TRÓJA FELFEDEZÉSE

TRÓJA FELFEDEZÉSE

1822. január 6-án született Heinrich Schliemann német üzletember és régész, Trója romjainak felfedezője, aki kutatásaival – minden hibája ellenére – megalapozta az archeológia tudományát, és megismertette a világot a bronzkori Hellász kultúrájával.
Heinrich Schliemann eredetileg kereskedő volt és csak másodsorban műkedvelő archeológus.
De ez végül is lényegtelen, hiszen Trója megtalálásával végleg bevéste magát a történelem márványkönyvébe.

A szegény lelkész fia alig hétévesen, egy könyvben látta meg a lángoló Trója és a menekülő Aeneas képét, ami meghatározta további sorsát. 14 évesen fűszeressegéd lett, majd könyvelő Amszterdamban. Amerikában is járt, a kaliforniai aranyláz idején bankot nyitott Sacramentóban. Közben szorgalmasan tanult nyelveket, legalább nyolcat sajátított el, köztük az oroszt, az ó- és az újgörögöt. 1846-ban Szentpétervárra küldték, itt később saját vállalatot alapított.

36 éves korában felhagyott a kereskedéssel és minden vagyonát az ókor régészeti kutatására áldozta, főleg Trója helye érdekelte.
Párizsban régészetet tanult, doktori disszertációt írt Ithaka, a Peloponnészosz és Trója címmel, majd 1868-ban Görögországban és Kis-ázsiában bejárta Homérosz eposzainak színhelyeit.

Heinrich Schliemann e munkájában azon – a kortárs tudósok által nevetségesnek tartott – elmélet mellett tört lándzsát, hogy a homéroszi eposzok valós eseményeken alapulnak, az Iliászban megörökített trójai háború tényleg megtörtént, tehát a legendás város romjai az antik szerző által megjelölt helyen várják, hogy feltárják őket. Azon kevesek, akik osztották Schliemann nézeteit, általában Pinarbasi falucska közelében végeztek ásatásokat, a német férfi azonban egy brit kutató, Frank Calvert tanácsára 1871-ben a fent említett területtől északra, a Hisszarlik-dombon kezdte meg a kutatást ahol
hét egymás alatt fekvő település maradványaira bukkant.
“Jelentem Őfelségének hogy megtaláltam azokat a sírokat, amelyeket a hagyomány Agamemnon, Cassandra és társaik sírjának tart. Hatalmas kincseket találtam, tiszta aranyból. Ezek a kincsek egymagukban képesek betölteni egy nagy múzeumot, amely a világ legcsodálatosabb múzeuma lesz” – írta Heinrich Schliemann régész I. György görög királynak a múlt század végén.

1873-ban feltárta az ősi város hatalmas bástyáit és kapuit, és több száz, aranyból és más nemesfémből készült ékszert talált, amelyeket Priamosz kincseinek nevezett el és kicsempészett Oszmán Birodalomból.
Tizennégy kilogrammnyi aranytárgyat küldött el Athénnak, ezeket ma is a régészeti múzeumában őrzi.
Aranybók készült “Agamemnón-maszk” mellett ékszerek, kupák, fegyverek is vannak. Trójánál a húsz év alatt kétszázötven aranytárgy jutott a birtokába. Nyakéket, fülbevalók, diadémok, amelyekről azt hitte, hogy Helénáé voltak. Miután többször próbálta eladni őket, végül 1881-ben Berlinnek ajándékozta. A kincs ott maradt 1945-ig, amikor is nyoma veszett. 1993-ban derült ki, hogy a moszkvai Puskin múzeum pincéiben van elrejtve. 1995-ben az oroszok még ki is állították a tárgyakat.
Azóta vita is folyik “Priamosz kincse” tulajdonjogáról.

Felfedezéseit Trójai régiségek című könyvében írta le 1874-ben, feltevéseit akkor sokan vitatták, mások egyetértettek vele.
Mivel a homéroszi Tróját a legalsónak vélte, a felső rétegeken az ottani anyagok vizsgálata nélkül hatolt át, ennek eredményeként a német kutató az általa keresett bronzkori Trója jelentős részét is elpusztította, ugyanis a későbbi kutatók által Trója I. névvel illetett legalsó település körülbelül 1000 évvel korábban keletkezett az Iliászban leírt háború feltételezett koránál.
1874-ben folytatni akarta az ásatást, a török kormány azonban perbe fogta az aranyleletek eltulajdonítása miatt, így a munka félbeszakadt. Schliemann végül 50 ezer frank büntetéssel megúszta a dolgot.
1875-ben kiadta Trója és romjai című könyvét.
Schliemann könyvei és újságcikkei elsőként népszerűsítették a régészetet, felfedezéseivel folyamatosan izgalomban tartotta az európai közvéleményt. Ő kezdte el a kutatásoknál az irodalmi, írásos dokumentumok figyelembevételét, s ő alakította ki a régészeti terepmunka gyakorlati módszertanát, előtte ilyen nem létezett.
Ma már tudjuk, hogy a Schliemann által feltárt maradványok i. e. 2500 körül keletkeztek, ezer évvel a trójai háború előtt. Trójában kilenc település épült egymás fölé, Schliemann az alulról másodikban kutatott, ma a harmadikban lévőt vélik a homéroszi Trójának.

A német archeológus a bronzkori civilizáció legfőbb görögországi és kis-ázsiai lelőhelyeinek megismerése után Kréta szigetén is tervezett ásatásokat, miután azonban nem tudott megállapodni a vételárról a knósszoszi palotakomplexumot rejtő terület tulajdonosával, annak feltárása az archeológia hőskorának másik kiemelkedő alakjára, Arthur Evansre maradt. Heinrich Schliemann végül nem érhette meg a bronzkori Hellász másik nagyszerű civilizációjának felfedezését, ugyanis tíz évvel a knósszoszi ásatások megkezdése előtt, 1890 december 26-án egy középfül-gyulladás szövődménye miatt Nápolyban életét vesztette. Mivel Görögország lett a második hazája, görög lányt vett feleségül, és két gyermekét Agamemnonnak és Andromachénak nevezte el, barátai a holttestét Athénba vitték és ott temették el.

Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, mások dilettánsnak, aki hatalmas károkat okozott. De még hibái és kudarcai is pozitív eredményt hoztak: a trójai rétegek tönkretételének tanulságai késztették a régészeket a korábbinál sokkal körültekintőbb ásatásokra. Emlékiratai Életem, kalandjaim címmel 1863-ban jelentek meg magyarul.
Az ásatások azonban a múlt században is továbbfolytak. Manfred Korfman német régész 1988-ban talált újabb leleteket.
Ma már bizonyos, hogy Schliemann nem Priamus kincsét találta meg, a kincsek jó ezer évvel korábban származnak. A mükénei aranyálarcok sem voltak Agamemnóné és társaié, hiszen ők nem történelmi, hanem csupán irodalmi hősök voltak.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

https://irodalmijelen.hu/…/heinrich-schliemann-troja-feltar…
http://www.rubicon.hu/…/1822_januar_6_heinrich_schliemann_…/
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=69

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *