Szent István-szegfű, 2015

Szent István-szegfű, 2015. Év vadvirága

A Szent István-szegfű néven is ismert növény endemikus azaz bennszülött faja a hazai flórának. A meleg, napsütötte, száraz mészkősziklák gyepében vagy a sziklafüves lejtökön találja meg életfeltételeit.

A fehér szegfüveket hazánkban három faj képviseli: a kései szegfű (Dianthus serotinus) az Alföldünk homokterületeinek bennszülött (endemikus) faja. Egy hajtáson sok virágot hozó, sűrűn gyepes növekedésű növény. Megtalálása és leírása Kitaibel Pál (1757–1817) nevéhez fűződik.

A balti szegfű (Dianthus arenarius subsp. borussicus) előfordulása újabb kutatási eredmények szerint csak a Bakonyalján, a fenyőfői ősfenyvesben ismert.

A tollas szegfű (Dianthus plumarius) a Dunántúli- és Északi-középhegység mészkő és dolomit sziklagyepjeiben fordul elő. Utóbbi fajnak Magyarországon három alfaját tartjuk számon: a korai, a Lumnitzer- és az István király-szegfűt (D. subsp. praecox; D. lumnitzerii és D. regis-stephani).

A szegfüvek régtől fogva fokozott figyelmet élveznek a természetkedvelők és természetvizsgálók köreiben. Az ókori görög természettudós-filozófus, Teophrasztosz alkotta meg a Dios anthos szóösszetételt, melynek jelentése: az Isten (Zeusz) virága. Ez öröklődött át későbbi füvészkönyvekbe s Dianthus alakban a szegfüvek ma is használatos tudományos nevévé vált.

A szegfű a középkor, a lovagkor virága, ekkor a fájdalom és a szeretet jelképének tekintették. A keleti fűszer a szegfűszeg nevének átszármaztatását a szegfűre egy 13. századi legenda magyarázza meg számunkra. Eszerint IX. Lajos, francia király az utolsó keresztes hadjárata során Tunisz ellen vezetett ostromot, amikor katonái között kitört a pestis járvány. Ekkor a király segítségért fohászkodott, s akkor szegfűszeg emlékeztető illatot sodort feléje a szél (akkoriban a szegfűszegnek pestist gyógyító hatást tulajdonítottak) az illatot keresve talált rá egy vérpiros szegfűre IX. Lajos és sikerrel gyógyította vele a pestist.

A szegfüvek kezdetben lovagkertek díszei voltak, később széles körben elterjedt dísznövényekké váltak. A szegfű a reneszánsz idején a szerelem és az életöröm népszerű szimbóluma volt.

Szent István-szegfű leírása…

Tömött, párnás, 15-25 centiméter magas, illatos virágú évelő. A meddő hajtások levelei 2-4 centiméter hosszúak, 1-2 milliméter szélesek, szürkészöldek, vagy szürkék. A levelek merev tapintásúak, szúrósak, élük érdes. A szár négyélű, 1-4 virágú, 3-5 (néha több) pár, felfelé kisebbedő levelű. A virágok fehérek, ritkán halvány rózsaszínűek. A szirom feléig rojtos-sallangos. A csésze 22-30 milliméter hosszú, körülbelül 3 milliméter széles. A csésze pikkelyei rendszerint szürkészöldek vagy vöröslők, visszás-tojásdadok, hirtelen rövid csúcsba keskenyedők, hártyás szegélyűek, a csészefogak pillás-hártyás szélűek. Május-júliusban virágzik.

Fenyegetett élőhelyek…

A fehér szegfüvek élőhelyei, vagyis a homokpuszták, mészkő és dolomit sziklagyepek a Kárpát-medence legfajgazdagabb, természetvédelmi szempontból legértékesebb élőhelytípusai közé tartoznak. Megőrzésük ritka növény- és állatfajok egész sorának (köztük számos pannóniai bennszülöttnek) a fennmaradása szempontjából kiemelten fontos feladat. Éppen ezért elkeserítő, hogy a múlt századi kopárfásítási törekvéseknek igen sok sziklagyep áldozatul esett. (Ezek a feketefenyő-telepítések azóta mindenütt pusztulásnak indultak, gazdasági értelemben is helytelennek bizonyultak.)

A homoki gyepek kapcsán a túllegeltetés és az özöngyomok terjedése említhető, mint veszélyeztető tényező, de nem feledkezhetünk meg az illegális terepmotorozásról és az időről időre felmerülő nagy beruházásokról sem, amelyek szintén érzékeny károkat okozhatnak ezekben az ökoszisztémákban. A balti szegfű bakonyaljai lelőhelyét a bauxitbányászat, a korai szegfű bélkői és esztramosi lelőhelyét pedig a mészkőbányászat károsította súlyosan.

A növény természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://www.eletestudomany.hu/istenek__szent_kiralyok__lova…
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_672
https://ng.hu/…/lovagi-korok-egyik-viraga-az-istvan-kiraly…/

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *