A PORTUGÁL “MESEKASTÉLY”

A PORTUGÁL “MESEKASTÉLY”

A Lisszabontól alig egy órára fekvő Sintra az elvarázsolt kastélyok városa, Lord Byron így írt róla: „a leggyönyörűbb falu a világon”. A 19. századi romantikus építészet egyik legszerencsésebb helyszíne. Szerencsés, mert a korszellem és a környezeti adottságok tökéletes találkozása jöhetett itt létre, mesebeli palotákat, buja kerteket és titokzatos labirintusokat kínálva a korabeli nemességnek és napjaink turistáinak. Messziről uralja a vidéket a hajdanán Hold hegyének nevezett magaslaton épült, Palácio de Pena, mely Portugália hét csodájának egyike.

Élénksárga bástyáival, téglavörös tornyaival, aranysárga kupoláival, játékos, könnyed kapuívekkel, enyhén giccsbe hajló termekkel és szobákkal mesebeli kastélynak tűnik.

A kastély helyén eredetileg egy 1490-ben elkészült kolostor működött. 1755-ben egy erős földrengés akkora kárt tett benne, hogy elhatározták, nem építik fel újra. Idővel széthullottak az erős falak, és elvadult a körülötte fekvő gyönyörű kert is.
Amikor II. Ferdinánd király “hivatalból” megtekintette a romokat, annyira megtetszett neki az ott uralkodó kellemes éghajlat, a varázslatos táj és a kellemesen friss levegő, hogy elhatározta, királyi nyári rezidenciát építtet magának ezen az egyedülállóan szép helyen. 1842-ben Wilhelm Ludwig von Eschwege bárót bízta meg, hogy a kolostor romjainak helyére megépítse a Palácio Nacional da Pena-t.
A király mindössze egyetlen feltételt szabott Eschwege báró számára: az elkészülő kastély egy operaházszerű épületre kell, hogy emlékeztessen. A báró ezenkívül teljesen szabad kezet kapott, fantáziáját engedhette szabadon szárnyalni.
Így lett a mesekastély játékos, könnyed, sokszínű és a maga nemében különleges. Az épület kicsit emlékeztet Hundertwasser házainak fantáziavilágára, amelyeknél a színek, formák kreatív és újszerű módon kerülnek kapcsolatba egymással. Az építész a gótika jegyeihez nyúlt vissza, melyet – akkor még szokatlannak számító, eklektikus módon – kiegészített mór, egyiptomi és reneszánsz elemekkel is.

A kastély belső helyiségei ugyanolyan tarkák és pompásak, mint a palota külseje. Itt láthatjuk Portugália legrégebbi és legértékesebb csempeképeit, valamint gazdag kazettás mennyezetek, régi festmények és pazar berendezés díszíti belső helyiségeit, melynek berendezése teljesen épen megmaradt a XIX. századból. Nincs két egyforma szoba vagy helyiség, minden terme más-más történetet mesél el. Az már csak hab a tortán, hogy teraszáról Lisszabon és az Atlanti-óceán végtelenje tárul a szemünk elé. Az uralkodói kézben lévő kastély utolsó lakója, a család utolsó tagja, Amélia királyné 1910-ban hagyta el a palotát
Építésénél arra is figyeltek, hogy a körülötte elterülő, kétszáz hektáros park minden pontjáról látni lehessen majd. A parkba a világ minden tájáról érkeztek növények; összesen ötszáz növényfajt, köztük Észak-Amerikából származó fenyőt, Kínából szállított ginkót is betelepítettek, de Japán és Új-Zéland növényvilága is képviselteti magát. Természetesen a romantika korának felkapott növénye, a páfrány sem maradhatott ki. A királynének Feteira da Rainha néven külön páfránykert is épült a parkban.
A park alsó részén a növényzet elrendezése nagyon szabályos, a felső részt viszont meghagyták egészen természetes hatásúnak. Az “elvarázsolt kert” érzésről a tavak, a többfelé ágazó, sziklába vájt vagy föld alatt haladó folyosók, a barlangok, a szökőkutak, a csigalépcsők és különleges kis építmények gondoskodnak.
Sintra azonban sokkal több mint csupán egy „csiricsáré” palota, nem véletlenül része 1995-óta az Unesco kulturális világörökségének. A legfőbb látványosságokra minimum egy teljes napot érdemes szánni. De Sintra és környéke további palotákkal, neolitikus korból származó dolmenekkel és a közeli tengerparttal bőven tud programot kínálni több napra is. A környékén lévő hegytetőkön öt olyan vár, palota, kastély is van, melyek okán kedvelt turisztikai célpont, de a várost körülölelő erdőt, a Serra de Sintrát is sokan látogatják.

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

forrás:
Kollát Gyula – A “csiricsáré” palota
https://vilagorokseg.blog.hu/
Azutazo.hu
Wiki