BURG KASTL, MAGYAR GIMNÁZIUM BAJORORSZÁGBAN

BURG KASTL, MAGYAR GIMNÁZIUM BAJORORSZÁGBAN

Második Világháború és az 1956-os Forradalom következményeként külföldre menekült, továbbá a történelmi Magyarország határain túlrekedt és nyugatra került, emigrációban szétszóródva élő Magyar családok számára jött létre egy magyar gimnázium Bajorországban.

Kezdetek

Csejtey Béla gimnáziumi tanár és néhány társa, valamint Kálózdi Nándor, Németországi menekült tábor r.k. lelkészének kezdeményezésére jött létre az iskola.
A “8-osztályos” gimnázium azt jelentette, hogy egy asztal volt egy osztály. A teremben tehát 8 asztal mellett 8 tanár tanított egyszerre úgy, hogy az asztalok csak kartonnal voltak elválasztva.
Elemi iskola is volt a táborban, valamivel jobb helyzetben, mert e célra külön barakkszobát kaptak.
Itt és így indult 1946-ban a Németországi Magyar Gimnázium, amelynek egyenes leszármazottja lett a Burg Kastli Magyar Gimnázium….
1958-ben, Nürnberg közelében, festői tájon, Burg Kastlban megnyitotta kapuit Nyugat Európa egyetlen folyamatosan, több évtizedig működő magyar nyelvű gimnáziuma.
A II. Világháború, Európa égése, 1956 menekülthulláma után ajánlotta fel a bajor kormány, hogy az addig csak ideiglenes otthonokra talált magyar oktatási intézmények, állandó és végleges helyet kapjanak. 1958-ra a Burg Kastl-i várban, egy kis bajor falu mellett, a volt bencés kolostort úgy korszerűsítették, hogy az megfeleljen egy iskola és egy egy fiú és leányinternátus követelményeinek. A gimnázium 1958 és 2006 között, 48 évig működött.

Burg Kastl hitvallása

Az iskola magyar betűre, versre, történelemre tanította, ökumenikus keresztény és magyar szellemiséget, kultúrát és hagyományokat megőrző nevelést adott tanítványainak. Ez a nevelés hatékonyan hozzájárult a külföldre szakadt magyarság identitásának megőrzéséhez. Az Argentínában, az Egyesült Államokban, Venezuelában, Angliában és a világ más országaiban született diákok közül a legtöbb német és sokan magyar nyelvtudás nélkül érkeztek a gimnáziumba. Amikor a diákok befejezték középiskolai tanulmányaikat, természetesen továbbra is beszélték anyanyelvüket, és közben megtanultak angolul és németül.
Nemcsak érettségit, de olyan nevelést kaptak a fiatalok, amelynek birtokában jó magyarok, jó európaiak, jó világpolgárok, és ami a legfontosabb, jó emberek lettek.
48 éves működése alatt, mintegy 4000 diák járt Burg Kastlba. A diákok Kastl-i éveik után a világ öt kontinensének országaiban szétszórva aktív szerepet vállaltak és vállalnak ma is a külhoni Magyar diaszpóra közösségi, hagyományőrző munkájában.
Az egykori Burg Kastl-i Gimnázium sikere, az iskola működése közben megvalósult Európai Unió sikere. Az iskolában a magyar mellett az európai jelleg volt meghatározó.
Burg Kastl…

Burg Kastl a középkorig bencés apátság volt. Aki csak futó pillantást vet látképére, szinte a pannonhalmi apátságot véli abban felfedezni. Az iskola célja volt, hogy Bajorországban megfelelő otthont és komoly nevelést adhasson a világ minden részéről oda érkező magyar ajkú gyerekeknek.
Az iskola az eredeti elképzelések szerint, egészen a legújabb időkig egyházi vezetés alatt állt. Dr. Galambos Ireneusz atyát Dr. Harangozó Ferenc követte, majd hosszú ideig Dr. Radics János volt az igazgató, azután pedig a ciszterci rendű Major Márk atya. Őt azután civil tanárok köréből kinevezett igazgató követte.
Az iskola, -főleg az első évtizedekben- állandó anyagi gondokkal küzdött. Noha a német püspöki Konferencia folyamatosan segítője volt az intézménynek, miként a bajor állam is, sajnos mindig probléma maradt a szülői hozzájárulás. Ez érthető Volt, hiszen javarészt menekültek gyermekei nevelkedtek itt és a menekült szülők egyáltalán nem, vagy alig tudtak tandíjat és internátusdíjat fizetni. Az Iskolabizottságnak élén a legnehezebb időkben Msgr. Dr. Ádám György müncheni magyar főlelkész állt. Az ő elszánt küzdelmének köszönhető, hogy végül is oly sok esztendőn keresztül zavartalanul folyhatott az oktatás és a növendékek nem vették észre a nehézségeket.
A diákok, az egész világból érkeztek: Dél-Afrikától Kanadáig, Svédországtól Dél-Amerikáig.
Az évek során lett az iskolának könyvtára, sportegyesülete, cserkészcsapata, énekkara, zenekara, néptánc együttese is.
Az 1989-es rendszerváltás után annyiból változott meg az iskola státusza, hogy már nem lehetett tovább formálisan a ‘menekültek’ intézménye, mivel megnyílt a magyar határ. 1990-ben úgy tűnt, megszűnik minden német támogatás és ezzel megszűnik az iskola is. Antall József miniszterelnök érdeme volt akkor, hogy Kohl német kancellárnál kijárta a további támogatásokat, így az iskola folytathatta a megkezdett munkáját mivel jelentkezők a rendszerváltás után is érkeztek Kastliba, már Erdélyből és a volt Jugoszláviából, majd mind többen közvetlenül Magyarországról.
A továbbiakban az iskola -a fennmaradás érdekében-, megpályázta és elnyerte az “Európai Gimnázium” státuszt a 9 osztályos német modellben. Ennek természetesen következményei is voltak. A civil vezetés alatt álló iskolában kétnyelvű oktatás folyt: magyar és német nyelveken. A Kastli érettségi bizonyítvánnyal pedig a világ bármely egyetemére bátran lehetett pályázni, ennek ellenére 2006-ban csődbe ment és megszűnt.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
Forrás:
Új Magyar Évezred (http://home.iae.nl/users/nickl/umek-47.html)
https://kastl1964.jimdofree.com/iskol%C3%A1nk-t%C3%B6rt%C3…/