A DÉLVIDÉKI FÖLDIKUTYA

A DÉLVIDÉKI FÖLDIKUTYA

A délvidéki földikutya a Kárpát-medence bennszülött állatfaja, mely a Duna-Tisza közötti Homokhátságon és a Vajdaságon kívül sehol a világon nem fordul elő!
Mindössze három populációja ismert: Újvidék közelében; Kelebia, Ásotthalom és Szabadka között a szerb-magyar államhatáron; és Baja város határában. A faj állományának döntő többsége Baján (200 egyed) és a szerb-magyar határon (200 egyed) él. Mivel az egész világon kevesebb, mint 500 példánya él, ráadásul közvetlen és folyamatosan fennálló veszélyeztető tényezők fenyegetik fennmaradását, Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősállata. A délvidéki földikutya a kevés „igazi hungarikumnak” számító állatfajunk egyike, melynek megőrzése Magyarország felelőssége!
A földikutyaformák (Spalacinae) alcsaládja szélsőségesen specializálódott rágcsálókat foglal magában. A Kárpát-medencében öt, egymástól genetikailag jelentősen különböző földikutyafaj él. Az öt fajból Magyarországon három előfordulása bizonyított. Ebből a háromból a címben szereplő jószág, a délvidéki földikutya jövője forog a legnagyobb veszélyben.
A különleges állatra leselkedő legnagyobb veszélyt természetes élőhelyeinek (löszös, löszös-homokos sztyeppterületek) erdőtelepítések és mezőgazdasági művelésbe vonás következtében történő megszűnése, átalakítása és feldarabolódása jelenti, valamint a déli határszakaszon, nem kellő körültekintéssel emelt biztonsági kerítés, melynek építése során több földikutya és élőhelye is elpusztult.
A földikutya patkánynagyságú, hengeres testalkatú rágcsáló, hossza 15–24 cm, súlya 25–35 dkg. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodva fülkagylói nincsenek, szemeit bőr borítja. Nincsen farka, és nincsenek erőteljes ásólábai, mint a vakondnak, a föld alatti járatait inkább a fejével túrja. Bundájának színe a többé-kevésbé a helyi talaj színéhez hasonló.
A felszín alatt
Rokonaihoz hasonlóan a délvidéki földikutya is a föld alatt tölti életének túlnyomó részét, s csak a legritkább esetekben merészkedik a felszínre. Odalent kifinomult szaglásával és hallásával tájékozódik, de képes a Föld mágneses terének, illetve a szeizmikus impulzusok érzékelésére is. Állandó és (ideiglenes) táplálkozójáratok alkotta „labirintusában” kitüntetett szerepe van a táplálék raktározására, az ürülék elhelyezésére, valamint a fialásra szolgáló kamrák rendszerének.
Járatrendszerének összesített hossza a több száz métert is meghaladhatja. Túrásokat készít, amelyek rendszerint szélesebbek és magasabbak a vakondok kupacainál.járatokat hoznak létre.
Táplálkozása
A magányos életmódú délvidéki földikutya elsősorban föld alatti növényi részeket – gyökereket, hagymákat, gumókat, rizómákat – fogyaszt, de nem veti meg a hajtásokat és a gyümölcsöket sem, ha azok elérhető közelségben vannak. Vizet külön nem iszik, beéri menüjének természetes nedvességtartalmával.
Szaporodása
Viszonylag hosszú a délvidéki földikutyák párzási időszaka (január-március), ami a sajátos, föld alatti életmóddal van összefüggésben. A 28 napig vemhes nőstények évente rendszerint egy almot vetnek, és 2 – 4 apróságnak adnak életet. Az ifjú földikutyák még első párzása 10-11 hónapos korukban valószínűsíthető.
Kiemelt oltalom
A délvidéki földikutya a fokozottan védett állatok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 1 millió forint egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kategória-rendszerében a kritikusan veszélyeztetett (Critically Endangered) élőlények közé tartozik.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://www.turistamagazin.hu/…/rejtelyes-talajlako-a-delvi…
https://hu.wikipedia.org/…/D%C3%A9lvid%C3%A9ki_f%C3%B6ldiku…
http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_35_2619
https://greenfo.hu/…/a-delvideki-foldikutya-hazai-allomanya…