FORTE GYÁR

FORTE GYÁR

Az amerikai Kodak brit és a magyar kormány illetékesei 1912-ben kezdtek tárgyalni egy magyarországi fotókémiai gyár létrehozásáról.
Először a Hűvösvölgybe akarták telepíteni a gyárat, később mégis úgy döntöttek, hogy a fővároshoz közel eső, vasút és közút mellett épült Vácon épüljön fel azt a gyár, ahonnan akár vízi úton is lehet szállítani.

Az építkezést 1913-ban kezdték, de a termelés megindulására – az első világháború miatt – csak 1922 március 19-én indult meg a termelés.

Ezt az évet tekintik az alapítás évének. Angol betanító munkások négy hónapot dolgoztak Vácott.

Kezdetben hétféle fotópapírt gyártottak, egészen a második világháború idejéig:
Bromide, Bromesko, Kodura, Velox, Röntgen, Dokument és Regiszter papír készült a gépeken. A Bromide brómezüst pozitív papírt és a Bromesko brómklórezüst pozitív papírt négy fokozatban, a Kodura klórbrómezüst papírt egy és a Velox klórezüst pozitív papírt öt fokozatban, a továbbiakat egy fokozatban gyártották.

Háborús évek…

1939. szeptember 6-án, a második világháború kitörésének hírére a váci Kodak gyár angol vezetői elhagyták az országot.
A gyár termelése ilyen körülmények között is növekedett. 1939 szeptemberében mintegy 800 ezer négyzetméter papírt gyártottak, melyek egyharmadát délkelet-európai országokba exportálták.
A háborús konjunktúra a váci gyárban is éreztette hatását, hadiüzemmé nyilvánították. 1943-ra a termelés a korábbi 800 ezer négyzetméterről 1 millió négyzetméterre nőtt.
A megnövekedett belső szükséglettel egy időben megnőtt az export is.
A háború utolsó évének termelésére viszont már rányomta bélyegét a német megszállás, az ipartelepek állandósult bombázásának veszélye, továbbá az, hogy a gyár első osztályú hadiüzem lett, és élére katonai parancsnokot neveztek ki.
Amikor 1944 novemberében a németek már látták, hogy küszöbön az összeomlás, a gyárban fellelhető nyers papírkészletet, a raktáron lévő késztermék nagy részét, sőt az ezüst üstöket is uszályra rakták és elindították felfelé a Dunán. S mindezt a magyar gyárvezető segítségével. Az angol hadsereg az egyiket Linznél, a másikat Passaunál tartóztatta fel, lefoglalta és később hadizsákmánykényt elárverezték. A gyárat felmérhetetlen veszteség érte.
Mindezt a bajt fokozta a Vácot december 5-én ért bombatámadás. A szőnyegbombázás a legnagyobb károkat éppen a város déli részén okozta, célpontja ugyanis a Kodak gyár volt. Negyvenkilenc bomba hullott a telepre, tizenhat telibe talált. A bombázásban öten vesztették életüket.

Forte gyár a háború után…

1947-ben a Kodak, érezve a bekövetkező kedvezőtlen változásokat, a váci gyárat eladta a Magyar Általános Hitelbanknak. 1948 elején a vállalatot államosították, s ez a cég életében fordulópontot jelentett.

Az államosítással egyidejűleg a gyár a Forte Fotokémiai Ipar Vállalat nevet vette fel. Akkor a dolgozói létszám 129 fő volt. Ettől az időponttól kezdve a gyár hosszú időn keresztül töretlenül fejlődött. 1951-ben felépült a filmüzem, a gyártási programba bekerült a filmek és fotólemezek gyártása is, ami szinte automatikusan magával hozta a hazai filmgyártás megindulását is. Ugyanakkor a fotópapír-termelés is látványosan emelkedett a háború előttihez képest.

A gyár második rekonstrukciójának befejeztével – akkor 1250 dolgozója volt – a papír-előállítás és a filmgyártás több mint megkétszereződött. A gyár 50 éves fennállásának évében, 1972-ben megvalósult a színes fotografálás nyersanyagának hazai előállítása. Egyidejűleg a Forte gyár színes kidolgozó laboratóriumokat is nyitott.

Forte a világpiacon…

A gyár a termékeit az 1930-as évek közepétől exportálta a világ számos országába. 1972-ben például a termelt fotópapír 52, a film 45 százalékát exportálták a világ 74 országába. 1997-ben, a rendszerváltást követően pedig még mindig 50 országba szállítottak Forte márkajelű termékeket.

A rendszerváltás a Forte életében is jelentős változást hozott. Megszűnt a KGST, a vállalatnak egy éven belül sikerült a kieső piacokat pótolnia.

A cég 1992-ben az állami tulajdonú vállalatok privatizálásakor részvénytársasággá alakult át. Ekkor vette fel a Forte Fotokémiai Rt. nevet. 100%-os állami tulajdonú részvénytársasággá alakult, majd elindult a privatizáció, amelyet két lépcsőben bonyolított le az Állami Vagyonügynökség. Az 1994-ben és az 1997-ben megvalósított privatizáció során a munkavállalók és a menedzsment a részvények mintegy 80%-át vásárolták meg.

A cég 2000-ben zárt részvénytársasággá alakult.

Felszámolás…

A társaság igazgatósága 2004-ben felszámolást kért a cég ellen. Az adótartozás százmilliós nagyságrendű volt.

2005. júniusában csurgói magánbefektetők megvették a társaságot, a vállalkozás új neve FORTEINVEST tőkebefektető Kft. Az első töredék évet 9 millió forintos nyereséggel zárták, a 2006-os évet azonban már 150-200 millió forintos mínusszal. A veszteséget az okozta, hogy két külföldi vetélytársuk megszűnt, és dömpingáron dobta piacra raktáron lévő termékeit, amivel túlkínálatot teremtett a piacon.

2007 februárjában végleg bezárt a gyár.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

https://hvg.hu/magyarmarka/20050329forte

https://hu.wikipedia.org/wiki/Forte_Fotok%C3%A9miai_Ipar

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *