AZ ENIGMA, KÓDOLÓ – KÓDFEJTŐGÉP

AZ ENIGMA, KÓDOLÓ – KÓDFEJTŐGÉP

Az Enigma a második világháború kódológépe volt, amelyet a németek használtak üzeneteik titkosítására, görög szó eredeti jelentése rejtély, titok.
Az Enigma legendája abban rejlett, hogy a németek nem is sejtették, hogy működését a szövetségesek megfejtették, és egy egész csapat dolgozik azon, hogy a titkosnak szánt üzeneteket elolvassák. A háború vége felé már napi 6000 üzenetet voltak képesek feltörni a britek.

Az Enigma-titkot a 70-es évek végéig nem árulták el – a programban részt vevőknek is hallgatniuk kellett róla, hogy a háború után előkerült üzeneteket is titokban megfejthessék.

A forgótárcsás, elektromechanikus titkosító gépet, ami első pillantásra leginkább egy furcsa írógépnek tűnik, 1918-ban szabadalmaztatta Arthur Scherbius mérnök, aki hamar megkereste vele a német haditengerészetet és a külügyminisztériumot, de akkor még nem mutattak iránta érdeklődést….

Az Enigmát végül 1926-ban rendszeresítette elsőként a német haditengerészet.

Az Enigma működési elve….

A forgótárcsás Enigma valóban hasonlított egy írógéphez, 29 billentyű mutatta a betűket ábécésorrendben. A forgótárcsákat cserélgetni lehetett, ebben egy úgynevezett fordítószerkezet is segített. A kódolás betűcserés eljárással történt. Amikor a kezelő leütötte a titkosítandó szöveg egy karakterét, kigyulladt egy másik betűvel jelzett lámpa, így mutatva, melyikkel kell az eredetit kicserélni. A működése persze ennél jóval bonyolultabb volt, hiszen minden egyes tárcsát 26 különböző helyzetbe lehetett behelyezni, és a tárcsát a forgatókoronggal kézzel tovább lehetett léptetni. A kódolást tovább bonyolította a kettős, később már hármas léptetési mechanizmus. Ha egy tárcsa továbbléptető kilincse a szomszédos tárcsa léptető bevágása mellé került, egyszerre fordult el mindkét tárcsa. A vevőnek persze ismernie kellett a beállításokat, hogy vissza tudja fejteni a szöveget. És éppen ez volt az Enigma gyengéje, habár a beállításokat szinte mindennap változtatták, azt tudatni kellett a partnerrel is, és a használathoz nélkülözhetetlenek voltak a segédanyagok, a kódkönyvek.

Az Enigma feltörése…

1932-ben egy Franciaországnak kémkedő német átadta a szeptemberi és októberi kulcstáblát a használati utasítással együtt, ám a francia kódtörők még így sem boldogultak.

Kankalin – hadművelet…

A feltörhetetlennek hitt háromtárcsás Enigma működését, Marian Rejewski matematikus által vezetett lengyel kriptográfus csoportnak sikerült megfejtenie.

Azonban amikor a németek bevezették az öttárcsás módszert, már nem boldogultak a kódtöréssel.

Ekkor már 1938 végén jártak….

Néhány hónappal Lengyelország lerohanása előtt a lengyelek titokban találkoztak az angol és francia kódtörőkkel, és megosztották velük amit az Enigmáról tudnak.

Ettől kezdve az angolok felállítottak egy, matematikusokból, kriptográfusokból álló részleget, ahol Alan Turing matematikus vezetésével dolgoztak a kód feltörésén.

A sikerhez azonban egy véletlen is hozzájárult.
Utóbb az akció a Kankalin-hadművelet elnevezést kapta:

1942 októberében az egyiptomi Port Saidnál kilőtték a német U–559-es tengeralattjárót. A legénység a megsérült hajóról a vízbe ugrott, ám a tengeralattjáró nem süllyedt el azonnal. Még sikerült három brit katonának feljutnia a fedélzetére, és kimenekíteni egy Enigma-gépet az aktuális forgótárcsa-beállításokkal, valamint a hozzá tartozó kódkönyvekkel és időjárási jelzésekkel. A három katona közül azonban ketten a süllyedő tengeralattjáró belsejében rekedtek és megfulladtak.

Ettől kezdve szinte minden katonai üzenetet ismertek a szövetségesek, ám állandóan versenyt futottak a német fejlesztésekkel. A német hadsereg egységei ugyanis állandóan cserélték a beállításokat, és az Enigmán is újabb és újabb változtatásokat hajtottak végre, ezért a kódtörők néha napokra „megvakultak”, amíg nem sikerült az újításokat feltörniük.

A német hadsereg még 1944-ben, a háború legvégén még rendelt 10 000 darab újabb fejlesztésű Enigmát, de végül csak 100 darab készült el. Ezeken betűbillentyűk helyett számbillentyűk voltak, a Luftwaffe és a haditengerészet használta őket időjárás-jelentések kódolására.

Ebből az angoloknak nem sikerült egy gépet sem megszerezni, így soha nem sikerült feltörni ezeknek a kódrendszerét.

Nemrégiben egy ilyen Enigmát fedeztek fel a tengermélyben. Lehetséges, hogy a gép egy tengeralattjáróval együtt süllyedt el, de az is bizonyos, hogy az ilyen kódológépeket a háború végén tudatosan is a tengerbe süllyesztették, hogy a háború után se lehessen megfejteni bizonyos dokumentumokat.

Az Enigma feltörése és az üzenetek megfejtése a szakértők szerint a háború megnyerésének egyik kulcsa volt. A Alan Turing zseniális matematikus,- Neumann János mellett – a számítógép egyik atyja s a háború titkos kulcsfigurája iránt azonban életében nem sok hálát mutatott hazája….

Turing homoszexuális volt, választhatott: vagy börtönbe zárják, és elveszíti állását a Manchester Egyetemen, ahol pedig a világ első számítógépei álltak rendelkezésére munkájához, vagy vállalja a „kémiai kasztrálást”, (hormonkezelést). A matematikus ez utóbbi mellett döntött. Hogy a mélységesen megalázó helyzet és a beavatkozás mit váltott ki benne, nem tudni pontosan, annyi bizonyos, hogy 1954-ben házvezetőzője az ágyában fekve holtan talált rá, éjjeliszekrényén egy ciánnal átitatott, félig megevett alma állt.

2009-ben a brit kormány posztumusz bocsánatot kért a tudóstól, és a 2012. évet az akkor 100 éve született matematikus tiszteletére Turing-évvé nyilvánította.

Az élet, Kódjátszma (Imitation Game) címmel megfilmesítették.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:

http://gyartastrend.hu/…/a_masodik_vilaghaboru_legnagyobb_t…
http://math.bme.hu/~nagyg/Enigma2018/index.html
http://users.atw.hu/kibra/site/page.php?183