EURÁZSIAI HIÚZ

EURÁZSIAI HIÚZ

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Európa legnagyobb méretű macskaféle ragadozója, könnyen felismerhető hosszú fülpamacsairól és a rövid farkáról.

Testhossza 80-110 cm, marmagassága 60-75 cm, súlya pedig eléri a 20-25 kg-ot tehát a mérete egy vizsláéval vethető össze.

Hiúz nem tartozik a nagymacskák közé.

A megkülönböztető tulajdonság a kis és nagymacskák között, egyebek mellett az, hogy tudnak e dorombolni vagy inkább üvöltenek. A dorombolás képessége nyelvcsontban keresendő: a kismacskáknak teljes egészében kemény, csontos
a nagymacskáknak viszont van egy elasztikus, rugalmas része.

Hiúz a kiterjedt, zárt, sűrű és kevéssé háborgatott hegyvidéki erdőségeket kedveli, ahol emberi zavarástól mentesen élhet.
Európa legnagyobb kismacskája igazi csúcsragadozó.
Az emberre veszélytelen, bár őzet, szarvasborjút is képes elejteni, főként inkább kisebb emlősökkel, madarakkal táplálkozik.
Nagyon ügyes vadász, érzékszervei kiválóak, többnyire éjjel aktív. A macskafélék többségére jellemzően lesből támad, majd nyakon harapja áldozatát, eltörve annak csigolyáit.

A hím territóriuma rendszerint több nőstény vadászterületét átfedi mely elérheti a 60-80 km2-t, ami azt jelenti, hogy néhány példány is elég ahhoz, hogy egy egész tájegység élővilágának egészségéhez hozzájáruljon azzal, hogy ne szaporodjanak túl más vadfajok.

Szaporodása

A hiúz, magányos életmódú állat, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban (melyet a hiúzoknál pacsmagolásnak neveznek) találkozik egymással.

Az ivarérettséget 1,5-2 éves korban érik el.
A párzási időszak február–március között van. A párzásra kész nőstények vizeletükben szagjelet hagynak, a hímek pedig párt keresve barangolnak. Ilyenkor hallani érdes nyávogásukat is, egyébként csöndesek.

65 -74 nap vemhesség után a nőstény világra hozza kölykeit, egyszerre legfeljebb négyet. A fialás valamilyen jól rejtett, megközelíthetetlen helyen történik.

Az újszülött apróságok 250-300 grammosak. Fülnyílásukat még finom bőrredő fedi. Szemüket a 12. napon nyitják ki. Néhány nappal később kezdenek kinőni tejfogaik, és ekkor a kölykök már ki-kijárnak a vacokból.
Ha felfedezik a kis családot az anyjuk más rejtekhelyre viszi át őket.
Az anya fél éves korukig táplálja a kicsinyeit, de a második hónap végén már a zsákmányból is esznek. Az elválasztás után a kölykök még egy évig az anyjukkal maradnak aki ez idő alatt vadászni is megtanítja őket.
A hímek nem vállalnak szerepet a kölykök gondozásában.

Élettartamuk a vadonban körülbelül 17 év, míg Állatkertekben akár a 24 éves kort is elérhetik.

Az eurázsiai hiúz kerüli az embert, éppen ezért a szabad természetben csak nagyon ritkán kerül szem elé.

Magyarországon, az Északi-Középhegységben, Elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén él néhány példány.
Becslések szerint, hazánkban jelenleg kevesebb, mint 10 hiúz él szabadon.

A hiúzok folyamatosan helyet változtatnak, nagy élettérre van szükségük. Sajnos azonban hazánkban nem áll rendelkezésre számukra olyan nagy kiterjedésű, erdőgazdálkodástól mentes erdőterület, ahol nyugodtan nevelheti utódait. Számos példány pedig illegális kilövés áldozatává válik.

Az eurázsiai hiúz egykor egész Európa területén elterjedt volt, azonban a XX. század közepére Nyugat- és Közép-Európa nagy részéről a túlvadászat következtében kipusztult. Európa több országában folynak hiúz visszatelepítési programok, köztük Németországban és Ausztriában. A szomszédos Horvátországban pedig olyan kiemelt projekt a hiúz visszatelepítése, hogy a Risnjak Nemzeti Park a hiúz nevét viseli.

Élőhelyének folyamatos pusztítása, valamint a nagymértékű vadászat következtében mára egyedszáma jelentősen lecsökkent.

Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
pecszoo.hu
wwf.hu

fotók: Bernard Landgraf (User:Baerni), elovilag.turaoldal.hu