A KERCI KOLOSTOR ROMJAI

A KERCI KOLOSTOR ROMJAI

Erdély egy különleges látnivalója a kerci ciszterci kolostorrom. A középkorban ez volt a rend legkeletebbi és egyetlen erdélyi kolostora, egyben a gótika első erdélyi emléke.

A Fogarasi-medencében az Olt bal partján terül el Kerc (szász neve Kierz). Az első fentmaradt írásos emlék 1223-ból származik, de napjainkban már tudott tény, hogy a ciszterci monostort 1202-ben alapította Árpád-házi Imre királyunk. A kezdetben fa, majd kőtemplomot 1230 környékén kerítőfallal vették körül a Franciahonból idekerült szerzetesek. A barátok a kereszténység terjesztése és a gazdálkodás mellett folyamatosan gondot fordítottak az apátság bővítésére, melynek a tatárjárás után még nagyobb jelentősége lett, a jelentős pusztítást követően újult erővel láttak munkának.

Kerc hamarosan nagyon fontos szerepet kapott. Egyrészt, akkor a Barcaságban székelő Német Lovagrenddel együtt a Kárpátokon túli területén élő kunok megtérítése volt a feladata.

Hamarosan azonban megromlott II. András és a Lovagrend viszonya, ekkor a kerci apátra hárult a közvetítő szerep. Miután II.András kiűzte a Lovagrendet, az apátság kapta meg barcasági birtokait is.

A 13. század elején az itteni szerzetesek legfőbb hivatása a kereszténység terjesztése volt, de földművelésre és szőlőtermesztésre is megtanították a környékbeli lakosságot.

Az Árpád-házi királyok falvakat és birtokokat adományoztak az apátságnak, így egy időben a Nagyszeben melletti Felektől egészen Fogarasig terjedt a birtokuk.

A cisszterci templomoknak nem volt külön tornyuk, a szentélynégyzet fölé magasodó fiatoronnyal oldották meg a torony kérdését. Ilyen kis tornyot a homlokzathoz kapcsolódóan csak ritkán látunk, pl. Pontignyban. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az egresi apátság, a kerci anyakolostora is Pontignyből népesült be, és sok forrás Kercnél is a Pontignyből érkező szerzetesekről beszélnek. .

Az eredetileg román stílusú épületet a tatárjárás után a román és a gótikus közötti átmeneti stílusban építették újjá. A Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett kolostornak a 15. században is dacolnia kellett a betörő török és havasalföldi támadásokkal.

A kolostor sokat szenvedett a középkor során a vlach, román, majd török fosztogatások miatt. Ugyanakkor több királyunktól is sok adományban, privilégiumban részesült. Kerc gazdag kolostorrá vált, ami az elvilágiasodás problémáját is magával hozta.

A hajdani írásos emlékek arról is beszámolnak, hogy a kolostorban szigorú – mondhatni “spártai” – fegyelem uralkodott. Ez a fegyelem a XV. század második felében egyre lazább lett. Az 1470-es évek elején Rajmond (Raymund) apát kirívó kicsapongásairól számolnak be a korabeli írásos feljegyzések. A kerci szerzetesek erkölcstelen életmódjának rossz híre eljutott a budai királyi udvarba is. Mátyás király több alkalommal is figyelmeztette őket, de a jó szó nem talált meghallgatásra, ezért a király 1474-ben megszüntette az apátságot, és annak birtokait és jószágait a nagyszebeni prépostságra ruházta.

A nagyszebeni prépostság azonban nem bizonyult jó gazdának, a 16. században a templom és a kolostor jelentős része rommá változott. 1648-ban a hajó boltozata még állt, de az északi (oldal-) hajó és a kápolna boltozata már beomlott.

E fenséges romok láttán, akarva-akaratlanul azokra a szerzetesekre gondolunk, akik évszázadokkal ezelőtt benépesítették a hajdani kolostort, tanították a lakosságot, közben állandóan építkeztek. Egyik-másik szerzetesnek mindennapi elfoglaltságot jelentett az írás, a másolás, mivel a kerci cisztercita kolostorban kódexmásoló műhely is működött. Pezsgő, sokrétű munka folyt a kolostor falain belül és kívül egyaránt.

írta és szerkesztett: Cseke Ibolya

forrás:
https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3500
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kerci_kolostor

Képek forrása:
http://regmult.blogspot.com/2017/09/a-kerci-apatsag.html

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *