képzelet egyéb fantáziaképei borítják ezeket az éggömböket. “Az ily égteke sokkal borzasztóbb látvány, mint Shakespeare ‘boszorkányainak katlana, mely utóbbiban sok kígyó,béka ‘s egyéb mi van ugyan, de annyi mennyi az előbbin teljes lehetetlenség.” Különböző képzeletbeli égi alakzatok felsorolása után teszi fel a kérdést: Melly beteg phantasia kell, hogy a’ felséges, csendes és tiszta kék égen ragyogó csillagok helyébe illy bosszantó s egyszersmind nevetséges zagyvát képzeljünk?” “Mindez a magyar égtekéről elmaradt, ‘s noha a’ csillagzatok’ nevei megtartattak,azoknak határait alig észrevehető vonalak jelelik.
Munkásságának koronája lett volna a Bicske mellett szerzett nemesi birtokon épülő csillagvizsgálója. Egész életén át megtakarított pénzét áldozta megvalósítására, felszerelésére, műszereire, könyveire. A Bécsben élő Nagy Károly 1847-re Bicskére – gr. Batthyány Kázmér birtokainak Fejér megyei székhelyére – költözött, és itt a gróf uradalmi igazgatójaként tevékenykedett. Megtakarított pénzén, 460 ezüst forintért, megvásárolt a bicskei Batthyány-birtokból egy legelő-részt, a településtől észak-keletre fekvő Galagonyás elnevezésű dombon.
A 11 és fél holdra terjedő birtokán fogott hozzá régen dédelgetett terve megvalósításához. Kondor Gusztáv így emlékezik meg Nagy Károly e nagyszabású tervéről: “Régi kedvencz eszméje volt Magyarországon, egy, a tudomány magasságán álló csillagászati observatoriumot felállítani, mivel a budai és egri observatoriumok még csak létezésük jelét sem adták, s kifejezése szerint egy “batkát” sem érnek. Szándéka volt még Bicskén egy szeminariumot is alapítani, melyben matematikusokat, természettudósokat és csillagászokat akart kiképeztetni.”
A hazai csillagászati tudományok gazdag hagyományait folytatta Nagy Károly, amikor önálló csillagászati intézmény építését kezdte meg Bicskén.
A 19. század elején Magyarországon négy csillagvizsgáló volt: Budán az egyetem Obszervatóriuma, az egri líceum csillagvizsgálója, a gyulafehérvári Batthyány-féle csillagvizsgáló és a kolozsvári főiskola intézete. Ezek az intézmények azonban már elavult műszerekkel rendelkeztek, és sokszor igen mostoha feltételek mellett működtek.
Ez az állapot indította Nagy Károlyt a bicskei obszervatórium alapítására. A lelkes, agilis, a matematika, a fizika és kémia területén rendkívül jól képzett Nagy Károly élete fő céljának tartotta, egy – újabb, korszerűbb, tudományos műhelyként is funkcionáló – observatórium létrehozását. Jól ismerte korának legnevezetesebb csillagvizsgálóit. Saját vagyonából hatalmas összeget áldozott erre a célra, de még ez sem volt elegendő, ezért rábírta Batthyány Kázmért egy 100 ezer forintos alapítvány megtételére.
Nagy Károly 1847-ben fogott hozzá csillagvizsgálójának építéséhez Pollack Mihály tervei szerint. Az épület egy nagy központi műszerteremből és könyvtárteremből, valamint két kupolából állott. Ezektől külön állt egy harmadik torony, melynek forgatható fedele volt. Ezek mellett volt a csillagászok lakóháza.
Nagy Károly a műszerek java részét saját maga szerezte be, de ebben a számára oly fontos munkában segítségére volt Mihály nevű testvére is, aki korábban a hadseregnél szolgált. A tudós rábeszélte testvérét, hogy hagyja ott a katonai pályát, és mivel hozzáértő és megbízható emberre volt szüksége, ezért rábízta az obszervatórium építkezésének vezetését. A kiváló műszaki érzékkel rendelkező Nagy Mihályt testvére külföldre küldte azzal a feladattal, hogy tanulmányokat folytasson, a hasonló célból épülő csillagászati obszervatóriumok építészeti megoldásait illetően.
Mihály 1847. június elsején, dokumentumokkal, tervekkel alaposan felszerelkezve hazaindult Hamburgból. 1847. június 3.-n már Bicskén volt. A rendkívüli sietség oka az volt, hogy az építkezéssel kapcsolatos tervek egyeztetésére ekkor került volna sor. Másnap azonban, amikor testvérével a kertben sétált, az hirtelen rosszul lett, összerogyott és meghalt. A váratlan és lesújtó haláleset igen megviselte Nagy Károlyt. Testvére elvesztését követő depressziós állapota jó ideig szüneteltette az építkezést.
Gróf Batthyány Kázmér költségén egy kis mauzóleum , illetve kápolna is épült az obszervatórium mellett szintén Pollack Mihály tervei alapján.
A csillagvizsgáló központi épületében kapott helyet a könyvtárterem, ahová Nagy Károly a közel tízezer kötetre gyarapított többségében tudományos jellegű – gyűjteményét helyezte el. Az obszervatórium műszerezése és berendezése terén sok tanácsot kapott Párizsban működő, világhírű kollegájától, D. F. Aragó-tól.
