SumidaSTARMÜLLER KATALIN kolozsvári festő, grafikus, díszlet- és jelmeztervező. Tanulmányait a kolozsvári “Ion Andreescu” Vizuális Művészeti Akadémia festészet-restaurálás-pedagógia szakán végezte.
Meghatározó tanárai voltak: Miklóssy Gábor, T. Szűcs Ilona, Tóth László, Cseh Gusztáv, Rusz Lívia, Veress Pál.
Erdélyben számos egyéni kiállítása volt és Magyarországon rendszeresen részt vett csoportos tárlatokon.
Tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének, a Barabás Miklós Céhnek és az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének, valamint a Klikk Art Centrum Egyesület Tiszteletbeli Tagja.
A főiskolai tanulmányainak elvégzése után, különböző tárlatokon mutatta be festészeti, grafikai, valamint kerámia és textil alkotásait. 13 egyéni kiállításon tekinthette meg alkotásait a művészetkedvelő közönség. Évente számos különböző csoportos grafikai, festészeti kiállításokon vesz részt.
1996-ban a budapesti Nemzeti Galériában megtartott Corpus című Nemzetközi tárlaton szerepelt grafikai alkotással. 1998-ban ugyancsak a Nemzeti Galériában a „Miklóssy Gábor és tanítványai” című kiállításon vett részt. Egyik alkalommal Lőwith Egon megjegyezte, hogy Katalinnak köszönheti a Madarak sorozatát, ugyanis az ő kisplasztikai munkáiból inspirálódott.
Rendszeres résztvevője az Ars Sacra tárlatoknak. Idén a Teremtés című alkotása került bemutatásra.
A hajdani Rudnay-tanítvány, Miklóssy Gábor mesternek Starmüller Katalin úgy vált méltó tanítványává, hogy soha, egyetlen gesztussal sem volt epigonja mesterének.
Starmüller Katalin már három évtízede az opera, operett, balettelőadások díszleteinek és jelmezeinek alkotója a Kolozsvári Magyar Opera díszlettervezőjeként.
A teljesség igénye nélkül sorolhatnánk azokat az előadásokat, amelyek Starmüller Katalin alkotómunkájáról tanúskodnak. Pályafutása Fodor Sándor “Csipike” című gyermekopera, díszlet- és jelmeztervezésével indul, majd Vajda János: Leonce és Lena (jelmeztervező), Erkel Ferenc: Névtelen hősök (díszlet és -jelmez, 1998). A görgőkön forgó díszletelemek, lehetővé tették a gyors színváltozásokat. Erkel Ferenc: Brankovics György (jelmeztervező), Franz Schubert: -Berthe: Három a kislány (díszlet, jelmeztervező, 2000), valamint Lehár Ferenc: – Vígh özvegy (díszlet, jelmeztervező). Balett előadások számára is készített díszletet, jelmezt.: Bartók Béla zenéjére-Pókok (díszlet, jelmeztervező), P.I. Csajkovszkij- Capriccio (díszlet, jelmeztervező), Samuel Barber zenéjére- In memoriam J.F. Kennedy (díszlet, jelmeztervező), S. Prokofjev: Klasszikus szimfónia (díszlet, jelmeztervező), Hamupipőke című balettelőadás (díszlet, jelmeztervező), Hary Béla – Hófehérke című előadás (díszlet, jelmeztervező), Kodály Zoltán- Galántai táncok (jelmeztervező), F. Chopin: Romantikus keringők (jelmeztervező), Gypsi Kings zenéjére -El Amor (jelmeztervező), A. Adam: Giselle (díszlet, jelmeztervező), L. Delibes: Coppelia (díszlet, jelmeztervező). A Giselle díszletét átvitték a Kolozsvári Román Operába is.
Demény Attila két kamaraoperája számára – Bevégezetlen ragozás-Haláltáncjáték, és a Parafarm- készített díszletet és jelmezt. Az utolsó meggymag című előadás díszlettervezője volt. Több operaelőadás esetében a díszlet-vagy a jelmeztervező munkatársaként dolgozott. Megemlíthetjük G. Verdi Álarcosbál című operaelőadást, Rigolettot. A kortárs magyar operák és daljátékok közül Vermessy Péter Ördögváltozás Csíkban és a Mario és a varázsló című operaelőadás esetében a díszlet- és a jelmeztervező asszisztense volt. A Kolozsvári Magyar Operában 2018-2019-es évadban bemutatták G. Verdi Otello című operáját. A színpadtérben kiemelkedett Starmüller Katalin által elkészített élethű nagyságú arkangyal szobor.
Starmüller Katalin alkotásairól így vall Németh Júlia műkritikus:
„Mintha sajátos etűdökbe, különböző hangszerelésű művészi tanulmányokba konkretizálta volna az egyéni ihletforrásaival, meglátásaival dúsított, gazdag útravalót. Innen a figuratív festészet, a realitás iránti vonzódása, vagy ez utóbbi álmokkal kevert, szürrealisztikus változatának gyakori megnyilvánulása festészetében. A tematika is fölöttébb változatos. Starmüller Katalin szorgalmasan keresi, és lépésről lépésre fedezi fel önmagát, saját értékeit. Sajátos, konstruktivista-kubista formakonstrukciói egy olyan irányba jelentenek nyitást, amely csupán a művészi hozzáállás igényességében és a gyakran jelentkező vallásos tematikában utal mesterére, Miklóssy Gáborra.”
*
Fotók: STARMÜLLER KATALIN és alkotásai
Szerkesztette: Zilahi Nono
