A RÉGI HASZONÁLLAT FAJTÁK SZOLGÁLATÁBAN

A RÉGI HASZONÁLLAT FAJTÁK SZOLGÁLATÁBAN

Magyarország nemzetközi szinten is meghatározó szerepet játszik a haszonállat-génmegőrzésben, természeti adottságainknak, a Kárpát-medencében honos, különleges genetikai értéket képviselő fajtáknak és génmegőrző szakembereinknek köszönhetően.

A Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) – korábban KÁTKI – az Agrárminisztérium felügyelete alatt működik Gödöllőn. A HáGK elődje két, eredetileg önálló intézményből jött létre. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1897-ben alapították a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telepet és Munkásképző Iskolát, 1899-ben pedig az Állami Méhészeti Gazdaságot, melyek elhelyezésére koronauradalmi területeket használtak fel. A két intézmény különböző néven önállóan működött 1950-ig, az Állattenyésztési Kutatóintézet alapításáig, melyben a Baromfi- és egyéb aprójószág-tenyésztési-, a Haltenyésztési- és a Méhtenyésztési osztály képviselte a kisállattenyésztést.

1952-ben a földművelésügyi kormányzat az Állattenyésztési Kutatóintézet kisállattenyésztési osztályaiból létrehozta Gödöllőn a Kisállattenyésztési Kutatóintézetet, ahol a meglévő alapokon folytatódott a tudományos munka.

Az 1970-es évek közepére a nagy jövedelmezőséget biztosító állami nagyvállalatok, kombinátok kezébe került, melyek fokozatosan monopolhelyzetre tettek szert. Ilyen gazdasági körülmények között a Kisállattenyésztési Kutatóintézet már nem volt versenyképes, a kutatások rovására megerősített nagyüzemi tenyésztői ágazatai tönkrementek, egészen az 1990-es évekig kellett várni, hogy ismét önálló státuszt kapjon.

A KÁTKI neve 2013. május 15-től Haszonállat-génmegőrzési Központra (HáGK) változott, ami ma már pontosabban fejezi ki a régi magyar haszonállatokkal végzett, sokrétű génmegőrzési tevékenységet, a régi fajták védelmét, mentését, vidékfejlesztési-hasznosítási programjait, kutatását és oktatását végző intézmény egyre bővülő alapfeladat-körét. Mindez egy korszak lezárása mellett egy erős alapokon nyugvó, új korszakot is jelez az intézmény történetében.

A HáGK több mint egy évszázados működése során mindvégig jelentős szerepet vállalt a magyarországi kisállattenyésztéssel kapcsolatos génmegőrzési, kutatási, nemesítési, oktatási és szaktanácsadási feladatok ellátásában. Területén és gondozásában található Magyarország egyetlen in vivo baromfi génbankja (élő állatok formájában történő megőrzés), melyben 14 magyar őshonos baromfifajtát tart fenn. In vitro baromfi spermabankja szintén egyedülálló.

A Haszonállat-génmegőrzési Központ fontosnak tartja, hogy olyan állományok kerüljenek az ökotermelők kezébe, amelyek az import szója nélküli takarmányokon is jól fejlődnek és termelnek, ezért a Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék kezelésében lévő ökoterületen nevelési és etetési kísérleteket végeznek, hogy az ökológiai gazdálkodáshoz legjobban alkalmazkodott állományokat alakítsák ki.

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

forrás és fotók:
genmegorzes.hu
agrarunio.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *