800 ÉVES GERCSEPUSZTAI TEMPLOM PESTHIDEGKÚT HATÁRÁBAN

800 ÉVES GERCSEPUSZTAI TEMPLOM PESTHIDEGKÚT HATÁRÁBAN

A mai Pesthidegkúton, a Vihar- és a Csúcshegy közötti nyereg nyugati lejtőjén egykor állt Árpád-kori Gercse faluból, amelynek hajdani létezéséről ma már csak az elmúlt századok írásos emlékei, néhány régészeti lelet és a történelem folyamán többször átalakított, kijavított, s legutóbb romjaiból föltámadt Gercsei Boldogasszony-templom tanúskodik.

A főváros mai területén egykor számtalon kis Árpád-kori, vagy még régebbi falu helyezkedett el. Ezek templomai, kastélyai, kősáncai a kora középkori építészet gyönyörű darabjai voltak. Nagy többségüket elpusztították a háborús időszakok, vagy felfalta a város terjeszkedése.

A Gercsepusztai templom helyén a római időkben már állt valamilyen épület, hiszen a Csúcs-hegy keleti oldalán is voltak római lakóházak és Óbuda sincs messze. Feltárás közben a templom hajója alól is előkerültek római eredetű kövek, sőt a templomot körülvevő falba beépítve is találtak ilyeneket.

Nagy Emese régész 1956 nyarán vezetett ásatást az akkor már romos templom területén. Az ásatások eredményeként a régésznő megállapította, hogy a nyugati homlokzaton, a mai bejárat fölött látható barokk stukkó maradványok, valamint a barokk korban szokásban volt alaprajz miatt vélték korábban az épületet XVIII. századinak, és nem pedig Árpád-kori eredetűnek. Ám bizonyos elfalazásokból, falrakásokból és a környező földeken előkerült középkori cseréptöredékekből Nagy Emese arra a következtetésre jutott, hogy minden kétséget kizáróan egy keletelt (keletre néző szentélyű), többször át- és újjáépített, ám eredeti változatában Árpád-kori templomról van szó.

A bejárati kapu fölött egy szegmentíves lezárású, téglalap alakú nagyobb, s fölötte egy kisebb, kerek ablak látható. Mindkét ablakot és a kapunyílást jellegzetes XVIII. századi, tehát barokk korbeli téglákkal bélelték. A déli homlokzat nyugati felén Nagy Emese kétszeresen elfalazott bejárati ajtót talált. A déli fal keleti felében az Árpád-korra jellemző félköríves lezárású, úgynevezett rézselt ablak látható.

Az Árpád-kori épület pusztulását minden bizonnyal tűzvész okozta.

Az biztosan megállapít-ható, hogy a födémszerkezet leégett, ugyanis a középkori padozatot feltáráskor égett faszénréteg borította, melyre agyagüledék rakódott le.
A templom leromlását az is magyarázza, hogy a falu lakosságát 1595-ben kitelepítették és 1728-ig nem volt gazdája vagyis közel 133 évig nem használták.
Romos állapotából a templom a XVIII. század folyamán született újjá. A német telepesek számára Payermann János solymári és hidegkúti plébános 1728-ban 260 forintnyi összeget kapott a Kamarától a templom helyreállítására.
Fortuna Parti budai kamarai építőmester 1732-ben fejezte be a munkát. Az újjáépített templom barokk stílusú. A szentély két oldalán sekrestyét és még egy tároló helyiséget építettek, ezzel a szentély patkó alakját kiegyenesítették.
A templomot 1774-ben ismét renoválták. Ezt a dátumot jelzi az oromfalon ma is fellelhető évszám. Minden bizonnyal ebben az időben építették meg a karzatot is.

Egykoron Gercse falu plébániatemploma híres búcsújáró hely volt, sokáig itt őrizték a híres Máriaremetei kegyképet. A lakosság által Maria Lustűnak elkeresztelt templom pusztulása 1817 utánra tehető, miután feladatát a közben felépült hidegkúti templom és a máriaremetei, akkor még kápolna, vették át.

A templom közvetlen környékén temetőt találunk (ez is közép- kori jellegzetesség).
A templomhajó alatt és a templomon kívül feltárt sírokból kikerült leletek nem jelezték a falu különleges gazdagságát. Az oltár előtt a Szunyogh és a Terstyánszky család sírkövét találták meg. A két családnak egy ideig a gercsei templom volt a temetkezési helye. Az 1739-es pestis százhatvannégy halottjának nagy része is itt nyugszik.

Bognár Lajos atya, Zelnik József és mások kezdeményezésének, illetve Bujdosó Győző építész kiváló munkájának eredményeként az Óbudai Polgári Társaság és a Pesthidegkút Alapítvány 1996-ban újjáépítette az évszázadokon keresztül elhagyatott állapotban levő gercsepusztai Boldogasszony-templomot. Dékány Vilmos Esztergom-budapesti segédpüspök 1997. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szép számú hívősereg jelenlétében áldotta meg Isten házát, majd bemutatta benne az első szentmisét.

A templom megközelítése nem túl bonyolult, Hűvösvölgyből a 64-es busszal néhány megálló, majd egy tíz perces séta a Vöröskővár utcán, mely egész a templomig vezet.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
http://www.e-pesthidegkut.hu/index.php?inc=anyag/kirak&fa_id=96
http://2.kerulet.ittlakunk.hu/templom/130616/gercse-800-eves-templom-kerulet-hataraban
képek forrása: https://mapio.net/pic/p-338185/