Az építkezéssel és a műszerek beszerzésével járó óriási kiadásai szinte teljesen felemésztették Nagy Károly vagyonát. Állami segítséget azért sem igényelt, mivel egy a kormányzat beavatkozásástól teljesen független intézetet kívánt működtetni.
A csillagászati munkákat végző szakemberek számára létesített lakóépület már beköltözhető állapotban volt és az ezektől keletre elhelyezkedő kézi csillagtorony is elkészült; műszerekkel is el volt látva; már csak az obszervatórium két vizsgálótornyának forgatható vasfedele hiányzott; a munkát előkészítő szakemberek is a helyükön voltak, amikor az ország politikai eseményei új fordulatot vettek és kitört a forradalom és nyomában a szabadságharc. A katonai műveletek félbeszakították az építési munkálatokat és 1849 folyamán végleg le kellett mondania Nagy Károlynak arról, hogy megkezdje a tudományos munkát Bicskén. A hallatlan anyagi áldozatokat vállaló tudós elkeseredetten vette tudomásul, hogy nemes vállalkozására pontot tettek a nem várt politikai események.
1849. júniusában – egy “magyar” ember feljelentése nyomán letartóztatta őt az osztrák katonaság, mert az obszervatórium előtt álló árbócfára egy saját fantáziájú (de az Egyesült Államok csillagsávos lobogójára hasonlító) zászlót tűzött ki. Ez a lobogó corpus delictinek lett “kinevezve” és “amerikai zászló” gyanánt foglalta le a hatóság. Az idős tudóst pedig felforgató republikánusként éjszakára egy, az udvaron álló ágyú kerekéhez kötözték katonai őrizet mellett. Másnap gyalog Pestre kísérték, ahol is hírhedt Új Épületben (Neugebaude) lelt néhány hétig “szállásra”. Nemsokára bizonyítékok hiányában szabadon bocsátották, visszatért bicskei birtokára, de itt is “szem alatt volt tartva, miért is szomorú napokat élt.”‘
Tervei összeomlását és nyomasztó helyzetét látva igyekezett előkészíteni külföldre való távozását. Könyvtára nem szigorúan tudományos jellegű munkáit eladományozta. 12 holdas bicskei birtokát a rajta álló csillagvizsgálóval és a hozzátartozó épületekkel, felszerelésekkel, műszerekkel, valamint könyvtárral, egy (a császárhoz címzett) alapítólevélben a magyar államnak ajándékozta. Ennek fejében kérte, hogy a zár alá vett gróf Batthyány Kázmér-féle birtokok vagyonából fizessék ki jogos követeléseit és engedjék őt külföldre. Célját sikerült elérnie, és a közel 60 ezer forint értékű, jogos követelését megkapta, többévi részletben. (Csak a műszerek 80 ezer forintjába kerültek!”) Nagy Károly külföldre történt távozása után hagyatékát a Magyar Királyi Helytartótanács leltárba vette,
az egész bicskei vagyon értékét 100 ezer forintban állapították meg.
Nagy Károly mindenkitől elhagyatva, 1868. március 2.-án halt meg Párizsban. Temetésén alig néhány ismerőse vett részt. Sír-helyén sem nyugodhatott sokáig, 1870. szeptemberében Bismarck porosz katonái dúlták Párizst. Lövészárkokat ástak a temetőkben is és az új robbanószerrel a dinamittal töltött gránátok nem kímélték meg a sírokat sem. A temetővel együtt Nagy Károly sírja is elenyészett és később a fény városának terjeszkedésekor helye is eltűnt.
Kevéssé ismert, a méterrendszer magyarországi bevezetésének előkészítésében végzett tevékenysége.
A méter-rendszert tartotta a legjobbnak az összes használatban lévő mértékek között. Sokat fáradozott az új rendszer bevezetéséért. 1844-ben Párizsban járt, ahol is saját költségén vásárolt egy-egy méter, kilogramm és liter etalont, mely etalonok platinából készültek Henry P. Gambey párizsi ékszerész műhelyében. A méter- és kilogramm-etalonok Nagy Károly halála után az Akadémia tulajdonába kerültek.
1869. december 29.-én kelt a Földművelési Ipari és Kereskedelmi Minisztérium átirata,melyet az Akadémiához címzett és benne ezt a kérdést teszi fel.: “vajjon mily feltételek alatt volna hajlandó a magyar államnak azon platinamétert és kilogrammot átengedni, mely a Nagy Károly-féle bicskei gyűjteményéből jutott az akadémia birtokába, s mely étalonok az akadémia véleménye szerint alkalmasak lennének arra, hogy behozatala után, Magyarországon a méter törvényes hosszát és a kilogramm törvényes súlyát képviseljék. ” Az Akadémia átengedte a szóban forgó etalonokat, amelyeket 1870. április elején Párizsba küldtek, hogy ott elvégezzék az összehasonlító-hitelesítésüket.
Ezt követően kerültek a minták a Kereskedelmi Minisztériumba, majd 1874-ben Magyarországon is bevezették a méterrendszert és ettől kezdve a Nagy Károly-féle ősmértékek hivatalos-hitelesítő etalonokká váltak. Nagy Károly még halála után is szolgálatot tett a hazának.
Hiteles arcképe nem maradt fenn.

írta és szerkesztette: Pester Béla.

Forrás:
-Bakos József Nagy Károly 1797-1868 reformkori természettudós élete
és munkássága Bicske, 1994
-Wikipédia
-Csillagászat Hírportál