SumidaEGRI SZÉPASSZONY-VÖLGY
Egerbe látogatóknak, a vár, Dobó tér, minaret és az Érsek-kert felkeresése után általában ide vezet az útjuk, megpihenni és megkóstolni a helyi borokat.
A város központjától mintegy fél kilométer távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgyet, a levéltári dokumentumok alapján először Koháry-völgyek nevezték.
A név eredetét a török időkben kell keresni.
A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak táborát, az úgynevezett “sáncát”. A sánc mai felső borospincesor, az úgynevezett “Öreg sor” felett, a térség és az egész város fölé kiemelkedő dombháton feküdt. Itt található a Farkas völgyön csörgedező, máig is Koháry- kútnak nevezett forrás.
Ezzel magyarázható a Koháry-völgy elnevezés, mely egészen a 19. századig tartotta magát, amikor megjelent a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés.
A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található.
Eredetéről szóló vélemények egészen szélsőséges végletek között mozognak.
Bakó Ferenc “Egri borospincék” című írásában ez olvasható: “Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője”.
A néprajzkutatók megállapítása szerint a “Szépasszony” valamely természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelölt, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek.
Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a jó egri bort. Más forrás szerint a völgy oldalán ált egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt.
Jelenlegi adatok szerint nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Egy azonban bizonyos, hogy a magyarok “ősvallásával” kapcsolatos feltételezést határozottan kizárhatjuk.
Az egri hegyek puha vulkáni riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sok pincét találtunk itt a híres Szépasszony-völgyben, melyekben átlagosan 10 C körüli a hőmérséklet.
Mikor keletkeztek a völgy pincéi….?
A Szépasszony-völgy területén a török hódoltság előtt még nem voltak borospincék. 1774-ben kezdték el a völgy pincéinek készítését a híressé vált “Öregsoron”
A püspök földesúr pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan szaporodtak a pincék.
1781-ben már 32 borospincét mutattak ki egy összeírásban.
A városnak és a környékének több ezer pincéje között sok olyan akad mely említést érdemelne. Vannak pincék, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek. Vannak olyanok, melyek kiképzésük sajátos formájával, vagy díszítményeikkel tűnnek fel. Van olyan, amelyben kút van, sőt olyan is akad, amelyen kispatak folyik keresztül.
Az Öreg soron két pince is van, melynek falait domborműves faragások díszítik. A 15. számú pince bejáratának belső oldalán barokk díszítmények között az 1777. évszám látszik, mely a pince többi faragványának korát is meghatározza.
A bejárattal szemben a falon barokk keretben feszület látható, felette ötágú korona.
A Szépasszony-völgy 9. számú pince torkolatát egy öt figurából álló csoport díszíti. Az ábrázolás kezdetleges módja és az időnek nehezen ellenálló kőzet a témát csak sejteni engedi.
Úgy látszik, hogy két részből áll a kompozíció, az egyik a Szent Család menekülése Egyiptomba, a másik a Golgota ábrázolása lehet.
Szólni kell azokról, melyek úgy élnek a köztudatban, mint a legérdekeseb pincék, melyeket bizonyos tulajdonságaik kiemelnek a többi közül.
Ilyen a Szépasszony-völgy I.24. számú borház, mely a 16. században egyházi célokra használták. A hagyomány tudni véli, hogy a reformáció elterjedése idején, amikor az akkori várkapitány protestáns hitre lépett, és eltiltotta a katolikusoktól a templomok használatát – a városban megmaradt kevés katolikus ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekezett – és itt tartották számukra a misét.
A borházban ma is látható faragványok ezt alátámasztják, de a keletkezésüknek az idejét későbbi kutatások fogják meghatározni.
Egy egri szólás szerint: “Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”.
Érdekességként megemlíthető még a pince tulajdonosok között meghonosodott szokás az úgynevezett bandázás.
Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva és egymás borait megízlelve két napig is eltartott a vigasság. Ilyenkor az “asszonynépnek” nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán egy kosárban házi kolbászt, szalonnát és kenyeret vinni a pince elé.
Számtalan költő, többek között Petőfi Sándor és Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
Forrás:
http://www.szepasszonyvolgy.info/
https://mindenamieger.blogspot.com/
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/
https://visiteger.com/
EGRI SZÉPASSZONY-VÖLGY
